162077. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-imino-1-[P-(ureidoalkil)- benzolszulfonil]-imidazolidinszármazékok előállítására
11 162077 12 A kapott l-/p-[2-i(i3-n-ibutil-u;reido)^eitil]-.ban:zolszuMooü/-24imiiino-3-cilklohexil-imidazolidiin 161,5—.lßi2°-on olvad. Kitermelés: 62%. A kiindulási anyagként alkalmazott l-[ip-i(2--am;ino-etil)-banzolíSzulfonil]-i2-inii)no-.3-JCÍklohexil-imidazolidin-dihidrokloridot két eljárás szerint kapjuk: 1. 39,2 g l-[p-(2-acetamino-etil)-benzolszulfonil]-2-iminö-3-ciklohexil-imidazolidint feloldunk 370 ml 2 n sósavban és az oldatot 6 órán ke^ resztül forraljuk visszafolyatás közben, majd csökkentett nyomáson szárazra pároljuk és a kapott olajat alkoholban oldjuk. Lehűtve kikristályosodik az ln[p-(2-amino-etil)benzolszul-fonil]-2-imino-3-ciklohexil-imidazolidindihidroklorid. Kitermelés: 78%. Op: 247—250°. 2. 100 ml dimetilszulfoxid, 11,2 porított káliumhidroxid, 23,65 g p-(2-amino-etil)-benzolszulfonamid^hidroklorid [irod. E. Miller és mtsai, J. Amer. Chem. Soc. 62, 2101, (1940)] és 23,1 g N-(2-bróm-etil)-N-ciklohexil-ciánamid elegyét keverés közben 1 óra hosszat hevítjük 110°-on olajfürdőn. Lehűlés után a reakcióelegyet vízre öntjük, a kapott zavaros oldatot tömény nátronlúggal meglúgosítjuk, nátriumkloriddal telítjük és metilénkloriddal háromszor extraháljuk; a szerves fázisokat nátriumszulfát felett szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A kapott olajat )(szabad bázis) alkoholban oldjuk és telített alkoholos sósavval megsavanyítjuk. Lehűtés és éterrel való egyidejű hígítás hatására az l-{p-(2-amino-etil)-benzolszülfonil]-2-imino-3--ciklohexil-imidazolidin-dihidroiklorid válik ki. Kitermelés: 78%. Op: 247—250°. 10. példa: 42,4 g l-[p^(2-amino-etil)-benzolszulfonil]-2--imino-3-ciklohexil-imidazolidin-dihidrokloridból kiindulva a 9. példához hasonló módon kapjuk: a) 11,5 g n-butil-izotiocianáttal az l-/p-^2-(3--n-butil-2-tio-ureido)-etil]-benzolszulfonil/-2-imino-3-ciklohexil-imidazolidint. Kitermelés: 39%. Op: 186—187° (etilacetátból); b) 11,9 g fenil-izocianáttal az l-/p-[2-(3-fenil-2-ureido)~etil]-benzolszulfonil/-2-imino-3-cikk> hexil-imidazolidint. Kitermelés: 85%. Op: 210,5—212° (etilacetátból); c) 13,5 g fenil-izotiocianáttal az l-/p^[2-(3-fenil-2-tioureido)-etil]-ibenzolszulfonil/-2-imino-3--ciklohexil-imidazolidint. Kitermelés: 82%. Op: 188—189° (etilacetátból). 