162132. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kívánt felületi karakterisztikájú üveg előállítására

162132 15 16 szalag kezelése kisebb mértékű, mivel az üveg felületében az ólom koncentráció kisebb. A 9. példa olyan eljárást szemléltet, melynél azonos körülmények között dolgozunk, mégis a kapott termék eltérő tulajdonságú, mivel rög­zítőszerként rezet, olvasztott fémtömegként pedig réz/ón-ötvözetet használunk. Amint az a táblázatban felsorolt példák rész­letes elemzéséből megállapítható, az alkalma­zott ötvözet-tömeg hőmérsékletének beállítása, valamint az áramfeszültség mértékének beállí­tása meghatározza az előállított üveg optikai tu­lajdonságát, melyet a táblázatban az alábbi meghatározásokkal fejezünk ki: Áteresztő képesség a látható spektrumban, Szoláris hővisszaverő képesség, Szoláris hőelnyelő képesség, Szoláris hőt közvetlen áteresztő képesség, Színárnyalat, . .. . Visszaverődési szín. A fentiekből megállapítható, hogy a talál­mány szerinti eljárással az üveg felületi karak­terisztikájának hatékonyabb szabályozását biz­tosítjuk, elsősorban úsztatott üveg előállítása so­rán. Találmányunk szerint új, szoláris hőt visz­szeverő üveget állítunk elő, melynél a fényát­eresztőképesség az áteresztőfényben, ill. a visz­szavert fényben mutatkozó színezés egymástól függetlenül szabályozható a megrendelők igé­nyeinek megfelelően. Szabadalmi igénypontok: 10 15 20 25 30 35 felületébe hatoltatjuk be, elektromos áramot ve­zetünk az olvasztott anyagtömegen ós az üve­gen át, amivel az üvegszalag felső felületének elektrolitikus úton úton történő megváltoztatá­sát hozzuk létre, azzal jellemezve, hogy az üveg­szalag hőmérsékletét annak az olvasztott ötvözet alatt 0,93—6,1 m/min sebességgel való áthaladá­sa közben 600—790 C° közötti hőmérsékletre be­állítva szabályozzuk az olvasztott ötvözetből az egyes komponenseknek az üvegszalag felületébe behatoló mennyiség részarányát, mely olvasz­tott ötvözet 2,2—3% rézből és 97—97,8% ólom­ból, vagy 62% rézből és 38'% ónból álló ötvözet, vagy 30—55'% ezüstből és 45—70% ólomból álló ötvözet, mely ötvözet hőmérsékletét 590—780 C° közötti hőfokra állítjuk be, az olvasztott ötvö­zet és az olvasztott fémfürdő között 3,5 és 95 volt közötti feszültséget létesítünk az üvegszalag vastagságának, az üveg hőmérsékletének, az öt­vözet összetételének és az olvasztott tömeg alatt áthaladó üveg kezelési idejének függvényében, ilyen módon az ötvözet és az üveg közötti érint­kezési felületen 157—469 coulomb/m2 áramsűrű­séget létesítve az ötvözet egyes alkotóinak ionos behatolását biztosítjuk az érintkezési felületen át és ennek során kialakítjuk az üveg előre meg­határozott fény- és hőáteresztő tulajdonságait, mire azután az üveget a fémfürdőn való áthala­dása során 2—10% hidrogént tartalmazó redu­káló atmoszféra hatásának tesszük ki. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy a fémötvözet­tömegnek az üvegszalag haladási pályájára eső hosszát beállítva, az üvegszalag felületének ke­zelési idejét szabályozzuk. 1. Eljárás előre meghatározott fény- és hőát­eresztő tulajdonságú úsztatott üveg előállítására, melynek során az úsztatott üveget szalagalakban vezetjük végig egy olvasztott fémfürdőn, az elő­rehaladó üvegszalag felső felületét legalább két komponensből álló ötvözet olvasztott tömegével érintkeztetjük, mely komponenseket az üveg 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás fo­ganatos! tási módja, azzal jellemezve, hogy az üveg hőmérsékletét közvetlenül az olvasztott 40 fémötvözet-tömeg alatti áthaladása előtt az ol­vasztott fémötvözet hőmérsékletétől függetlenül beállítva szabályozzuk a kezelt üvegfelület visz­szavert fényben mutatkozó színét, 1 rajz, 2 ábra. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 74.6377/4 — Zrínyi Nyomda, Budapest. F. v.; Bolgár Imre vezérigazgató

Next

/
Thumbnails
Contents