162229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenilkarbamidok előállítására

162229 is lehetnék, azonban előnyösen nem elágazóak és 1—2 széraatoimosak; rövidszénláncú alkoxi* alkeniil-csopartok, melyek a fenti definiciónak felelnek meg; a primer, szekunder és főleg tercier aminoicsopoortok, melyeken a rövidszénláncú alkil- vagy alkanolcsoportok előnyös szubsztituemsék; valamint a hidroxil- és merkaptocsoportok, Fenilgyökök esetén szuibsztituensként számításba jöhetnek még az alkil- és mono- és dilhialogénalkilgyökök is, melyekre ugyancsak a fenti definíció érvényes. Másodrendű szubsztituensek a savasságot előidéző elektronakceptorok. Ilyen csoportok például: nitrozo-, nitro- és cianocsoportok; trihalogénalkilgyokök, melyeidben a halogénatom előnyösen fluor és/vagy klór; olyan .rövidszénláncú elkilszulfinil-, rövidszénlánoú alkilszulfonil-csoportok, melyek 1—4 szénatomot tartalmazó egyenes vagy elágazó alkilgyököt, előnyösen 1—,2 szénatomos, el nem ágazó alkilgyököt tartalmaznak. Különösen jelentősek a II, III és IV képletű vegyületek, rneily képletekben Rí, R2, R5 és X a fent megadott jelentésű, R« hidrogénatom v.agy fluoratom és Rio hidrogén-, klór-, brómatam, vagy halogén alkilgyök. A II, III és IV általános képletű vegyületekre példaként az V—XVIII képletű vegyületek szolgálnak. A IV—VI képletű vegyületekben R1( —C^N; —C=CH; -^C=CC1; —C=CJ; —C=C— —CH-2—<Cl vagy _C=--C— CH-, képletű csoport lehet. Az I—XVIII képletű fenilkaiíbamidvegyületek újak és az önmagukban ismert módszerekkel állíthatók elő, például a) XIX képletű aromás gyököt Rí H2

N—R, vagy HN b) XX képletű anilint i(R,) •(R2

)NCQOR' R' = alkil- vagy ariigyök i(R,) :(R2)N^CO-halogén («t—R5)

- X és Y az I képletnél meg-5 adott jelentésű) • vagy R|N—C=0 képletű vegyülettel reagáltatva, vagy 10 c egy megfelelően szufosztituált p^hidroxi-, ill. p-merkapto-fenilkarbaimidot és egy, pl. R—Y— —Cl típusú vegyületet reagáltatva, ahol R5 és Y az I képletnél megadott jelentésű. 15 Néhány ilyen eljárást a következő példák kapcsán részletesebben ismertetünk. Az I képletű vegyületeknek széles biocid ha~ tásuk van, és a legkülönbözőbb növényi és állati kártevők irtására használhatók. 20 A vegyületek mindenekelőtt herfoicid hatásúak. Ez a hatás totális vagy szelektív lehet. A totális herfoicid és a levéltélenítő hatás is a nagyobb felhasználási mennyiségeknél jelentkezik. A totális herbieid hatás mindig akkor 2í> előnyös, ha a termőföldet egy új növény számiára kell előkészíteni és az előzőleg vetett növényzet maradékai még jelen vannak. A szelektív herbieid hatás a megelőző, ill. utólagos eljárásnál egyaránt alkalmazható, és kiváltkép-30 pen fontos nagy méretű veteményeknél, pl. gabonaféleségeknél, pl. búzánál, zabnál, árpánál, rizsnél és kukoricánál, cukorrépánál, szójánál, --- gyapotnál, lucernánál, burgonyánál és ehhez hasonló növényeknél. Ezért a felhasznált mennyi-35 ségek széles határok között, pl. 0,1—10 kg hatóanyag/hektár, előnyösen azonban 0,5—5 kg/hektár határok között változnak. A vegyületek igen kis mennyiségben jó mikrobicid hatással rendelkeznek, baktériumok és gombák, főleg nö-40 vényekre patogén gombák, ipl. Erysiphe- és Uromyoes-fojok ellen. Az erre szükséges koncentrációknál nem található a növényeken károsodás. \ n> képletű primer vagy szekunder aminnal reagáltatunk, mely reagensek egymással karbamidcsoportot tudnak képezni. Ezekben a képletekben R|—Rr„ X és Y az I képletben megadott jelentésű, míg A H i —N—COOR' H í —N—CCMhalogén H 1 —N—CO—NH2 vagy —N=C—O 45 Az I képletű, találmány szerinti vegyületeket ugyancsak alkalmazhatjuk a növények növekedésének befolyásolására, pl. növényeknél az érés meggyorsítására, idő előtti nedvességelvonás útján, továbbá a gyümöícslhozam nőve« 50 lésére, a virágzás késleltetésére, a termés tárolhatóságának meghosszabbítására, vagy fagyállóságának javítására is. A vegyületeknek növekedésgátlóként történő felhasználása nemcsak a gyomok elnyomásával vezethet terméshozam-55 emelkedésihez, hanem azáltal is, hogy ezek a hatóanyagok olyan hatásokat ellensúlyoznak, melyek a kultúrnövények növekedését nem kívánatos irányban befolyásolják, mint pl. a magas hőmérséklet vagy a bőséges trágyázás. Más-60 részt az I képletű hatóanyagok herfoicidként a szívós gyomok elpusztításában későbbi időben fontos szerepet játszhatnak, ha'a hatóanyagok szelektivitása nem elegendő ahhoz, hogy az alkalmazás időpontjában a növények hozamcsökképletű csoport, vagy 65 kenését kizárja. 'R' — alkil- vagy arilgyök, 2