162060. lajstromszámú szabadalom • Polimerizációs eljárás naszcens poliolefin szálak előállítására

3 162060 4 cens állapetú Ziegler—Natta-féle poiiolefinek morfológiájával. Manley és munkatársai vizs­gálták mind a lassú keveréssel kristályosított poliolefin „fibril"-ek, mind a keverés nélkül képzett poliolefin „fibril"-ek morfológiai tulaj­donságait. Manley és munkatársai megállapí­tották, hogy mindkét típusú „fibril"-rost tulaj­donságai hasonlóak és egy központi szál körül lamellás alakú elágazásokat tartalmaznak, amely bizonyos értelemben hasonló az ún. „shish-kabob" szerkezethez, amelyet Pennings figyelt meg korábban a poliolefin oldatokból képzett ,,fibril"-ek szerkezetére vonatkozóan. Az ún. „shish-kabob" képződmények átmérője kb. 1,0 mikron alatt van. (Ld. R. St. John Manley, etal, Science, 1953, 539 (1966); Pennings, A. J. and A. M. Kiel, Kolloid-Z, u. Polymers 205, 160 (1965); Pennings, A. J., J. Polymer Sei, part C, 16 1799 [1967].) A legújabb irodalmi közlemények poliolefin „mikrorostok" képződésével foglalkoznak (Shell Research Labs., Ormston, Manchester, Angli,a). A mikrorostok ún. „oldható" vanadium kata­lizátor segítségével keverés nélkül állíthatók elő, amikor zselatinszerű termék képződik, ez mikroszkópos vizsgálat alapián r ükrorostokból álló szerkezetet mutat. A technika állása szerint tehát fibrilek, fib­ridek és mikrorostok előállítására olyan eljá­rások váltak ismeretessé, amelyek nem foglal­koznak poliolefin rostok közvetlen polimeri­záció közbeni előállításával és amelyeknek sűrű (terjedelmes) szerkezete és mérete hasonló lenne a természetes rostokéhoz. A találmány szerinti eljárással a monomer olefin polimerizációja közben naszcens poliole^ fin rostok állíthatók elő, ha a polimerizációt viszonylag nagy reakciósebességgel az előállí­tandó olefin szempontjából megfelelő reakció­közegben egy koordinációs típusú katalizátor jelenlétében nyíróigénybevétel alatt végezzük. A „naszcens poliolefin rost" defináción olyan rostokat értünk, amelyek az olefin polimerizár­ciója közben képződnek, vagyis ez a rost-típus nem foglalja magában a polimerek olvadékos vagy oldószeres megfonásával előállított rosto­kat, a polimerek oldatából kicsapással előállí­tott fibrideket, sőt a fibril-típusú rostokat sem, amelyek jóval kisebb méretűek. A „rost" defi­níció a jelen találmány szempontjából olyan polimer részecskéket jelent, amelynek hosszú­ság :átmérő aránya 1,0-nál nagyobb, szembeállít­va ezzel a nem rostszerű vagy morzsalékos szer­kezetű részecskéket, amelyeknek hosszúság:át­mérő aránya 1,0. A csatolt 1. ábrán a jelen találmány szerinti eljárás gyakorlati kivitelezéséhez használható berendezést szemléltetünk. A 2—5. ábrák pedig sematikusan szemlél­tetik a találmány szerinti eljárással előállított poliolefin rostok szerkezetét. Mielőtt azonban ez eljárással, a felhaszná­landó anyagokkal és reakciókörülményekkel részletesebben foglalkoznánk, röviden ismerte­tünk egy olyan berendezés-típust, amellyel a találmány szerinti eljárás kivitelezhető. Az 1. ábrán vázolt berendezés a 10 reaktorból áll. A 5 10 reaktoron belül a 11 reaktoredény a 12 őrölt üvegből álló peremmel van körülvéve. A reak­tor felső részén műgyantából álló 13 reaktor­fedél van elhelyezve, amely a reaktort a külső környezettől elszigeteli. A reaktoredényen be-10 lül a 14 termoelem van elhelyezve. A 25 hűtőköpeny és a 11 reaktoredény fenekét a 15 tengely szeli át, amely a reaktoron kívül egy változtatható sebességgel működtethető 16 motorral, a reaktoron belül pedig a 17 keverő-15 lapáttal van ellátva. A 18 oldalelágazás áthatol a 13 fedélen, a reaktor belsejébe benyúlik és kívülről a 19 szérumsapkával van fedve, ame­lyen keresztül a katalizátor beadagolása injek­ciós fecskendő segítségével történhet. A mono-20 mer adagolására szolgáló és a 13 fedélen átha­toló 20 vezeték a 21 rotaméterrel van felsze­relve a gázalakú monomer áramlási sebességé­nek mérésére. Á monomer bevezetésére hasz­nált 20 vezeték a reaktor edényen belül, a ve-25 zeték végén zsugorított üvegből álló 24 végző­déssel van ellátva, amellyel a gázalakú mono­mert a polimerizálandó oldószerben diszpergál­juk. A gázalakú monomer feleslegét 22 vezeté­ken keresztül távolítjuk el a reaktorból, ez a 30 vezeték is a 23 rotaméterrel van ellátva a tá­vozó gázalakú monomer áramlási sebességének mérésére. A 26 visszafolyató hűtő a kondenzál­ható reakciókomponenseket a 11 reaktoredény­be vezeti vissza. Az 1. ábrán vázolt készülék 35 működését a kiviteli példákban közelebbről is­mertetjük. A találmány szerinti eljárás során tetszés sze-40 rint, koordinációs, típusú katalizátor felhaszná­lásával polimerizálható olefint alkalmazhatunk. Az előnyös olefinek közül a monoolefineket, mint az etilént és propilént említjük. A fel­használható olefinek közé tartoznak továbbá a 45 diolefinek, mint a butadién és izoprén, az icr­olefinek, mint az 1-butén, 1-pentén, 1-dodecén és 4-metil-pentén-l, továbbá a ciklusos olefinek, mint a vinilciklohexán és az aril-olefinek, mint a sztirol. A fenti olefinekből rostszerű homo-50 polimerek képződnek, míg ha a felsorolt olefi­nek keverékét alkalmazzuk, akkor rostszerű kopolimerek és tömbkopolimerek állíthatók elő. Azt találtuk, hogy a találmány szernti poli-55 merizációs eljárásnál használt reakcióközegnek fontos szerepe van a poliolefinrostok képződése szempontjából. A felhasznált reakcióközeggel szemben támasztott követelmény az, hogy meg­felelő tulajdonsággal rendelkezzen a polimeri-60 záció reakció közben előállítandó poliolefin szempontjából. A megfelelő, reakcióközegként felhasználható vegyületekre példaként az aláb­biakat soroljuk fel: alifás szénhidrogének, mint hexán, ciklohexán, dekalin, heptán, tetralin, p-65 -xilol, klórozott oldószerek, toluol, izooktán, 2

Next

/
Thumbnails
Contents