162130. lajstromszámú szabadalom • Memória nélküli szimmetrikusan vezetőképes áramkapcsoló félvezető eszköz
162130 25 26 előtt az eszköz alapjában véve pillanatszerűen változik módosult vezető állapotából záró állapotába. Ügy találtuk, hogy különféle szilárd halmazállapotú félvezető anyagokhoz arzén, kén, foszfor, antimon, arzenidek, szulfidok, foszfidok és antimonidok hozzáadása stabilizáló hatást gyakorol a különféle félvezető anyagokra, és úgy véljük, hogy az áramhordozást gátló szóró centrumok mennyiségét is növelik, és/vagy a kristályosító erőkre csökkentő, ill. gátló hatással is vannak. Ezek úgy válogathatok meg, ahogyan kívánjuk, és közülük sokra hivatkoztunk a félvezető anyagok fentebb említett leírásaiban. Arany, nikkel, vas, mangán, alumínium, cézium és alkáli-, valamint alkáliföldfém-zárványok könnyen keverednek a félvezető anyagokkal, és ezek is hajlamosak áramhordozást gátló centrumok létrehozására és/vagy a kristályosító erők befolyásolására. Ezek szintén a kívánságnak megfelelően választhatók meg, és közülük sokra hivatkozunk a félvezető anyagok fentebb említett leírásaiban. A 20. ábra az 1.—11. ábrákon ábrázolt kételektródos mechanizmus típusú áramkapcsoló eszközt felhasználó terhelő áramkör példakénti elrendezésének vázlatos kapcsolási rajza. Itt a mechanizmus típusú 10 eszközt 13 és 14 vezetékeivel sorba kötjük a 103 és 104 vezetékeken keresztül a terhelő áramkörrel. A 100 és 101 kapcsoikom alkalmazott feszültség értéke a felső küszöbérték — amely alapjában véve pillanatszerűen változtatja a 10 eszközt záró állapotából vezető állapotába —- és az alsó küszöbérték — amely alapjában véve pillanatszerűen változtatja a 10 eszközt vezető állapotából záró állapotába — között van. Azért, hogy a 10 eszköz záró és vezető állapota közötti kapcsolást létrehozó felső küszöbérték feletti és alsó küszöbérték alatti feszültségeket előállítsuk, a 117 primer tekercsű 115 transzformátor 116 szekunder tekercsét sorbakötjük a terhelő áramkörrel. A 117 primer tekercset a kétpólusú, egyszerre kapcsoló 118, 119 átkapcsolókon keresztül a 100 és 101 kapcsokhoz kötjük. A 118 és 119 átkapcsolok a 115 transzformátor 116 szekunder tekercsére alkalmazott feszültség fázisának az átváltására szolgálnak. Ha a 118 és 119 átkapcsolok az egyik helyzetében vannak, akkor a 116 szekunder tekercsre alkalmazott feszültség azonos fázisban van és hozzáadódik a 100 és 101 kapcsokon alkalmazott feszültséghez, azt eredményezve, hogy a 10 eszközre ható teljes feszültség a felső küszöbérték felett van, úgy hogy a 10 eszköznek lényegében pillanatszerű változását okozza annak záró állapotából vezető állapotába. Ha a 118 és 119 átkaposolókat a másik helyzetbe állítjuk, akkor a 116 szekunder tekercsen lévő feszültség ellentétes fázisú lesz, és a 100 és 101 kapcsokon alkalmazott feszültségből levonódik. Ennek eredményeként a 10 eszközön alkalmazott feszöltség az alsó Viszöbérték alá csökken, és a 10 eszköz alapiában véve pillanatszerűen változik vezető állapotából záró állapotába. Tehát a 118 és 119 átkapcsolok működtetésével a 10 eszköz alapjában véve pillanatszerűen váltakoztatható vezető és záró állapota között, és ezzel a terhelőáramkör is nyitható és zárható. A 21. ábra az 1.—11. ábrákon ábrázolt kételektródos mechanizmus típusú áramkapcsoló eszközt felhasználó terhelőáramkör példakénti elrendezésének vázlatos kapcsolási rajza, ami úgy működik, mint egy logikai áramkör, még pedig mint egy ÉS-kapu-áramkör. Itt a mechanizmus típusú 10 eszköz van bekötve a 103 és 104 vezetékeken keresztül a terhelőáramkörbe a 13 és 14 vezetékeivel. Azonban a terhelőáramkört a 124 és 125 primer tekercsekkel rendelkező 122 transzformátor 123 szekunder tekercse látja el feszültséggel. A 123 szekunder tekercshez képest a 124 és 125 primer tekercsek úgy vannak tekercselve, hogy additív hatásuk legyen a 123 szekunder tekercsben lévő feszültség létrezozásában. Ha mindkét 124 és 125 primer tekercset gerjesztjük, akkor a 123 szekunder tekercsben létrejött feszültség a felső küszöbérték felett van, úgy hogy a 10 eszközt alapjában véve pillanatszerűen változtatja záró állapotából vezető állapotába, és ezzel a terhelő áramkör záródik. Ha azonban a 124 és 125 primer tekercsek bármelyike, vagy egyikőjük sincsen áram alatt, akkor a 123 szekunder tekercs által létrehozott feszültség kisebb az alsó küszöbértéknél, úgy hogy alapjában véve pillanatszerűen változtatja a 10 eszközt vezető állapotából záró állapotába, és ezáltal zárja a terhelő áramkörön átfolyó áram útját. Tehát a 21. ábra szerinti elrendezésű terhelő áramkör egyszerű logikai ÉS-áramkör, amelyben a villamos 102 terhelés áram alá helyezéséhez mindkét 124 és 125 primer tekercset egyidejűleg kell gerjeszteni. Egy ilyen áramkör különösen számítógépekben és hasonló eszközökben előnyös. Ha szükséges, akkor további primer tekercseket is lehet ebből a célból alkalmazni. Ez esetben a sok primer tekercset egyszerre kell gerjesztenünk, hogy a szekunder körben áram folyjék. A 22. ábra a 12. és 13. ábrákon ábrázolt négyelektródos mechanizmus típusú áramkapcsoló eszközt felhasználó terhelő áramkör példakénti elrendezésének vázlatos kapcsolási rajza. Itt a mechanizmus-típusú 46 eszköz be van kötve a 103 és 104 vezetékeken keresztül a terhelőáramkörbe 13 és 14 vezetékeivel. A 46 eszköznek vezérlő 48 és 50 vezetékei össze vannak kötve a 129 és 130 primer tekerccsel rendelkező 127 transzformátor 128 szekunder tekercsével. A 129 primer tekercs a 131 kapcsolón keresztül össze van kötve a 132 és 133 kapcsokkal, amelyek viszont egy olyan feszültségforrással vannak öszszekötve, amely azonos fázisú, mint a 100 és 101 kapcsokon alkalmazott feszültségforrás-. A 130 primer tekercs a 134 kapcsolón keresztül össze van kötve a 133 és 135 kapcsokkal, amelyek viszont olyan feszültségforrással vannak összekötve, amely ellenkező fázisú, mint a 100 és 101 kapcsokon alkalmazott feszültségforrás. A 131 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 13