11. példa: 43,8 g l-;[p-(2-amino-etil)-benzolszulfonil]-2--imino-3-i(4-metilciklohexil)-imidazolidin-dihidrokloridot 100 ml vízben oldunk és a bázist 150 ml 2 n nátronlúggal felszabadítjuk, majd háromszor 250 ml metilénkloriddal extraháljuk. A nátriumszulfáttal szárított metilénklorid-oldatot 8,5 g n-propil-izocianáttal reagáltatjuk 1 óra hosszat tartó keverés közben. A reakcióelegyet ezután csökkentett nyomáson, bétöményítjük és a kristályos maradékot etilacetátból átkristályosítjuk. A kapott l-/p-[2-(3-propil-ureidö)-etil]-6 benzolszulfonil/-2-iminoH(4-metilciklohexil)-imidazolidin, amely 1/4 mól vizet tartalmaz Í62,5— 163°-on olvad. Kitermelés: 55%. A kiindulási anyagként alkalmazott í-{p^(2--aimino-etil)-benzolszulfonil]-2-imino-3-(4-.metil-10 -ciklohexil)-imidazolidin-dihidrokloridot két eljárás szerint állítjuk elő: A 40,7 g Hp^(2-acetamino-etil)-benzolszulfonil]-2-imino-3-(4-metil-ciiklohexil)-imidazolid:int feloldunk 370 ml 2 n sósavban és az oldatot 6 13 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd vákuumban szárazra pároljuk és a kapott olajat alkoholban oldjuk. Lehűtéskor kiikristályosodik az l^[p-<2-amino-etil)-benzolszulfonil}-2-imino-3-(4-metil-ci'klohexil)-imidazolidin-di-20 hidroklorid. Kitermelés: 80%. Óp: 260° (bomlás közben). 2. 100 ml dimetilszulfoxid, 11,2 g porított káliumhidroxid, 23,65 g p-(2-amino-etil)-benzolszulfonamid [irod. E. Müller és mtsai, J. Amer. 25 Chem. Soc. 62, 2101, (1940)] és 200 g N-(2-klór-etil)-N-(4-metil-ciklohexil)-ciánamid elegyét keverés közben 1 óra hosszat hevítjük 110°-on clajfürdőn. Lehűlés után a reakcióelegyet vízre öntjük, a kapott zavaros oldatot tömény nát-30 ronlúggal meglúgosítjuk, nátriumkloriddal telítjük és metilénkloriddal háromszor extraháljuk; a szerves kivonatokat nátriumszulfát felett szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A kapott olajat (szabad bázis) alkoholban oldjuk és telített al-35 koholos sósavval megsavanyítjuk. Leehűtés és éterrel való egyidejű hígítás hatására kiválik az l^[p-(2-arnino-etil)-benzolszulfonil]-2-imino-3-j (4-metilciklohexil)-imidazolidin-hidroklorid. Kitermelés: 35%. Op: 260° (bomlás közben). 12. példa: 49,8 g l-*[p-(2-amino-etil)-benzolszulfonil]-2-45 -imino-3-(4-metil-ciklohexil)-imidazolidin-dihidrokloridiból kiindulva a 11. példával egyező módon kapjuk: a) 11,5 g n-butil-izotiocianáttal az l-/p^[2-(3--n-butil-2-tioureido)-etil]-benzolszulfonil/-2-imi-50 no-3-(4-metilciklohexil)-imidazolidint. Kitermelés: 23%. Op: 170—171° (etilacetátból); b) 12,5 g ciklohexil-izocianáttal az l-/p-[2-i(3--ciklohexil-ureidoj-etil]-benzols zulfonil/-2-iminiO-3-(4-metilciklohexil)-imidazolidint. Kitermelés: 55 49%. Op: 179—182° (etilacetátból); c) 11,9 g fenil-izocianáttal az l-/p-[2-(3-fenil-ureido)-etil]-<benzolszulfonil/-2-imino-3-(4-metil~ -ciklohexil)-imidazolidint. Kitermelés: 66%. Op: 60 213—214° (etilacetátból); d) 13,5 g fenil-izotiocianáttal az l-/p-[2-(3-fenil-2-tioureido)-etil]-benzolszulfonil/-2-imino-3--(4-metil-ciklohexil)-ímidazolidint. Kitermelés: 65 62%. Op: 181,5—182,5° (etilacetátból).
