162352. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőolaj-szénhidrogének katalikus bontására gőzzel, nagy nyomáson
162352 A hordozó gyűrűket végül 150 g/liter koncentrációjú níkkelnitrát-oldatba merítéssel impregnáljuk, majd az 1. példa s/erinti módon kezeljük. Azonos eredményt kapunk, ha a kiindulási porszerű keverékhez 2,4 kg fekete nikkeloxidot (NiO) adunk, és a végső impregnálási műveletet, a szárítást és a höbontást •Ihagyjuk. A fenti két esetben kapott katalizátor az alábbi össze lelelű: NitJ 2.JU AUO, 45,00'/, (ab ' 10,70% MgO 33,809f -Na,0 2,40% k2 0 0,6.0%. SiO, 1,00% le.i), 4,20% 5. példa. Szénhidrogének nyomás alatt gőzzel végzett reformálására szolgáló csőbe 12 liter alábbi összetételű klasszikus reformáló katalizátort viszünk be: NiO AUO, Ca() SiO, 20.11%, 70.70% 9,10% 0,09% Az első réteg szélén, a második klasszikus katalizátorrétegbe való belépés helyén végzett gázelemzés az alábbi átlageredményeket szolgáltatja: ! (). ' 21,7% 6 < O 2,3% II. 53,3% ( ll4 16,5% i , H4 3,4% C,H, 2.8% ]Q Nagymértékben hasonló eredményeket kapunk, ha az első létegben az első három példában ismertetett katalizátorokat használjuk. Ezt a katalizátort a második katalizátor-rétegként használjuk, és 48 liter olyan kontakt masszát viszünk fel rá, amelyet a 4. példa szerinti módon készítettünk llidrogónatmoszférában 24 órán át 450 f 15 C° -on végzett hőkezelés után az említett reformáló cso lelso icszcbe 2u,5 bar nyomáson 500 C*-ra előmelegített olyan elegyet táplálunk be, amely 205 kg/óra vízgőzből és 55 liter/óra olyan könnyű kőolajpárlatból áll, amelyet előzőleg elgőzölögtettünk és kéntelenítettünk, és amelynek a sűrűsége 15 C*-on 0,667. tz a kőolajpárlat 45 C* és 105 C* közötti hőmérsékleten desztillál és átlagos kémiai összetétele 5,22 szén/hidrogén súlyaránynak felel meg. Amikor a második katalizátor-rétegben a kilépő hőmérséklet közelítőleg 760 C*, az adott feltételek mellet! 181,5 m'/óra mennyiségben az alábbi összetételű gázt kapjuk: CO, 16,7% CO • 9,6% 11, 68,6% CIL 5,1% 1b • SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás kőolaj-szénhidrogének katalitikus bontására gőzzel nagy nyomáson, katalizátorhordozó csövekben, hidrogénben dús gázelegyek előállítása céljából a megfelelő elő-2o melegített reakcióelegy átalakítását egymást követően két eltérő specificitású és sorban elrendezett katalizátormasszával eltérő hőmérsékleteken, azzal jellemezve, hogy az első katalizátormassza szelektív és szabályozott aktivitású, és oxidként kifejezve 1,2 3,0 súly% nikkelből vagy kobaltból, továbbá 25 99.5%-nál több Al2 (),-at tartalmazó olyan a-aluminiumoxid kerámiai hordozóból áll, amelynek fajlagos felülete, 0,06 0,3 m2 /g, előnyösen 0,09 0,15 m 2 /g, és amely alkáli-és/vagy földalkáli-vegyületet és adott esetben magnéziumoxidot és kötőanyagot és/vagy plasztifikátort tartalmaz, és a második 30 katalizátormassza földgáz vízgőzzel és/vagy széndioxiddal hidrogénné és szénmonoxiddá való átalakításához használt klasszikus katalizátorból áll. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy alkáli- és/vagy földalkálii'ém-vegyület-35 ként karbonátot vagy hidroxidot használunk, oxidként kifejezve 1,5% és 3,0% közötti mennyiségben. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy sziliciumdioxidot tartalmazó vagy sziliciumdioxid-mentes kötőanyagokként vagy plasztifikátor-40 ként az alábbi anyagokat használjuk: agyag, kaolin, szillimanit. öntő. ••!»,,'ni Kunit viiü'iit. vagy titán- és mangán-tartalmú sziliciumdioxid-mentes oxidok vagy magnéziumoxid. 4. Az ^IO/AJ igt.i,>ptmu>k oarmelyike szerinti eljárás foga'natosítási módja, azzal jellemezve, hogy az első réteg katalizá-45 torát a második réteg klasszikus katalizátorához viszonyítva 1 és 4 közötti térfogatarányban használjuk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatóis 7401 28. OTH, Budapest
