162177. lajstromszámú szabadalom • Kommutátorok és csószógyűrűk villamos gépekhez és eljárás azok előállítására

3 162177 4 alakitani, és hogy azok a kommutátorok, amelyek kettős, fém és kerámia anyagból állnak, vagyame­lyeket szén és kerámia anyagból nyilasokon átnyo­mott csőalaku rudakból állitanak elő, amelyek lé­nyegében kerámiai szigetelő és vezetőképes szén­réteg közötti kompromisszumos megoldások. Végül ismert olyan gyártási eljárás, amelynél kiindulőanyagul rézcső szolgál, amelyet megfelelő hosszúságúra darabolnak fel, a darabok két végé­nek átmérőjét csökkentik, e végeket olyan módon bevágják, hogy a bevágások között nyelvek jönnek létre, a nyelveket behajlítják, és a kollektoragyra a befűrészelt gyűrűket bakelittel felerősítik és szegmensekre osztják fel. Ennél az eljárásnál is túlságosan sok munkára van szükség. Ezért találmányunk célja a nem-fémes anya­gokból álló kommutátorok, csuszógyürük és egyéb csúszó érintkezők idő előtti kopásának a rézréteg biztos rögzítése révén való csökkentése, a kefe­szikrázás csökkentésére optimális mechanikai ütésmentes körforgás elérése és a híradástechnika frekvenciaspektrumában a zavarforrások csökken­tése. Találmányunk feladata az ilyen kommutátorok és csuszógyürük előállításához a hordozóanyag szerkezetének, a hordozóanyaggal kapcsolatban ható anyagok összetételének, illetve a szükséges eljárási munkafolyamat célszerű megváltozta­tása, illetve a kommutátorok és csuszógyürük elő­állításához ismert eljárási munkafolyamatok fel­használása. A találmány a kitűzött feladatot azzal oldja meg, hogy a kommutátorok vagy csuszógyürük kerámiai szinteranyagokból álló hengeres alaptesteire hat­szögű fényes grafitréteget csapatunk le pirolizis utján, amely grafitrétegre azután ismert módon elektrolitikusan egy vagy több fémet választunk le. Lényegében bármilyen üvegesre égetett kerámiai anyag használható akkor, ha technológiailag bizto­sitható az elektromosan vezető bevonatok jő tapadó képessége és szilárdsága. Azonban mind elektro­mos szigetelőképesség, mind az elektromosan ve­zető anyaghoz való szükséges tapadőképesség szempontjából különösen alkalmasak a tűs tűzálló aluminiumszilikát keményporcelánok. A találmány szerinti kommutátorok és csuszógyürük előállítása egy újszerű eljárás alkalmazásán alapul, amellyel a vezető anyagnak alkalmazási célnak megfelelő, stabil kerámiai anyagra való kötését lehet biztosí­tani. Megmunkálás céljára kerámiai szinteranya­gokból való hengeres alaptesteket alkalmazunk, amelyek köpenyfelületei szokásos módon finoman köszörültek. A kerámiai alaptestek kerámiai felü­leteinek fihonrköszörüléstkövetőfémezését három munkamüvelettel érjük el. Ezek a következők: 1. Pufferolt hidrogénfluoridoldattal való sze­lektív maratás és deionizált vízben való, ezt kö­vető mosás. 2. Fényes grafitrétegnek kb. 1000 C°-on vá­kuumban, 10 és 50 Ohm közötti felületi ellenállás­értékű, pirolizis utján való leválasztása. 3. Egy vagy több fémnek a várható kopásnak megfelelő vastagságban való elektrolitikus levá­lasztása. A kommutátorokhoz és csuszőgyUrükhöz való kerámiai alaptestek elektrolitikus utón végzett fémmel való bevonása helyett - amihez feltételez­zük, hogy az elektromosan vezető réteg szénré­teg - a felhasználni kivánt, illetve felhasználási területnek megfelelően a kommutátorok és csuszó­gyürük kerámiai alaptesteire vákuumban párolog­tathatunk fémeket vagy fémötvözeteket, felvihetjük a fémréteget vákuumban katódporlasztás vagy kefe révén, az elektromosan vezető kerámiai mázokat - az úgynevezett Cermet-rétegeket—beégethetjük, vagy beégethetünk szerves kötésű vezetőpépeket is. Ezeket az ilyen módon előállított elektromosan ve­zető felületeket vizes kémiai utón, azaz elektroli­tikus, illetve áram nélküli galvanikus eljárások alkalmazása révén a kitűzött feladatoktól függően meghatározható fémvastagságokra növelhetjük. A kommutátorokhoz és csuszógyürükhöz való hen­geres alaptestek elektromosan vezető felületeinek vastagításához, illetve erősítéséhez további lehe­tőséget nyújt a felület ónozása és ezt követőenhe­lyesen illesztett fémhüvely felforrasztása. A te­kercscsatlakozások éríntkeztetése céljából a kerá­miai hengeres alaptest bőrkemény állapotában az egyik homlokoldalban a tekercscsatlakozások szá­mának megfelelő, a csúszó érintkezőfelületeknél kezdődő kimunkálásokat képezünk ki. A találmányt részleteiben a rajzon vázolt pél­daképpen! kiviteli alakokkal kapcsolatban ismer­tetjük. Az 1. ábra egy példaképpeni háromlamellás kommutátor metszete. A 2. ábra egy fémezés előtti állapotban levő csuszógyürü perspektivikus vázlata. A köszörült, tüs tűzálló aluminiumszilikát ke­ményporcelánből álló hengeres 1 alaptesteket puffe­rolt hidrogénfluoridoldattal szelektíven maratjuk. Ismert, hogy ilyen kerámiai szinteranyagoknál az üvegfázis és az égetett anyagban levő szilicium­dioxid összetevőfluorsawal végzett maratás révén aránylag könnyen eltávolítható, minek eredménye­ként a felületen az oldhatatlan tüs tűzálló alumini­umszilikát komponens dúsul. A maratást semmi esetre sem szabad oly sokáig végezni, hogy a tűs tűzálló aluminiumszilikát a szilárd szövezettől el­szigetelődjön. Ez legcélszerűbben egy pufferolt maratóoldat alkalmazása révén érhető el, amely­nél az aktiv hidrogénfluorid koncentrációt kémiai egyensúly révén a maratás teljes időtartama alatt tartjuk. Ebben az esetben a maró hatás mértéke­ként a könnyen mérhető "maratási idő" nagyságát választhatjuk. Ez után a maratási folyamat után a kerámiai felületen nem-irányitott tüs tűzálló alu­miniumszilikátból álló, egységes szerkezet van, amely az ez után felvinni kivánt rétegek részére ideális tapadási, kötési tulajdonságú. A puff érrend­szer alkalmazása esetén a felület durva repedése semmiképpen nem következhet be, mivel a szelek­tív maratási lebontás csak 10~4 és 10~2 mm érté­kek között van. A maratási folyamatból származó valamennyi lerakódás deionizált vizzel való inten­ziv mosás és öblités révén könnyen eltávolitható. Az igy maratott, hengeres 1 alaptestet ezt követően egy vákuumszénitő kemencében kb. 10 higanymil­liméternek megfelelő nyomáson ős kb. 1000 C°-on 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents