162228. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminovegyületek, azaz 6-amino-penicillánsav-származékok és 7-amino-cefalosporánsav-származékok előállítására

47 resztül hidrogénatmoszférában keverjük, a hid­rogénfelvétel kb. 25 perc múlva befejeződik. A reakcióelegyet leszűrjük és a szűrletet be­pároljuik. A kristályos maradékot metilénklorid és éter elegyéből átkristályosítjuk. Az így ka­pott 2iGC-izopropilmerkapto-3a-(N-feniloxiacetil­-amino)-azetidin-4-on 128—130 °C-on és 143 °C-on olvad (kettős olvadáspont). Infravörös abszorpciós spektrum (metilénklo­ridban): jellegzetes sávok 3,05, 5,63, 5,93, 6,26, 6,58, 6,70, 8,15, 9,21 és 9,41 jt-on. 35. példa: 0,05 g 2oc-izopropenilmerkapto-3a-(N-terc­-butiloxi-kárbonil-amino)-azetidin-4-on 0,b ml hideg trifluorecetsavval készített oldatát 15 per­cen keresztül 0 °C-on tartjuk. Az oldat-gyengén sárgára színeződik, ezután 1 g kristályos nátriumacetát 2 ml vízzel készített oldatával hígítjuk. Háromszor 10 ml metilénkloriddal extraháljuk, az egyesített szerves extraktumo­kat szárítjuk és csökkentett nyomáson bepárol­juk. Az ecetsavat 0,001 Hgmm nyomáson eltá­volítjuk. Ily módon a 4,4-dimetil-azetidino[3,2--d] tlazolidin-2-ont színtelen olajszerű anyag alakjában kapjuk, amely benzol hozzáadásakor kristályosodik és benzolból átkristályosítva 115—117 °C-on olvad; [a]w D : 8° ± 1° <c: 0,845 kloroformban); vékonyrétegkromatogram (szili­kagélen, 1 : 1 arányú benzol-etilacetát elegy rendszerben): Rf: 0,13. Infravörös abszorpciós spektrum (metilénklo­ridban): jellegzetes sávok 2,95, 5,68 (káliumbro­mid) és 5,78 /*-on. 36. példa: 0,15 g 4,4-dimetil-azetidino[3,2-d]tiazolidin-2--on 10 ml száraz (I. aktivitású alumíniumoxid oszlopon frissen szűrt) tetrahidrofuránnal ké­szített oldatát 0 °C-ra hűtjük. A hideg oldaton 5 percén keresztül foszgént vezetünk át és a reakcióelegyet további 30 percen keresztül a levegő nedvességének kizárása mellett keverjük. A kezdetben kiváló csapadék újra feloldódik. Ezután az elegyet bepároljuk és a maradékot 3 g savasra mosott szilikagélen kromatografál­juk. A kívánt 3-klórkarboníl-4,4-dimetil-azeti­dino[3,2-d]tiazolidin-2-ont benzollal és 9 : 1 ará­nyú benzol-etilacetát eleggyel eluáljuk és kris­tályosodni hagyjuk. Benzol és hexán elegyéből átkristályosítva a termék 178—180 °C-ón olvad (átalakulás 140—160 °C-on). Infravörös abszorpciós spektrum (metilénklo­ridban): jellegzetes sávok 3,04, 5,62, 5,74, 7,48, 8,28 és 11,84 íi-on. 0,1 g 3-klórkarbonil-4,4-dimetil-azetidino[3,2--d]tiazolidin-2-on 10 ml terc.-butanollal készített oldatát összekeverjük 0,2 g kalciumkarbonáttal és két és fél napon keresztül keverés közben, lezárt edényben 90 °C fürdőhőmérsékleten me­legítjük. Lehűlés után az elegyet szűrjük, a 48 maradékot benzollal mossuk és a szűrletet csök­kentett nyomáson bepároljuk. A maradékot ben­zolban felvesszük, a szerves oldatot vízzel mos­suk, szárítjuk és újra bepároljuk. A maradékot 5 újra benzolban oldjuk és 1 g savasra mosott szilikagélen kromatografáljuk. A 3-karbo-terc­-butiloxi-4,4-dimetil-azetidinq[3,2-d]tiazolidin-2--ont 9:1 és 4:1 arányú benzol-etilacetát ele­gyekkel eluáljuk és éter és pentán elegyéből át-10 kristályosítjuk; olvadáspont: 117—120 °C (ana­litikai készítmény: 120,5 °C); [(a]20 D : —274° (c: -0,522 kloroformban); vékonyrétegkromatogram (szilikagélen, 1 : 1 arányú benzol-etilacetát rend­szerben): Rt: 0,15. 15 Infravörös abszorpciós spektrum (metilénklo­ridban): jellegzetes sávok 2,95, 5,62, 5,90, 7,25, 7,35, 7,75, 8.65, 9,36, 10,60, 11,65 és 12,30 ju-on. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás I általános képletű aminovegyüle­tek és e vegyületek optikai izomerjeinek elö-25 állítására, mely képletben X—O—Ra0 általános képletű éterezett hidroxilcsoport, ahol Ra 0 2--halogén-(rövidszénláncú)-alkilgyök, ahol a halo­génatom atomsúlya 19 felett van; —O—Rb 0 általános képletű csoport, ahol RA 0 egy adott 30 esetben rövidszénláncú alkil-, fenil-, fenil-(rö­vidszénláncú)-alkil-, adott esetben észterezett vagy észterezett hidroxil- vagy merkapto-, di­-i(rövidszénláncú)-alkilamino- vagy rövidszénlán­cú alkanoilaminocsoportokkal szubsztituált aril-35 metilgyök. ahol az ariirész egy éterezett hidr­oxil- és/vagy nitrocsoporttal szubsztituált mono-, bi- vagy policiklusos ariigyök; vagy valamely —O—Rr0 általános képletű mono-, bi- vagy policiklusos arilmetilgyök, ahol az ariirész éte-40 rezett hidroxil- és/vagy nitro-csoporttal lehet szubsztituálva; vagy valamely —O—Rd 0 általá­nos képletű csoport, ahol Rd 0 metilgyök, amely egy elektront leadó szubsztituenseket tartalmazó ariigyökkel monoszubsztituált, és R metiléngyök, 45 amely adott esetben szubsztituensként metilcso­portokat tartalmazhat, vagy egy 1,2-etenilén­gyök, amely a kén-nitrogén tartalmú gyűrűn ki­zárólag a gyűrűszénatomokkal kapcsolódó szén­atomon egy adott esetben észterezett vagy éte-50 terezett hidroxil- vagy merkaptocsoporttal, vagy egy funkcionálisan kialakított karboxilcsoport­tal szubsztituált metilcsoportot tartalmaz, azzal jellemezve, hogy valamely II általános képletű vegyületet, ahol Ac0 Y—(C m H 2m )—C(=0)— ál-85 talános képletű acilgyök, ahol m 0 és 4 közötti egész szám, és a —(Cm H 2m )— alkiléngyök egy szénatomja egy adott esetben szubsztituált aminocsoporttal, adott esetben éterezett vagy észterezett hidroxil- vagy merkaptocsoporttal, 60 vagy egy szabad vagy funkcionálisan kialakított karboxilcsoporttal lehet szubsztituálva, és ahol Y egy adott esetben szubsztituált aminocsoport­tal, adott esetben éterezett vagy észterezett hidroxil- vagy merkaptocsoporttal, szabad vagy 65 funkcionálisan kialakított karboxilcsoporttal, 24

Next

/
Thumbnails
Contents