162237. lajstromszámú szabadalom • Impulzustechnikai gyorsműködésű áramköri elrendezés

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. II. 11. Közzététel napja: 1972. VI. 28. (EE—1886) Megjelent: 162237 Nemzetközi oszt. H 03 k 5/12 Feltalálók: Ribényi András villamosmérnök és Vermes László villamosmérnök, Budapest Tulajdonos: Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, Budapest Impulzustechnikai gyorsműködésű áramköri elrendezés í A találmány tárgya impulzustechnikai gyorsműködésű áramköri elrendezés, elsősorban számítógéphez, impulzusszámláló berendezésekhez, analizátorokhoz. Ezen gyorsműködésű áramkörök feladata abban áll, hogy a bemenetükre 5 adott vezérlő impulzus hatására aktív eleme(i) a bekapcsolt állapotból kikapcsolt és kikapcsolt állapotból bekapcsolt állapotba kerüljenek, ill. ennek hatására az áramkör kimenő pontjain a bemenő pontokra adott (négyszög) jellel ellentét io tes fázisú (négyszög) jel jelenjék meg. A találmány tárgyát képező áramkörökkel szemben elsőrendű követelmény nanosecundum nagyságrendű kapcsolási sebesség. A kapcsolások gyorsaságát azonban korlátozza a felhasznált aktív 15 elem kapcsolási sebessége, továbbá egyrészt a kapcsolási elrendezés elemeinek kapacitása, másrészt a kapcsolási elrendezésbe be nem épített, de jelen levő szórt áramköri elemek. Az aktív elemek kapcsolási tulajdonságait javítani lehet túl- 20 vezérlés alkalmazásával. Ekkor azonban töltéstárolás lép fel. Ez gyors kapcsolási élek mellett tetemes késleltetést okoz. A töltéstárolás meggátlására, így a késleltetés megszüntetésére különféle telítésgátló kapcsolásokat használnak. 25 A technika állása szerint az ismert megoldások között a leggyakrabban használt az un. „két diódás" telítésgátlás. Utalunk Rohde—Schwarz cég, „Kurzinformation" 1967. május 26.-i kiadványában közölt 24. oldalon található 5. ábra teli- 30 tésgátló áramkörére. Ennek lényegét az 1. ábrán mutatjuk be. Az elrendezés előnye, hogy nagy túlvezérlés alkalmazásával gyors kapcsolási éle^ ket valósíthatunk meg anélkül, hogy töltéstárolás és így késleltetés lépne fel. Hiányossága azonban, hogy továbbra is megmarad a passzív elemek és a szórt áramköri elemek kapcsolási időket korlátozó hatása. Ezt a korlátozó hatást ismert megoldások közül pl: a Rohde—Schwarz: „Kurzinformation" 1967. május 26.-Í kiadványában közölt 25. oldal, 7. ábra szerinti áramköri elrendezés oly módon igyekszik csökkenteni, hogy az aktív tag ohmikus Re munkaellenállásával egy L induktivitást köt sorba. Lásd 2. ábrát. Ennél az elrendezéanél az L induktivitást és a kollektort terhelő összes kapacitások adják ki a nagyfrekvenciás időállandót. Ezek a kapacitások a Tr tranzisztor belső kapacitásai, a Dl dióda CD kapacitása, a terhelések eredő CT kapacitása, a terhelések eredő Ct kapacitása a Rt terhelő ellenállás és Crt kapacitása, valamint a teljes kapcsolási elrendezés kollektorára ható Csz szórt kapacitása. Az utóbbi összetevődik az áramköri elemek, valamint a nyomtatott áramkör fóliáinak a földhöz viszonyított és egymásközti kapacitásaiból. Ez a második ismert megoldás még mindig mutat fel hiányosságokat. Ugyanis a nagyfrekvenciás időállandót a kapacitások csökkentésésével lényegesen mérsékelni lehet. Az egyik le-162237