162353. lajstromszámú szabadalom • 2-acilamino-1,3,4-tiadiazol-(TI)-on- származékokat tartalmazó herbicidek és eljárás a hatóanyag előállítására

5 162353 6 2- propionilamino- 4- (4- trifluormetil- fenil)-1,3,4- tiadiazolon- (5) 2- propionilamino- 4- (2- klór- 4- trifluormetil- fenil)- 1,3,4-triadiazolon- (5) 2- propionilamino- 4- metil- 1,3,4- tiadiazol- tion- (5) 2- propionilamino- 4- etil- 1,3,4- tiadiazol- tion - (5) 2- propionilamino- 4- izopropil- 1,3,4- tiadiazol- tion- (5) 2- propionilamino- 4- butil- 1,3,4- tiadiazol- tion- (5) 2- propionilamino- 4- izobutil- 1,3,4- tiadiazol- tion- (5) 2- propionilamino- 4- ciklopentil- 1,3,4- tiadiazol- tion- (5) 2- propionilamino- 4- ciklohexil- 1,3,4- tiadiazol- tion- (5) 2- propionilamino- 4- benzil- 1,3,4- tiadiazol- tion- (5) A találmány szerinti eljárással előállítható 2- acil-amino-1,3,4- tiadiazol- (ti)- on- (5) származékok erős herbicid hatást mutatnak és ezért gyomírtószerként használhatók. Gyomnövényen a legtágabb értelemben az összes olyan növényt érteni kell, amely olyan helyen nő, ahol nem kívánatos. Az, hogy a találmány szerinti hatóanyagok totális vagy szelektív herbicidekként hatnak-e, az alkalmazott hatóanyagmennyiség nagyságától függ. A találmány szerinti hatóanyagok például az alábbi növények esetén alkalmazhatók: kétszikűek, így mustár (Sinapis), zsázsa (Lepidium), galaj (Galium), csillaghúr (Stellaria), székfű (Matricaria), gombvirág (Galinsoga), libatop (Chenopodium), csalán (Urtica), aggófű (Senecio), gyapot (Gossypium), répa (Beta), murok (Daucus), bab (Phaseolus), kávé (Coffea), egyszikűek, így komócsin (Phleum), perje (Poa), csenkesz (Festuca), aszályfű (Eleusine(, muhar (Setaria), vadóc (Lolium(, rozsnok (Bromus), kakaslábfű (Echinochloa), kukorica (Zea), rizs (Oryza), zab (Avena), árpa (Hordeum), búza (Triticum), köles (Panicum), cukornád (Saccharum). A hatóanyagokat előnyösen szelektív herbicidekként alkalmazzuk, így például jó szelektivitást mutatnak gyapot, répa, búza, zab és kukorica, valamint egyéb kultúrákban. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagokat vivó'anyagokkal, azaz folyékony oldószerekkel és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeáló szereket és/ vagy diszpergáló szereket is alkalmazunk. Ha vivőanyagként vizet használunk, szerves oldószereket is alkalmazhatunk segédoldószerként Folyékony oldószerekként szóbajönnek lényegében az aromás szénhidrogének, így xilol és benzol, klórozott aromás szónhidrogének, így klórbenzolok, paraffinok, így ásványolajfrakciók, alkoholok, így metanol és butanol, erősen poláris oldószerek, így dimetilformamid és dimetilszulfoxid, valamint a víz; szilárd hordozóanyagokként a természetes kőlisztek, így kaolin, agyag, talkum és kréta és a szintetikus kőlisztek, így nagy diszperzitású kovasav és • szilikátok; emulgáló-szerként a nem ionos és anionos emulgátorok, így polioxietilénzsírsavészterek, polioxietilénzsíraDcoholéterek, például alkiiarilpoliglikoléterek, aBtilszuK lonátok és arilszulfonátok; diszpergálószerként például a lignin, szulfidszennylugok és metilceüulóz. A találmány szerinti hatóanyagok a készítményekben előfordulhatnak egyéb ismert hatóanyagokkal összekeverve. A készítmények általában 0,1-95 súly%, előnyösen 0,5-90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat önmagukban készítményeik alakjában vagy az azokból készített felhasználási formák így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, például porozással, porlasztással, permetezéssel, öntözéssel és beszórással. A hatóanyagokat mind a növények kikelése előtt, mind a kikelés után alkalmazhatjuk. Az alkalmazott mennyiségeket széles határokon belül változtathatjuk, ez a mennyiség lényegében a kívánt hatástól függ. Általában hektáronként 0,1-20 kg, előnyösen 0,5-10 kg hatóanyagot használunk. A találmány szerinti hatóanyagok hatékonyságának bizonyítására az alábbi kísérleti eredményeket adjuk meg. A. példa Kikelés utáni próba Oldószer: 5 súly rész aceton Emulgátor: 1 súly rész alkilarilpoliglikoléter Célszerű hatóanyagkészítmény előállítása céljából egy súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel, hozzáadjuk a megadott mennyiségű emulgátort, majd a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A hatóanyagkészítménnyel 5-15 cm magasságú növényeket permetezünk be olymódon, hogy minden felületegységre az alábbi táblázatban megadott hatóanyagmennyiségeket vigyük fel. A permetező folyadék koncentrációjától függően a felhasznált vízmennyiség 1000-2000 l/ha. 3 hét múlva meghatározzuk a növények károsodási fokát és 0—5 értékekkel jelöljük, amelyek az alábbi jelentésűek: 0 nincs hatás, 1 néhány kis égési folt, 2 észrevehető levélkárosodás, 3 egyes levelek és szárrészek részben elpusztultak, 4 a növények részben elpusztultak, 5 a növények teljesen elpusztultak. A hatóanyagokat, felhasznált mennyiségeket és a kapott eredményeket az alábbi 1. táblázatban adjuk meg. 3