162072. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vízmenyísségek szabályozására és elosztására csatornákban, főleg öntözőcsatornákban

3 162072 4 valamely közbenső E pántjában szabályozná. mimellett az EA és EB távolságok viszonya az előbb említett aránynak felel meg. Ha az arány 1 :1, az azt jelenti, hogy az A és B pontok vízszinit-éntékeinek az átlagát vesszük és ebben az esetben a vízszintet a csatornaszakasz közepén (felezőpontjában) szabályozzuk. Ilyen feltételek mellett a rendszer a következőképpen működik; mihelyt vízigény jelentkezik, és a vízkivétel kezdetét veszi a csatornaszakasz alsó végpontja közelében, egy depreszsziós (negatív) hullám kidül meg a vízfolyás irányával szemben, és halad a csatornaszakasz felső végpontja felé; ugyanakkor a csatornaszakasz felső zsilipje, amit a felső és alsó végpontok vízszintjeinek a középértékeivel vezérelünk, nyitni kezd és egy, a felső végpont felől érkező árhullám halad az alsó végpont irányába. Egy A1

II időtartam végén ez az árhullám találkozik a depressziós (negatív) hulláimmal, megközelítőleg a csatornaszakasz közepén és a nulla vízhozamhoz tartozó vízszintnek a maximális vízhozamhoz tartozó vízszintre való átváltása gyorsabban megy végbe, mint a klaszszikus, alvízzel való szabályozás esetében; ennek eredményeképpen nincs szükség a Használati tartalék-víztömeg előirányozására sem. Ilymódon a műtárgyméretek, csatornapartfalméretek, következésképpen az építési költségek is jelentős mértékben csökkenthetők. Ha a hullámok terjedési sebessége nem azonos minden csatornaszakaszban, vagy ha stabilitási .meggondolások azt megkövetelik, azt az arányt fogjuk szabályozni, amely szerint a csatornaszakasz alsó és felső végpontjában a vízszínteket kombináltuk, vagyis amely szerint a különbséget képeztük. A találmány közelebbi megvilágítására annak jobb megértését elősegítendő a találmány szerinti berendezést a csatalt rajzok alapján (részletesebben magyarázzuk, ahol az 1. ábra klasszikus, alvízzel való szabályozás elvén alapuló, egy ismert berendezést vázlatosan, oldalnézetben mutat; a 2. ábra egy csatornaszakasz vázlatos oldalnézetét mutatja, a találmány szerinti automatikus zsilipszalbályozó rendszerrel. Az ,1. ábrán az AB egy öntözőcsatornaszakaszt jelöl, .amelyen a partoldalt 1, az automatikusan működő zsilipeket pedig 2, illetve 3 hivatkozási számok jelölik; ezek a zsilipek alvízzel vannak vezérelve, az 5 szervomechanizmusokkal összekapcsolt 4 és 4' úszóik révén. A vízszintet maximális vízhozamnál, amikor minden zsilip nyitva van, a szaggatott 6 vonal ábrázolja; nulla vízhozamnak pedig a 6'-vel jelölt vízszint felel meg. Egy ilyen rendszerben, amikor a 7 helyen vízigény jelentkezik és megindul a vízkivétel, egy negatív hullám (depresszió) az A felső végpont felé, egy M időtartam végén eléri a 4 úszót és a 2 zsilip nyitni kezd. A hullám terjedéséhez szükséges ái időtartam alatt a 8 használati víztömeg — tartalékból, amit az 1. ábrán sraffozással jelöltünk, már megindul a vízszállítás, és a 7 helyen jelentkező vízigény kielégítése a tartalékból azon-5 nal kezdetét veheti. Ennek a rsndsizemek az a hátránya, hogy jelentős műtárgy^méreteket igényel, pl. a 9 szerkezet méretei különösen nagyok lehetnek, főleg, ha kisesésű csatornákról és hosszú csa-10 tonnaszakaszokról van szó; mindez az építési költségek jelentős növekedését vonhatja maga után. A 2. ábra egy öntözőcsatorna AB szakaszát mutatja, két automatikusan működő 10 és 11 15 zsilippel, a 12 partfalakkal, s a találmány szerinti szabályozórendszerrel. Maximális vízhozamnál a vízszintet a szaggatott 13 vonal, a nulla vízhozamhoz tartozó vízszintet a 24 vonal jelöli. 20 A találmány szerint a C és D végpontokhoz tartozó vízszinteket egyidejűleg érzékeljük a 14 és 15 érzékelőszervekkel, célszerűen úszókkal, amelyek a 16, 16' és 17, 17' szelzinek közvetítésével a vízszinítj ekéseket egy 18 különbség-25 képző szerkezethez továbbítják, amely egy előre meghatározott arány szerint ezekből az adatokból egy vízszintkülönbséget képez. Vázlatosan ábrázolva, e 18 szerkezetet lényegében egy kar alkotja, amelynek a két 19 és 20 végpomt-30 ja a 14 és 15 úszók helyzetváltoztatásával arányosan a 16' és 17' szelzinek vezérlése révén kölcsönösen elmozdul. Ennek a kannak a 21 középpontja tehát olymódon emelkedik és süllyed, hogy a C és D 35 pontban a 14 és 15 úszók által jelzett vízszintek átlagát reprezentálja. A 21 pont elmozdulása a 22 erősítőszervre hat, amely erősítőszerv a 10 zsilip müködtető-40 szerkezetéinek a 23 szervomotorját vezérli. Az ilymódon vezérelt !l0 zsilip tehát megközelítőleg állandó vízszintet szabályoz az AB csatornaszakasz E középpontjában, azaz ennek az E központnak a helye megközelítőleg ál-45 laindó. Amikor a 25 helyen vízigény jelentkezik és itt vizet vesznek el a csatornából, egy depreszsziós (negatív) hullám terjed az A pont felé; 50 mialatt a 10 zsilip már nyitni kezd, és a pozitív hullám már megindul a vízfolyással egyező irányban, az A pont felől a B pont felé. A pozitív hullám (árhullám) a depresszióval 55 (negatív hullámmal) az E pontban találkozik egy zJt/2 időtartam végén {At a ipozitív hullámnak az A ponttól a B pontig terjedéséhez szükséges időtartama). 60 Ennek a találmány szerinti szabályozórendszernek köszönhetően a nulla vízhozamhoz tartozó 24 vízszint átváltása a maximális vízhozamhoz tartozó 13 vízszintre gyorsabban megy végbe, mint a klasszikus, alvízzel való szabá-65 lyozás esetén, s ilymódon a 26 használati víz-2