162217. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új poliésztergyanták előállítására
3 R2 = .hidrogén vagy Rí—O—CH 2—CH—CH 2 I OH -csoport, R3 = hidrogén vagy RJ-HOOC—CH2 ^GH—CH 2 QH -csoport, R/, = hidrogén vagy Rí—CH—CH^csoport, I i OH R5 Rs = alkil^csoport; a polikondenzáoiós reakció sebességének jelentős mértékű (növekedése mellett rendkívül előnyös tulajdonságú, új poliésztergyantákat nyerhetünk. A találmány szerint eljárva a polikondenzáció lefolyása írendkívül gyors, a viszkozitás növekedése és a savszám csökkenése rövid idő alatt következik be. Ezáltal az eddig ismerteknél kisebb savszámiú és nagyobb molekulasúlyú poiiésztergyanták állnalk elő, amelyek színe előnyösen, az ismert eljárással előállított hasonló gyantákéhoz képest jelentősen, világosabb. További előny az eljárásunk szerint előállított gyanták nagyobb viszkozitása, illetve keménysége. Eljárásunk telítetlen zsírsavval 'módosított, valamint láncban telítetlen észter-polikondenzációs műgyanták előállítására egyaránt alkalmazható. A találmány szerinti eljárásban dikarbonsav'ként pl. ftálsav-airthidrádet, ázo- és/vagy tere-Reakció idő perc A 215 -C elérése- savszám viszkozitás tői számítva mg KOH'g sec/MSZ 4 30 38 90 60 32 135 00 29 190 ,120 '27 225 160 26 248 240 25 255 300 25 260 A táblázat adatai jól szemléltetik, hogy az ismert észterpolikondenzáció során 300 perc alatt elérhető viszkozitás, a találmány szerinti eljárással ugyanezen időtartam töredéke alatt érhető el a termék előnyösen alacsonyabb savszáma mellett. A táblázatiban összefoglalt adatok jól szemléltetik az ismert módon és a találmány szerint kivitelezett eljárás és a termékek jellem-2217 4 f tálsavat, tetraklórftálsav-anihidridet, tetrahidro-ftálsav-anhddrddet, endometilén-tetrahidro-ftálsav-anhídridet, adipiinsayat, szebacinsavat, maleinsav^anlhidridet, fiumársavat vagy itakon-5 savat használunk. Polialkoiholként pl. etilénglikolt, 1—2 és 1—3 propilénglikolt, 1—2, 1—3 ós 1—4 butilénglikolt, dietilénglikolt, poliglikolt. glicerint, hexántrioit, teimetilolpropánt. pentaeritritet, neopentilglikolt alkalmazunk. Mono-10 'karbonsavként pl. telített és telítetlen zsírsavak, benzoesav, allkülbenzoesav építhetők be. Az I. képlet szerinti vegyületeket pl. fenil-, krezil-, alkil-glioidéter és ortofoszforsav, a II. 25 képlet szerintieket pl. zsírsavak glieid^észtereinek és ortofoszforsav reagáltatásával, a III. képlet szerintieket pl. epoxidált zsírsavésztereket és ortofoszforsav addíoiójával állítjuk elő. Amennyiben előbbi foszforsavnészterek ter-20 ciér aiminnal képzett sóját használjuk, úgy tercier aminként pl. trimetilamint, trietilamint, dimetilanilint, trietanolaimint alkalmazunk. E foszforsav észterek feltehetően nemcsak 25 modifikáló komponensként szerepelnek, hanem a poliészter kondenzáció lefolyását katalitikus úton gyorsítják is. Ennek eredményeképpen a melléksreakoiók 'háttérbe szorulnak, a reakció egyértelműbben folyik le és rendezettebb, sza-30 bályosabb felépítésű makromolekula keletkezik. Előbbi feltételezésüink alátámasztására táblázatban foglaltuk össze egy ismert észter polikondenzációt (A jelzéssel), továbbá a találmány szerinti eljárást az 1. példa szerint .(B jelzéssel) 35 és a 2. példa szerint i(C jelzéssel) kivitelezve nyert adatokat: B C savszám viszkozitás savszám viszkozitás mg KOH/g sec/MSZ 4 mg KOH'g sec/MSZ 4 33 50 21 75 24 90 1I6 165 li3 260 11 535 zői közötti lényeges és eljárásunk előnyére szóló különbségeket. A polikondenzációt saválló acélból készült keverős autöklávíbam toluol vagy xilol jelenlé-60 tében azeotróp módszerrel, vagy az azeotróp desztillációt indifferens gázáramiban kivitelezve, 180—(260 °C közötti hőmérsékleten, 4-^18 órán át végezzük. Eljárásunk kivitelezését a következő példák 65 szemléltetik: 2
