162052. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxiecetsavszármazékok előállítására

13 162052 14 diazametánnal vagy diifenildiazometánnal való kezelés vagy valamely észterezésre alkalmas alkohollal észterezőszer, mint valamely karbodiimid, pl. diciklchexilkarbodiimid vagy karbonildiiimidazol jelenlétében történő reagáltatás út- 5 ján észterré alakíthatók. Történhet az észterezés valamely más, 'isimert és az adott célra alkalmas észterezési eljárással, mint a sav valamely sójának egy alkohol reakcióképes észterével és egy erős szervetlen savval vagy erős 10 szerves szulfonsavval való reagáltatása útján is. Savkloridok (amelyek pl. oxalilkloriddal való kezelés útján állíthatók elő) vagy más savhalogenidek, továbbá aktivált észterek, pl. N-hidroxi-nitrogénvegyületekkel képezett észterek vagy is pl. halogénlhangyasav-alikilészterekkel, mint klórhangyasav-etileszterrel képezett vegyes anhidridek alkoholokkal adott esetben bázis, mint piridin jelenlétében történő reagáltatás útján is átalakíttatok észterekké. 20 Az izamérelegy alakjában kapott' termékek önmagiokban ismert módszerekkel, pl. frakcionált kristályosítás, adszorbciós kromatogirátfia i(oszlop- vagy vékonyréteg^kroma'tográfia) vagy 25 más alkalmas rezolválási műveletek segítségével bonthatók az egyes izomerekre. A racemát alakijában kapott terméket a szokásos módon, — pl. optikailag aktív sóképző szerekkel képezett diasztereoizomer sóelegy előállítása, a dia- 30 sztereoizomer sók szétválasztása és a szabad vegyületek felszabadítása vagy optikailag aktív oldószerekből történő frakcionált kristályosítás útján — választhatjuk szét az egyes antipodusokra. 35 Az eljárás kiterjed olyan foganatosítási módokra is, amelyeknél valamely, az eljárás egyik lépésében közbenső termékként keletikező vegyületből indulunk "ki és csak a végtermékig j még hátralevő eljárási lépéseket folytatjuk le, 40 vagy az eljárást annak valamely lépésében megszakítjuk; alkalmazhatók a kiindulóanyagok valamely származékuk alakjában vagy pedig az előállításuk során kapott reakcióelegyből történő elkülönítés nélkül is. 45 Előnyösen oly kiindulóanyagokat alkalmazunk és oly reakciókörülményeket választunk, amelyekkel a fentebb különösen előnyösnek mondott végtermékekhez juthatunk. 50 Az oly kiindulóanyagok, amelyekben R3 és R/, együtt a fentiekben meghatározott módon diszubsztituált szénatomot képvisel, már ismeretesek. Más kiindulóanyagok, amelyek képletében R3 valamely, a fentiekben meghatározott 55 lehasítható szerves gyököt, R4 pedig hidrogénatomot jelent, pl. oly módon állíthatók elő, hogy valamely 6^N-aidlaniinojpenicillánsav-vegyületben a karboxilcsoporto.t önmagában ismert módon izocianátoosop®rttá alakítjuk át, az így ka- 60 pott vegyületet valamely rövidszénlánaú 2-halogénalkanollal, pl. 2,2,12-triklóretanollal vagy 2--jódetanollal késeljük és az így képződött 6--aoilammoH2-l(N4oarbo-(2HhalogénalkoxÍHamino)-3,3^unetál-4-tia^l*aM»ic^^ 65 -vegyületben a 2-helyzetű helyettesítőt valamely kémiai reduikálószerrel, pl. cinkkel 90%-os ecetsav jelenlétében, lehasítjuk. így a megfelelő 6-acBammo-i2-hidiroxi^3j3-dimetil-4-'tia--l-azabieiklo [3,i2,,0]h©ptan-7-on-vegyülethez jutunk, amelyet egy nehézfématílátoxidálószerrel, különösen ólom((iIV)-kai1boxiláttal, mint rövidszénláncú alkanoáttal, pl. ólomtetraaoetáttal, célszerűen megvilágítás, előnyösen ibolyántúli besugárzás közben történő kezelés útján a megfelelő 3Tacilamino-H2H(i2-aciloxi^2-ípropilmerkapto)ilHformil-iazetidin-4-on vegyületté alakíthatunk. Az acüoxi^csoportot kívánt esetben hidrogénnel- együtt, egy 2-propenümerkapto-cso,port kialakulása közben, a megfelelő só alakjában lehasíthatjuk hevítés útján. A gyűrűfoeli nitrogénatomhoz kötött formilcsoport egy erre alkalmas dekarbonilezőszerrel, mint valamely trisz-l(szervesen triszubsztituált foszfin)-ródiumhalogeniddel, pl. trisz-t(trifeniltfoszfin)-ródiumkloriddal, valamely erre alkalmas oldószerben, pl. benzolban való kezelés útján eltávolítható; lefolytatható e formilcsoport eltávolítása pl. vizes alkálifémhidroxiddal történő hidrolízis vagy vizes ammóniával, egy vízzel csak kevéssé elegyedő szerves oldószer jelenlétében történammonolízis útján, vagy a formilcsoport kaorbinolcsoporttá való átalakításával, ami pl. katalitikusan aktivált hidrogénnel, valamely savas szer jelenlétében, mint palláddum-katalizátor és jógéoet vagy sósavas tetrahidrofurán jelenlétében történő hidrolízissel is. A fenti eljárással kapott vegyületben kívánt esetben a 2Haciloxi-2_ -propilcsoportot valamely gyengén bázisos szerrel, mint alkáMém-ihidrogénkarbonáttal vagy piridinnel, — valamely alikanol reakcióképes észterének, pl. egy megielelő halogenidnek a jelenlétében — történő kezelés útján valamely más szerves csoportra is kicserélhetjük. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. A példákban a hőmérsékleti adatok Celsius-fokokiban értendők. 1. példa: 3 g 2jkarbo-texc.ibutíloxi-l3,l3-dimetil-4-tia-<2>

6--diaza-bMklo[!3,!2,O]h0ptan-7-on 23,3 ml száraz dioxánnal készített oldatához 5,2 g glioxüsav-2,2,2-triklóretilészter-hidirátot adunk, a reakcióedényt lezárjuk és az elegyet 95° hőmérsékletű fürdőiben 7 óra hosszat hevítjük. A kapott, gyengén sárgás, tiszta reafecióelegyet 150 ml benzollal hígítjuk és 150—ili50 ml vízzel háromszor mossuk, amikoris a képződő emulzió megtörésére 20 ml tömény vizes nátriumkloridoldatot adhatunk a kétfázisú elegyhez. Az egyesített vizes oldatokat 150 ml benzollal extralháljuk, a benzoios kivonatot egyesítjük a fenti szerves oldószeres fázissal, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk és csökkentett nyomás alatt bepároljuk. A kapott viszkózus maradékot (7,il2 g) 60 ml 3 :1 arányú pentán-éter elegyben old-7