162096. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az androsztán-, kolesztán- és ösztrán-sorba tartozó vicinális- halogén (amino-karboniloxi)-vegyületek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. XII. 22 (JE—471) Közzététel napja: 1972. VII. 28. Megjelent: 1974. X. 31. 162096 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 167/34 C 07 c 167/28 Feltalálók: Dr. Ponsold Kurt oki. vegyész, Jena, dr. Grosse Peter oki. vegyész, Jena, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Jenapharm, Jena Német Demokratikus Köztársaság Eljárás az and rósz tán-, kolesztán- és ösztrán-sorba tartozó vicinális-halogén (amino-karboniloxi)-vegyületek előállítására A találmány tárgya eljárás az androsztán-, kolesztán- és ösztrán-sorba tartozó I., II. és III. általános képletű, új, az amino-csoporton helyettesített vagy helyettesítetlen vicinális halogén(amino-karboniloxi)-szármiazékok előállítására — e képletben X halogénatomot, R pedig hidrogénatomot, alkil- vagy aril-csoportot képvisel. A találmány alapját az a feladat képezte, hogy előállítsunk vicinális nitrogénen helyettesített illetve heilyettesítetlen halogén-aminokarboniloxiszteroidokat, a könnyen előállítható szteroidsorbeli halogénhidrin-származékokból. Azt találtuk, hogy a cisz- vagy a transz-szteroid-halogénhidrinek alkil- illetve aril-helyettesített izocianátokkal, vagy szabad ciánsavval magas hőmérsékleten inert oldószerben bázikus katalizátor alkalmazásával a megfelelő vicinális halogén-aminokarboniloxi-vegyületekké alakíthatók át. Az izociánsavészter nehéz és komplikált kezelhetősége miatt a felhasználásra kerülő észterek csak az alkil- illetve aril-helyettesített izociánsavészterekre korlátozódnak. A találmány a továbbiakban igazolta azt is, hogy alkálicianátokból is képződik az eljáráshoz szükséges szabad ciánsav, ha inert oldószerben végzett reakció közben trifluorecetsavat adagolunk. Az előállított vegyületek gyógyászati hatásuk miatt rendkívül értékesek, különösen mint fogamzásszabályozó és geroprofilaktikus szerek. Ezek a vegyületek — mint reakcióképes kiindulási anyagok — további szintéziseknél is különleges jelentőséggel bírnak. A találmányt a következő példákkal szemlél-5 tétjük: 1. példa 2/?-klór-3a-fenilkarbamoüoxi-androsztán-10 17-om 1 g 2/?-klór-androsztán-17-on-3a-olt 12 ml absz. toluolban 1,5 ml fenilizocianáttal és 5 csepp trietilaminnal 8—10 óra hosszat a visszafolyatás hőmérsékletén forralunk. Az oldatot vákuumban bepároljuk addig, amíg a fenilizocianát szaga már nem érezhető. A félig szilárd terméket 20 g Alumíniumoxid S III-on benzollal kromatografáljuk. Termelés: 1,25 g (90%), op. 185,5—187,5 Cö (metanol). 15 20 25 M28

D= +93,7° (c = 1, CHCI3) 2. példa 2a-bróm-3/J-etilkarbamoüoxi-kolesztán 1 g 2a-bróm-Jkolesztán-3/J-olt 8 ml absz. benzolban 2 ml etilizocianáttal és 4 csepp trietil-30 aminnal 14 óra hosszat forrponton melegítünk. 162096