162097. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műanyagok, különösen hőre keményedő műanyagok, főként poliészter fémbevonására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. IX. 23. (KE—835) Közzététel napja: 1972. VII. 28. Megjelent: 1974. X. 31. 162097 Nemzetközi osztályozás: C 23 b 5/64 Feltalálók: Keszthelyi István oki. vegyészmérnök, Halász Vilmosné üzemvezető, Budapest Eljárás műanyagok, különösen hőre keményedő műanyagok, főként poliészter fémbevonására A találmány eljárás műanyagok, különösen hőre keményedő, főként poliészter fémbevonására, amely eljárás mentes a műanyag felületének a tapadóképesség növelése érdekében alkalmazott mechanikai jellegű előkészítésétől, például érdesítésétől, és amely eljárásnál a bevonandó műanyagtárgy felületét előzőleg önmagában ismert módon megtisztítjuk, zsírtalanítjuk, felületi molékulaszerkezetét pedig kémiailag aktivizáljuk. A műanyagok előnyei közismertek. Számos területen ezért fölveszik a versenyt a fémekkel, illetve azokat igen sotk alkalmazási területről ki is szorítják. Nem kell őket bányászni, a fémekhez képest gyakorlatilag korrózióállóbbak, súlyuk sokkal könnyebb, megmunkálásuk egyszerűbb, gyártásuk alakításuk rendkívül teljesítőképes, A műanyagok legtöbbje azonban esztétikai okokból bizonyos fölhasználási területeken nem a legtetszetősebb külső megjelenésű. Így számos esetben szükséges lehet a műanyagtárgynak fémes megjelenést kölcsönözni, illetve a fémtárgyat helyettesítő műanyagot fémborítással ellátni. Sok országban végeztek és végeznek kutatásokat műanyagtárgyak fémbevomására. Így megoldották például általában a hőre lágyuló műanyagok, például az úgynevezett ABS anyagok fémbevonását galvanikus úton. 10 15 20 25 30 Ilyen eljárásokat ismertetnek az 1 264 921, valamint az 1 254 933 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírások. Ezek szerint először zsírtalanítják, semlegesítik, majd vegyi úton maratják a műanyag felületét. Ezt követően történik az érzékenyítés, utána a felület aktívvá tétele valamilyen palladiumchloridos oldattal, vagy kénsavas ezüstsós (ezüstszulfát, ezüstnitrát, ezüstacetát) oldatokkal. Az érzékeny felületűvé tett anyagot egy kétkomponensű réz és nikkel tartalmú fémfürdőbe helyezik aránylag magas (90 C° körüli) hőfokon, végül pedig rézgálicos, kénsavas fürdőben galvanizálják. Ez önmagában is végtermék lehet, de ismert módokon az így kapott felület további tetszés szerinti fémrétegekkel vonható be. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a hőre lágyuló műanyagok helyett a hőre keményedők számos alkalmazási területen lényegesen előnyösebb szilárdsági, rugalmassági, hőállósági stb. tulajdonságokkal rendelkeznek. A hőre lágyuló műanyagok fémmel való bevonása is bonyolult és kényes technológiát igényel. Így például a megfelelő és egyenletes fémbevonás érdekében teljesen pontos, tükörfényes felületeket kell kialakítani, amelyek előállításához drága és kényes krómozott szerszámnegatívokat kell használni. Hátrányos az is, hogy a hőre lágyuló műanyag előállítására használt úgynevezett sütőszerszám 162097