162269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás paprika és sárgadinnye vetés előtti magkezelésére

SZABADALMI 162269 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY A_ Nemzetközi osztályozás: JföSÉii A 01 c 1/00 Ist Bejelentés napja: 1971. III. 29. (KE—890) y-^% wx-U TrTS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1972. VII. 28. Megjelent: 1974. VIII. 31. i. . :;.•.•'! -•* V" Feltaláló: Tulajdonos: dr. Sinkovics Mária agrármérnök, tudományos munkatárs, Budapest Kertészeti Kutató Intézet, Budapest—Budatétény Eljárás paprika és sárgadinnye vetés előtti magkezelésére Gyakorlatban alkalmazott vetés előtti magkezelések eddig ismert formái: a csávázás — a maggal terjedő kórokozók elleni védekezés céljából, hőkezelés - a vetőmagcsirázóképességéneknövelésére, keverés és drazsirozás aprómagvaknál 5 — a vetőmag egyenletesebb kelése érdekében a talajban, jarovizálás - a fejlődési szakaszok lerövidítése céljából. Vitaminoldatos magkezelési kísérleteket, terméshozam emelése céljából, az 1950-es évektől 10 kezdtek beállítani Szovjetunióban. (Ovcsarov, K.Je. 1969: Predposzevnajaobrabotka szemján, 231-244. Vitaminü rasztyényij, izd. "Kolosz", Moszkva. A kísérletekben a következő kultúrák szerepeltek: 15 Gabonafélék: búza, árpa, kukorica, pohánka. Hüvelyesek: bab, borsó, csillagfürt. Gyökér- és gumósrövények: cukorrépa, takarmányrépa. Zöldségfélék: paradicsom, saláta, hagyma, retek, 20 sárgarépa, cékla. Citruszfélék: citrom, narancs, grejpfrut. Iparinövények: gyapot, kokszagiz. Magkezeléshez főleg nikotinsavat (PP vit) és tiamint (Bj vit.) használtak, de előfordult a piri- 25 doxin (Bg vit.), a riboflavin (B2 vit.), a biotin (H vit.), és a C-vitamin alkalmazása is. Az általunk kidolgozott vitaminoldatos magkezelési eljárás paprikára és sárgadinnyére egyedülálló. Ezenkívül a legjobb eredményt adó vitamino- 30 kat (mezi-inozit, kobalamin) rajtunk kívül senki sem alkalmazta. Ezek a vitaminok főleg a koraiságot, de a terméshozamot és a beltartalmi értékeket is növelik a paprikánál és a sárgadinnyénél. A "B" csoportba tartozó vitaminok alkalmazásánál a következő elméleti ismeretekre alapoztunk. A vitaminok, mint az anyagcsere legfontosabb folyamatainak irányitói résztvesznekazaminosavak, fehérjék, purin- és pirimidin bázisok, valamint a nukleinsavak szintézisében. Szerepük az enzimek működésében szintén ismeretes, ahol meghatározott funkciókkal rendelkeznek a tulajdonságok kialakításában. Az enzimek legtöbb esetben egy fehérjehordozó aktiv csoporttal, úgynevezett koenzimmel együtt lépnek kémiai kölcsönhatásba a szubsztráttal. Igen sok enzim aktiv csoportját a vitaminok képviselik. A vitaminok közül a "B" csoportba tartozók élettani hatásuk szerint a legnagyobb aktivitással rendelkező biokatalikus anyagok. Növényi szervezetben kis mennyiségben találhatók, bioszintézisük a növény által biztosított, azonban nem valószínű, hogy az ilyen módon felhalmozódott vitamin elegendő a növény számára a gazdasági szempontból fontos jeli egek kialakulásához. Biztosítani kell tehát a szükséges vitaminok mennyiségét és megfelelő arányukat a vitaminkomplexumban. Ennek gyakorlati kivitelezése a vetőmag kezelésén keresztül a legcélszerűbb. Az általunk alkalmazott "B" csoportba tartozó vitaminok (biotin, tiamin, kobalamin, piridoxin, 162269