162060. lajstromszámú szabadalom • Polimerizációs eljárás naszcens poliolefin szálak előállítására
162060 21 22 5. táblázat folytatása Példaszám 20 21 22 23 Adagolási sorrend f f f f Oldószer n-heptán n-heptán izooktán izooktán Hőmérséklet, °C 75—98 17—40 33—85 33—57 Keverő, ford, szám percXlO-3 7,4—78 6,1—68 5,2—56 3,8—41 Nyíróerő kg/m2 12,2—14,64 12,2—14,64 8,78—10,74 6,14—8,78 Reynolds szám XI 0~~3 235—257 113—156 93—146 69—91 Oldhatósági paraméter (ds ) 6,4—67 7,2—1,5 6,1—6,7 6,5—6,7 (8 s-ő p ? 1,4—1,8 0,65—0,93 2,1—3,0 2,2—2,5 Polimer hozam 14,5 9,0 31,3 9,4 % rost * 100 0 100 0 %, rostok kristályossági foka 60 — 49 — Olvadáspont (Tm) °C, rost 126,8 — 135 — Reakciósebesség mmól polimer/ /(mmól katalizátor) (sec) 4,1 0,92 9,2 1,09 G. Polipropilénrostok előállítása A következő 24. példában propilének polipropilén rostokká történő polimerizációját ismertetjük a találmány szerint. A monomer propilént kb. 1,0 liter/perc sebességgel adagoljuk. 25 6. táblázat folytatása Példaszám Mv 11. 18. 25. 550 000 630 000 1 420 000 24. példa: Katalizátor AlEt3 TlCl 3 Katalizátor élettartama 0 Ti (mmól/liter) 2,5 Al/Ti . , 1,8 : 1 Adagolási sorrend f Oldószer dec. Hőmérséklet, °C 65 Keverő, ford. számXlO :i 8,0 Nyíróerő kg/m2 37,58—39,49 Reynolds számX 10-3 61—59 Oldhatósági paraméter (ds ) 8,1 Reakciósebesség 0,071 Polimer hozam, g 0,1 % rost 40 (ds-*p)2 0,48 A naszcens poliolefin rostmolekulák molekulasúlya: A találmány szerint előállított poliolefin molekulák molekulasúlya kb. 0,5 millió—10 millió között változik. A következő 6. táblázatban viszkozitás alapján meghatározott átlagos molekulasúlyokat (Mv ) ismertetünk, amelyeket az egyes ismertetett példák termékeinél meghatároztunk (kivétel a 25. példa, amelyet a következőkben részletezünk): 6. táblázat Példaszám Mv 30 Az előállított rostok morfológiája: Mielőtt a találmány szerinti eljárással előállított különböző rosttermékek morfológiai sajátosságait közelebbről ismertetnénk, hangsúlyoz^ nunk kell, hogy a poliolefin rostok mérete és szerkezete a változó reakciókörülményektől, főként pedig a polimerizációs masszára gyakorolt nyíróerő igénybevételétől függ. Általában megállapítható, hogy a nyíróerőigénybevétel növelésével hosszabb szálú rostok állíthatók elő. Ezenkívül egy reakcióadagon belül is a képződött rostok szerkezete és mérete változó, ez annak tulajdonitható, hogy a polimer képződésénél in situ különböző helyi változások lépnek fel és ezek a reakciórendszer sajátosságaiban rejlenek. A különböző méretű és szerkezetű rostok ténylegesen a felhasználást megkönnyítik akkor, ha a rostokat nem szövött textiliák előállítására alkalmazzuk. Hasonló helyzet áll fenn a természetes eredetű, cellulózbázisú papíripari rostok vagy textilrostok előállításával. A papírgyártáshoz használt termé^szetes eredetű rostoknak 3 mm-nél hosszabbaknak kell lenni, míg a textilgyártáshoz 15 mmnél hosszabb szálú rostok alkalmazhatók. 2. 3. 436 000 995 000 35 40 45 50 55 60 65 Az elmondottakat figyelembevéve hivatkozunk a 2—5. ábrákon feltüntetett alapvető rostszerkezetekre. A 2. ábrán vázolt szerkezeti típust úgy nevezik, hogy makro-fibrillákból álló szálköteg (macra-fibril bundle type). A 2. ábrán a 40 szál henger alakú és a 41 makrofibrillák kötegéből áll. A jobb szemléltetés érdekében a 40 rostot az egyik végén felbontott állapotban tüntetjük 11
