162349. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagokként 1-helyettesített-3-(5-N-helyettesített szulfamoil-1,3,4-tiadiazol-2-IL) karbamidokat tartalmazó gyomirtószerek
7 162349 8 19. példa 80 g 5-metilamino-2-merkapto-l,3,4-tiadiazol 300 cm' metilalkoholban készített, kevert szuszpenziójához kis adagokban 26 g nátriumhidroxidot adtunk. A keverést mindaddig folytattuk, amíg a teljes oldódást el nem értük. (A kismennyiségű oldhatatlan anyagot szűréssel távolítottuk el). Az így kapott oldathoz 66,4 g jód 350 cms metilalkoholban készített oldatát adagoltuk be cseppenként, keverés közben. Amint a jódoldat mennyiségének közelítőleg felét hozzáadtuk, sárga csapadék kezdett kiválni. A jódoldat teljes mennyiségének hozzáadása után a szilárd anyagot kiszűrtük és kevés metilalkohollal mostuk. A kapott termék a 302-204 C*-on olvadó di-5-(metilamino-l,3,4-tiadiazolil) diszulfid (a XIII általános képletű vegyület, amelyben R, = CH,) volt. 20. példa 4 g di-5- (2-metilamino- l,3,4-tiadiazolü)-diszulfidot, 1,6 g metilizocianátot és 20 cms N,N-dimetil-formamidot tartalmazó elegyet 1,75 órán keresztül 100 C*-on forraltunk. A reakcióelegyhez ezután addig adtunk vizet, amíg csapadék nem jelent megv A további hűtés közben kivált teljes szilárd anyagmennyiséget szűrtük és vízzel alaposan kimostuk. A kapott termék az elemzés szerint a 219-221 C*-on olvadó di-5-l,3-dimetil- 3-(l,3,4-tiadiazol-2-il)- karbamid-diszulfid volt (a XIV általános képletű vegyület, amelyben R4 = Rf =CH,). 21. példa HjR, 10 15 20 25 30 4 g di-5- l,3-dimetil-3-(l,3,4-tiadiazol-2-il)-karbamid- diszulfidot mechanikus keveró'berendezéssel ellátott lombikban 120 cm' 70%-os ecetsai n szuszpendáltattunk. A szuszpenziót kb. 10 C-ra hűtöttük és 1 órán át lassú klórgázáramot buborékoltattunk át rajta, miközben a rendszer hőmérsékletét 10-15 C*-on tartottuk. Körülbelül 30 perc után a reakcióelegy kitisztult. Az oldatot ezután vízzel hígítottuk, majd kloroformmal kivonatoltuk. A kloroformos oldatot vízzel mostuk, nátriumszulfáttal szárítottuk és vákuumban bepároltuk, amikoris a kívánt l,3-dimetil-3-(5-klórszulfonil-l,3,4-tiadiazol-2-il) karbamid keletkezett. O.p. - 98-100 C* (boml.) 22. példa 1,5 g l,3dimetil-3-(5-klűrszulfomil-l,3,4-tiadiazol-2-il) -karbamidot és 0,5 g dimetilhidroxilamint 20 cm' tetrahidrofuránban oldottunk és az így kapott oldathoz keverés közben, cseppenként adtuk hozzá 1 g trietilamin 5 cm' tetrahidrofuránban készített oldatát. A reakcióelegyet egy éjszakán át szobahőmérsékleten kevertük, majd szűrtük és a szürletet vákuumban szárazra pároltuk. A kapott szilárd anyagot etilacetátban oldottuk, egymásután hig sósavval és vízzel mostuk, nátriumszulfáttal szárítottuk, majd vákuumban bepátoltuk. Az ilymódon kapott szilárd maradékot vizes metilalkoholból kristályosítottuk. A végtermék az elvégzett elemzés szerint a 190-192 C* olvadáspontu 1,3,4-dimetil-3-3 5-(N-metoxi-N-metil)- szulfamoil-1,3,4- tiadiazol-2-il)- karbamid volt. A fent ismertetett módszerek alkalmazásával még az alábbi találmány szerinti az A általános képletnek megfelelő vegyületeket állítottuk elő. Példa R, R« Olvadáspont C° 23 C(CH,)r H H H CH, 247-249 «ír OCH, 24 CH, CH, CH H H OCH, H CH, 156-158 25 CICHjCH, H H H CH, 197-199 26 CH, CH,0 H H CH, 167-169 27 CH,CHCH,OCH, H H H CH, 174-176 28 CH,CN CH, CH, H CH, 200-202 29 CH,CN C4 H, H H CH, 127-130 A végtermékek biológiai aktivitása A találmány szerinti termékek gyomirtó aktivitását a következőkben ismertetett eljárás szerint vizsgáltuk. A kihajtást megelőző vizsgálat céljából a talajt, amelyben a magvakat elültettük, ugyanazon a napon olyan oldattal permeteztük, amely a termékből a kijelölt mennyiséget 50-100%-os aceton-víz elegyben tartalmazta. Az aktivitásokat az elültetés és permetezés napjától számított huszonegy (21) - huszonnyolc (28) nap múltán észleltük és jegyeztük feL A kihajtás utáni vizsgálatnál a növényeket a magok elültetése után kb. tízennégy (14) nappal permeteztük a fent ismertetettel megegyező oldattal. A termékek fitotoxikus tulajdonságai 70 76 értékelésére hatás-erősségi és pusztulási osztályozást aikal-" máztunk. Mindkét vizsgálati eljárásnál minden egyes növényfajtára vonatkozóan százalékos pusztulási osztályozást végeztünk olymódon, hogy egybevetettük a kezelt növényzet . állapotát az azonos körülmények között fejlődő, de kezeletlen kontroll növények állapotával A vegyszeres kezeléssel el nem pusztított növényeket 1-től 5-ig terjedő hatás-erősségi osztályokba soroltuk. Ezek az osztályok a következők voltak: 1. Súlyos károsodás, a növény el fog pusztulni. 2. Mérsékelttől-súlyosig terjedő károsodás, a növények a vegyszeres kezelés után várhatóan nem fognak magukhoz térni.
