162130. lajstromszámú szabadalom • Memória nélküli szimmetrikusan vezetőképes áramkapcsoló félvezető eszköz

162130 25 26 előtt az eszköz alapjában véve pillanatszerűen változik módosult vezető állapotából záró állapo­tába. Ügy találtuk, hogy különféle szilárd halmaz­állapotú félvezető anyagokhoz arzén, kén, fosz­for, antimon, arzenidek, szulfidok, foszfidok és antimonidok hozzáadása stabilizáló hatást gya­korol a különféle félvezető anyagokra, és úgy véljük, hogy az áramhordozást gátló szóró cent­rumok mennyiségét is növelik, és/vagy a kris­tályosító erőkre csökkentő, ill. gátló hatással is vannak. Ezek úgy válogathatok meg, ahogyan kívánjuk, és közülük sokra hivatkoztunk a fél­vezető anyagok fentebb említett leírásaiban. Arany, nikkel, vas, mangán, alumínium, cézium és alkáli-, valamint alkáliföldfém-zárványok könnyen keverednek a félvezető anyagokkal, és ezek is hajlamosak áramhordozást gátló centru­mok létrehozására és/vagy a kristályosító erők befolyásolására. Ezek szintén a kívánságnak megfelelően választhatók meg, és közülük sokra hivatkozunk a félvezető anyagok fentebb emlí­tett leírásaiban. A 20. ábra az 1.—11. ábrákon ábrázolt két­elektródos mechanizmus típusú áramkapcsoló eszközt felhasználó terhelő áramkör példakénti elrendezésének vázlatos kapcsolási rajza. Itt a mechanizmus típusú 10 eszközt 13 és 14 vezeté­keivel sorba kötjük a 103 és 104 vezetékeken ke­resztül a terhelő áramkörrel. A 100 és 101 kap­csoikom alkalmazott feszültség értéke a felső kü­szöbérték — amely alapjában véve pillanatsze­rűen változtatja a 10 eszközt záró állapotából vezető állapotába —- és az alsó küszöbérték — amely alapjában véve pillanatszerűen változtat­ja a 10 eszközt vezető állapotából záró állapotá­ba — között van. Azért, hogy a 10 eszköz záró és vezető állapota közötti kapcsolást létrehozó felső küszöbérték feletti és alsó küszöbérték alatti feszültségeket előállítsuk, a 117 primer te­kercsű 115 transzformátor 116 szekunder teker­csét sorbakötjük a terhelő áramkörrel. A 117 primer tekercset a kétpólusú, egyszerre kapcso­ló 118, 119 átkapcsolókon keresztül a 100 és 101 kapcsokhoz kötjük. A 118 és 119 átkapcsolok a 115 transzformá­tor 116 szekunder tekercsére alkalmazott fe­szültség fázisának az átváltására szolgálnak. Ha a 118 és 119 átkapcsolok az egyik helyzetében vannak, akkor a 116 szekunder tekercsre alkal­mazott feszültség azonos fázisban van és hozzá­adódik a 100 és 101 kapcsokon alkalmazott fe­szültséghez, azt eredményezve, hogy a 10 eszköz­re ható teljes feszültség a felső küszöbérték fe­lett van, úgy hogy a 10 eszköznek lényegében pillanatszerű változását okozza annak záró álla­potából vezető állapotába. Ha a 118 és 119 átkap­osolókat a másik helyzetbe állítjuk, akkor a 116 szekunder tekercsen lévő feszültség ellentétes fázisú lesz, és a 100 és 101 kapcsokon alkalma­zott feszültségből levonódik. Ennek eredménye­ként a 10 eszközön alkalmazott feszöltség az al­só Viszöbérték alá csökken, és a 10 eszköz alap­iában véve pillanatszerűen változik vezető álla­potából záró állapotába. Tehát a 118 és 119 át­kapcsolok működtetésével a 10 eszköz alapjá­ban véve pillanatszerűen váltakoztatható vezető és záró állapota között, és ezzel a terhelőáram­kör is nyitható és zárható. A 21. ábra az 1.—11. ábrákon ábrázolt két­elektródos mechanizmus típusú áramkapcsoló eszközt felhasználó terhelőáramkör példakénti elrendezésének vázlatos kapcsolási rajza, ami úgy működik, mint egy logikai áramkör, még pedig mint egy ÉS-kapu-áramkör. Itt a mecha­nizmus típusú 10 eszköz van bekötve a 103 és 104 vezetékeken keresztül a terhelőáramkörbe a 13 és 14 vezetékeivel. Azonban a terhelőáram­kört a 124 és 125 primer tekercsekkel rendel­kező 122 transzformátor 123 szekunder tekercse látja el feszültséggel. A 123 szekunder tekercs­hez képest a 124 és 125 primer tekercsek úgy vannak tekercselve, hogy additív hatásuk legyen a 123 szekunder tekercsben lévő feszültség létre­zozásában. Ha mindkét 124 és 125 primer teker­cset gerjesztjük, akkor a 123 szekunder tekercs­ben létrejött feszültség a felső küszöbérték fe­lett van, úgy hogy a 10 eszközt alapjában véve pillanatszerűen változtatja záró állapotából ve­zető állapotába, és ezzel a terhelő áramkör zá­ródik. Ha azonban a 124 és 125 primer tekercsek bármelyike, vagy egyikőjük sincsen áram alatt, akkor a 123 szekunder tekercs által létrehozott feszültség kisebb az alsó küszöbértéknél, úgy hogy alapjában véve pillanatszerűen változtatja a 10 eszközt vezető állapotából záró állapotába, és ezáltal zárja a terhelő áramkörön átfolyó áram útját. Tehát a 21. ábra szerinti elrendezé­sű terhelő áramkör egyszerű logikai ÉS-áram­kör, amelyben a villamos 102 terhelés áram alá helyezéséhez mindkét 124 és 125 primer teker­cset egyidejűleg kell gerjeszteni. Egy ilyen áramkör különösen számítógépekben és hasonló eszközökben előnyös. Ha szükséges, akkor to­vábbi primer tekercseket is lehet ebből a célból alkalmazni. Ez esetben a sok primer tekercset egyszerre kell gerjesztenünk, hogy a szekunder körben áram folyjék. A 22. ábra a 12. és 13. ábrákon ábrázolt négy­elektródos mechanizmus típusú áramkapcsoló eszközt felhasználó terhelő áramkör példakén­ti elrendezésének vázlatos kapcsolási rajza. Itt a mechanizmus-típusú 46 eszköz be van kötve a 103 és 104 vezetékeken keresztül a terhelőáram­körbe 13 és 14 vezetékeivel. A 46 eszköznek ve­zérlő 48 és 50 vezetékei össze vannak kötve a 129 és 130 primer tekerccsel rendelkező 127 transzformátor 128 szekunder tekercsével. A 129 primer tekercs a 131 kapcsolón keresztül össze van kötve a 132 és 133 kapcsokkal, amelyek vi­szont egy olyan feszültségforrással vannak ösz­szekötve, amely azonos fázisú, mint a 100 és 101 kapcsokon alkalmazott feszültségforrás-. A 130 primer tekercs a 134 kapcsolón keresztül össze van kötve a 133 és 135 kapcsokkal, amelyek vi­szont olyan feszültségforrással vannak össze­kötve, amely ellenkező fázisú, mint a 100 és 101 kapcsokon alkalmazott feszültségforrás. A 131 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 13

Next

/
Thumbnails
Contents