162222. lajstromszámú szabadalom • Öntő-fedőpor acélingotok és öntvények öntéséhez
MAGTAR SZABADALMI 162222 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY ,^I!P% Nemzetközi osztályozás: ip Bejelentés napja: 1970. V. 18. B 22 d 7/00; 7/10 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1972. VII. 28. Megjelent: 1974. IX. 30. Feltalálók: Szipka Károly oki. kohómérnök, Horváth Gyula oki. kohómérnök, Kállay Endre oki. kohómérnök. Lengyel József üzemvezető, Budapest Tulajdonos. N Csepel Vas- és Fémművek, Budapest öntő-fedőpor acélingotok és öntvények öntéséhez Ismeretes, hogy nem elegendő az acélt jól elkészíteni a kemencében, mert a minőségét nagymértékben befolyásolja az öntés módja is. Az öntésinek két módját alkalmazzák, az egyik a felülről, a másik az alulról történő öntés. A jobb felületet az alsó öntéssel lehet elérni, mert viszonylagosan sok öntecs minősége tartható egy szinten, ill. jobban szabályozhatók a hőmérsékletben ingadozások. Az alsó Öntés hátránya, hogy a kokillában emelkedő acél felülete érintkezik a levegővel, aminek következményeként az acél felületén oxidhártya, azaz pille keletkezik. Az oxidhártya viselkedését nagymértékben befolyásolja a kokillában uralkodó atmoszféra milyensége, az acél hőmérséklete, az öntés sebessége és az acél összetétele. A sok könnyen oxidálódó elemet tartalmazó acéloknál az oxidhártya (pille) képződése erör sebb, mint a kevesebb, könnyen oxidálódó elemet tartalmazó acéloknál. Ugyanez a helyzet az acél széntartalma vonatkozásában is, minél magasabb a széntartalom, annál erősehb az oxidhártya képződése. Ha az oxidhártya túlságosan megnövekszik, akkor elég és hozzátapad a kokilla falához. Ilyenkor a tovább emelkedő acél magába zárja, ami az öntecsfelületen folytonossághiányt eredményez. Ezeken a helyeken a melegmegmunkálás során szakadás, vagy hólyagok keletkeznek. Természetesen az ilyen acél megbízhatóságot követelő helyre nem építhető be. Az oxidhártyának a kokilla falálhoz tapadá~> sát többféleképpen igyekeznek meggátolni. Igen elterjedt, régóta alkalmazott módszer az, hogy a kokilla falára szénihidrogénekből álló bevonatot visznek fel. 10 Az öntés során ez a bevonat az acél hőmérsékletén -először gázzá alakul, majd begyullad. A keletkező gázban szénmonoxid és hidrogén van. Ez a két elem képes arra, hogy az oxidhártyában levő, nem túl stabil oxidokat redul<r > kálja, ugyanakkor a fejlődő gáz a koküla falához közeledő oxidhártyát eltaszítja. A leírt öntési mód bizonyos összhangot kíván meg az acél emelkedési sebessége, valamint a kenőanyag gyulladási és égési sebessége között. 20 Minden olyan esetben, amikor ettől a kedvező optimumtól eltérés van, hátrányos következmények jelentkeznek az öntecsen. Ugyanis, ha későbben történik a kenőanyag elgázosodása és elégése, akkor hólyagos lesz az öntecs, ha pe-25 dig korábban, akkor oxidhártya tapadás, azaz folytonossághiány következik be. Ezért olyan öntési módokat kerestek, amelyek nem kívánják meg ennyire optimális körülmények biztosítását. Ilyen öntési módok az öntőpqr, grafit, S0 továbbá az öotő-fedőpor alatti öntés. 162222
