162247. lajstromszámú szabadalom • Központosított szemétgyűjtő berendezés

162247 6 tudjuk szabályozni; ehhez ki kell számítani a szellőzéshez feltétlenül elégséges és szükséges minimális levegő mennyiségét. A szellőztetendő légtér meghatározott óránkénti levegőcseréjének előírása szerint csak a minimális előírt le- 5 vegőt kell a felmelegedett szellőzőcső útján elvezetni, így a fűtés hatása hosszabb ideig biztosított és az automata újabb bekapcsolása későbben következik be. Ott, ahol az épületben télen-nyáron van — pl. távfűtéssel üzemeltetett 10 — melegvízszolgáltatás, ott az automatikusan be- és kikapcsolódó 16 elektromos fűtőtest helyett a távfűtés forróvizével lehet az ejtőcső felső 13 szellőzőcsövét melegíteni és ezzel állandó fűtés alatt tartani. Ezáltal a 13 szellőzőcsőben 15 állandóan felfelé tartó pozitív huzat áll elő. Gondoskodni kell arról, hogy a szellőzőcső tető fölé való kivezetésében a külső széláram. levegőviszszatorlódást ne okozzon. Ilyen visszatorlást megakadályozó szerkezet többfelé ismert, amelyek 20 automatikusan meggátolják a külső levegő lefelé irányuló behatolását. A magas, vagy középmagas épületekben a fürdő- és egyes más helyiségek szellőzését is a tető 25 fölé vezetett szellőzőkürtökkel oldják meg, ventillátor bekapcsolásával. Ezeket a lakók maguk kapcsolják be, míg kikapcsolásukról rendszerint automatika gondoskodik. A berendezések panaszra okot szolgáltatóan zajosak és a szokványos 30 ventillátor motorok és időrelék idő előtt, gyorsan kiégnek. így ezeknél is javasolható a távfűtésbe kapcsolt, forróvízzel fűtött kémény, vagy kéménycsoport létesítése, amely állandóan biztosítja a kürtők számított légelvezetését. A 35 légelvezetés itt állandó és nem szakaszos, mint az eddig alkalmazott ventillátoros berendezések. A szellőztető kürtőt, vagy kürtőcsoportot a legfelső emeleten helyezzük el és a külső felületen hőszigeteléssel védjük a lehűléssel szemben, 40 jobb hatásfok elérése érdekében. A szemétledobóknál az ejtőcsőnek szellőzésre való felhasználását alapjában a földszinti gyűjtőtérbén alkalmazandó óránkénti légcsere szabja meg. Az alsó gyűjtőtérbe vezetett levegőt nem a külső térből, hanem egy mérsékelt hőmérsékletű, de nem fűtött belső térből — folyosó, lépcsőház — célszerű bevezetni, így a villamos fűtés költségei lényegesen alatta maradnak a ventillátoros légelszívásnak és fordított irányú huzat sohasem következhet be. Az 1, 2 ejtőcsőbe bevezetendő levegő menynyiségét a 10 szemételosztó szerkezeten alkalmazott szabályozható 12 légbevezetővel állíthatjuk be. Ez belső oldalán mint visszacsapó-szelep működik és amikor az 1, 2 ejtőcsőben a szemét ejtéséből származó belső túlnyomás lépne fel, úgy a 12 nyílás bezáródásával a földszinti térbe nem léphet ki levegő; a túlnyomás a szellőző cső felső kivezetett végén egyenlítődik ki. Szabadalmi igénypontok: 1. Központosított szemétgyűjtő berendezés, amelynek a beöntőcsonkhoz csatlakozó ejtőcsővé és ennek felső végénél szellőzőcsöve van, azzal jellemezve, hogy az ejtőcső vastagfalú két félrészből (1, 2) és a közöttük elhelyezett rugalmas betétből (3) áll az ejtőcsőben a beöntőcsonkkal (4) szemben, a csőfal előtt szabadon felfüggesztett rugalmas falbetét (7), és célszerűen az ejtőcső alján, a szemételosztó (10) felett pedig önmagában ismert, csonkakúp alakú végfékező (8) van. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellefftezve, hogy a falbetétnek (7) be- és kiakasztható csuklós felfüggesztése van. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a végfékező (8) rugalmas anyagú csonkakúpjának oldalhasítékai vannak. 4. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szellőzőcsőben (13) villamos fűtőtest (16) és ennek hőfokérzékelős önműködő kapcsolója (14) van. 1 rajz, 4 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 74.6410/4 — Zrínyi Nyomda, Budapest. F. v.: Bolgár Imre vezérigazgató 3