162242. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-klór-3,5-dinitrobenzolszulfonamid előállítására

162242 3 4 két nitro-csoport között levő, a maghoz kapcsolódó klóratom, amelyről később megállapították, hogy az 4-es helyzetben levő klóratom, eltávozott azt megelőzően, hogy a szulfonil-csoporton levő klóratom helyettesítődött. A találmány szerinti reakciókörülmények között a szulfonilklorid a 4-es helyzetben levő klóratom sérelme nélkül helyettesíthető. A szelektív aminálás a találmány szerinti reakciókörülmények között, azaz különleges oldószerek használatával vált lehetővé. Alkalmas oldószerek a 3—8 széniatomos ketonok, előnyösen aceton, 2—8 szénatomos karbonsavészterek, elsősorban etilacetát, aprotikus oldószerek, így N,N-dimetilformamid és 4—8 szénatomos ciklusos éterek, előnyösen tetrahidrofurán. Egyéb oldószerek használata esetén különböző termékek keverékét kapjuk. Egy másik fontos tényező a találámny szerinti eljárásnál az, hogy az elegyet —50 C° és 10 C°, előnyösen —20 C° és 5 C° közötti hőmérsékletre kell lehűteni az aminálást megelőzően. Bebizonyosodott, hogy ilyen körülmények között a szulfonilcsoporthoz kapcsolódó klóratom kedvező módon eltávolítható anélkül, hogy a maghoz kapcsolódó klóratom eltávozna és ilymódon a kívánt termékhez jutunk. A reakció —50 C° alatti hőmérsékleten nem játszódik le, 10 C° felett pedig mindkét klóratom szinte egyenlő arányban helyettesítődik és így a 4-klór-3,5-dinitrobenzolszulfonamid növekvő mennyiségben szennyeződik nem kívánt és nehezen eltávolítható 3,5-dinitroszulfanilamiddal. Az eljárásnál alkalmazott kiinduló anyag, a 4-klór-3,5-dinitrobenzolszulfonil-klorid, F. Ullmann és E. Kuhn által — Justus Liebig's Annalen der Chemie, 366. kötet 104. old. (1909) — ismertetett módon vagy egyéb ismert eljárások útján állítható elő. Az eljárás során a 4-klór-3,5-dinitrobenzolszulfonil-kloridot az előzőekben megadott oldószerek valamelyikében feloldjuk, a kapott oldatot —50 C° és 10 C°, előnyösen —20 C° és 5 C° közötti hőmérsékletre hűtjük. Az oldatba ezután gázalakú ammóniát vezetünk, vagy a felsorolt oldószerek, amelyek vizet is tartalmazhatnak, egyikében vagy ezek elegyében oldott ammóniát adunk az oldathoz. Az adagolás mértéke a keverés sebességétől, a reaktor méretétől és a reakcióoldathoz adandó ammóniaoldat töménységétől függően változik. Az adagolás mértéke láthatóvá tehető. Amennyiben ugyanis az ammóniát elég lassú ütemben adagoljuk a reakcióelegybe, az adagolási helyen gyorsan eltűnő narancs-sárga elszíneződés jelentkezik, a szín gyorsan gyengül és halványsárgává alakul. Másrészt, ha az adagolás feleslegben történik, a reakcióelegy vöröses-sárgára színeződik, amely nem tűnik el állás közben. Az adagolt ammónia menynyisége nem lépheti túl a szulfonilklorid egyenértéksúlyára számított két egyenértéksúlynyi mennyiséget és a fel nem használt ammóniát eltávolítjuk avégett, hogy megkönnyítsük a termék elkülönítését. Az ammóniát vagy hagyjuk elillanni az oldatból bizonyos nyomásviszonyok fenntartása mellett, mégpedig úgy, hogy az ammónia parciális nyomása kisebb, mint a környező atmoszféra nyomása, vagy az ammóniaadagolás befejezése után megfelelő sav hozzáadásával az ammóniát ammónium-ionokká alakítjuk és ezután a képződött ammóniumsót szűréssel eltávolítjuk. Megjegyezzük, hogy az ammóniafelesleg ily módon való eltávolítása nem korlátozódik csupán erre a módszerre, hanem bármely ismert eltávolítási mód alkalmazható. A 4-klór-3,5-dimtrobenzolszulfonamidot tartalmazó oldatot szükség esetén száríthatjuk. A szárítás bármely szokásos szárítóanyaggal, például magnéziumszulfáttal, nátriumszulfáttal vagy molekulaszitákkal elvégezhető, de más szárítóanyagok is használhatók. Az oldatot azután állandó súlyra betöményítjük és a szulfonamid terméket kinyerjük. A legtöbb esetben a termék elég tiszta a további felhasználásra, kívánt esetben azonban valamely ismert módon, például a következőképpen tisztítható: egy olyan oldószert használunk, amely a reagálatlan 4-klór-3,5-dinitrobenzolszulfonilkloridot oldja anélkül, hogy a 4-klór-3,5-dinitrobenzolszulfonamidot oldaná. Ilyen oldószerek például az aromás szánhidrogének, mint benzol, toluol és hasonló anyagok. Azok az oldószerek, amelyeket a benzolszulfonilkloridnak benzolszulfonilamiddá történő átalakításánál felsoroltunk, ki vannak zárva, de minden más oldószer használhtó ennél az extrakciónál, amely ilyen lépéseknél általában használható. A végterméket, a 4-klór-3,5-dinitrobenzolszulfonamidot szűréssel elkülönítjük. Ez a vegyület megállapításunk szerint, talajfungicid tulajdonságokkal rendelkezik. A találmány szerinti fungicid készítményeket úgy állítjuk elő, hogy az előzőekben megadott hatóanyag hatásos mennyiségét a kártevőirtószerek előállításánál szokásos vivőanyagokkal összekeverjük és segédanyagokkal vagy módosító anyagokkal elegyítjük és így a talajra vagy a levélzetre bármely szokásos eszközzel gyorsan és hatásosan felvihető készítményekké alakítjuk. A találmány szerinti vegyületek készítményekké alakítását az 1 932 699, az 1 926 768 és az 1 936 613 számú német közzétételi iratokban megadott módon végezzük. Így a fungicid készítményeket szilárd vagy folyékony formában készítjük el. Szilárd készítmények előnyös formái a szemcsézett kompozíciók vagy a porok. Homogén, lebegő porok előállításához a hatóanyagot vagy hatóanyagokat finomeloszlású szilárd anyagokkal, előnyösen talkummal, természetes anyaggal, pirofillittel, diatomafölddel, őrölt anyagokkal, így dióhéjliszttel, gabonaliszttel, fenyőfaliszttel, szójababliszttel és pamutmagliszittel elegyítjük. Ezeken kívül bármely, a kártevőírtószer készítmények előállításánál szokásos poralakú közömbös, szilárd vivőanyag alkalmazható. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2