162002. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ipari rendszerek készülékeinek, különösen távközlési rendszer készülékeinek ellenőrzésére és vezérlésére

5 ' 162002 6 függőleges tengelyén feltüntettük. Ha T = ,l, az­az ha csak egy készülékihen történt állapotvál­tozás, a forgalomtól függő időt kapjuk annak a ténynek eredményeként, hogy ezt a változást például be kell jegyezni az adattároló egy rekeszébe, vagy meg kell határozni, hogy me­lyik készülékben történt az állapotváltozás. Mindegyik ilyen folyamat igényeljen például 45 mikroszekundumot. Ilyen módon a teljes időre 285 mikroszekiundumot kapunk. Ha két állapot­változás történt (T==2),, akkor a forgalomtól függő időre 90 mikroszekundum szükséges, amint azt a diagram mutatja. Hogy csökkentsük a forgalomtól független időráfordítást, egy második tárolómezőt célszerű használni az adattárolóban, ahol pl. mindegyik binér rekesz egy fent említett, az első tároló­mezőben levő 16-bites szót képvisel. Az emlí­tett második tárolóimező rekeszeit is kombinál­ni leihet 16-ibites szavakká, úgyhogy ez a szó 16 -Í1Í6 = ,2I5I6 készüléknek felel meg az első tá­rolómezőben. Az első tárolámezöben egy szónak letapogatási ideje T = i0 értéknél megfelel a miásodik tárolómező egy rekesze letapogatási idejének, azaz 15 mikroszakunduimot vesz igény­be, amint azt az 1. ábra II diagramján jelez­tük, az I diagnaim szerinti 240 mikroszekunduim­mal szemben. A T = .1 pontban, azaz ha csak egy változást kell kezelni, ezt először az első tárolómezőben kell megtenni, ami 45 miiikro­szekunduimot kíván, az előbb elmondottak értel­mében. Ezután azonban egy címszátmítást kell végezni az első tárolómezőről a másodikra, hogy ezen második tárolómező megfelelő rekeszében is végre lehessen hajtani a változtatást. Felté­telezzük, hogy ez a címszámítás is 45 mikro­szekundumot vesz igényibe. Ezután maga a vál­toztatás elvégzése a 'második tárolómező egy rekeszében pontosan ugyanannyi időt kíván, vagyis további 45 mikroszekunduimöt. Ilyen mó­don a példa szerint a forgalomtól függő teljes munka T = 1 esetén 135 mikroszektundumot vesz igénybe. Hasonló eset adódik, ha a miásodik tárolómező letapogatásáról van szó, annak érde­kében, hogy meghatározzunk az első tároló­mezőben jelzett valamely készüléket. Ebben az esetben hasonló módon • 3 • 45. miteroszekundum szükséges alhihoz, hogy először meghatározzunk egy rekeszt a második tárolómezőben, majd hogy elvégezzük a cáimszámítást és ezután, hogy meghatározzuk az első tárolómezőben a keresett rekeszt. Ilyen módon 150 mikroszekunduim tel­jes idő szükséges, aimint azt a II diagram mu­tatja. A diagramlból kitűnik, hogy mér T = 3 esetében ez a módszer előnytelenebb, mint az első, annak ellenére, hogy a teljes időráfordítás­nak, a forgalomtól független része lényegesen kisebb. •• A III diagram mutatja a számítógép időrá­fordítását, ahol a letapogatás és a változások feljegyzése a találmány szerinti berendezéssel történik, amikor is a forgalomtól független idő­ráfordítást a számítógépiben lerövidítjük és ugyanakkor a forgalomtól függő időráforditásí megfelelő határok között tartjuk, .amint azt az alábbiakban ismertetjük. ' A 3a. és 2b. ábrákon a találmány szerinti 5 berendezésiben az első, illetőleg második tároló­mezőben a változások feljegyzésének folyama­tát szemléltetjük. A számítógépnek DM adat­tárolója és CE központi egysége van. A CE köz­ponti egység több RÍ, R2 és R4 regisztert, AE 10 aritmetikai- egységet, amelyhez BA és BOR re­giszterek vannak csatlakoztatva, valamint OR utasításregiszterrel összekötött SE vezérlőegy­séget tartalmaz. Az adatátvitel a DM adattároló és a CE közponíi^egység között,; valiaimint a köz-15 ponti: egységenrteeKii AG1 • •. AOlí) kapuk segít­ségével történik, amelyeket az SE vezérlőegység vezérel az OR utasításregiszterbe beírt utasítá­sok szerint. ... • ' 20 A DM adattárolóbai két tárolómezőt jelez­tünk» egy első tárolómezőt, amelyben bizonyos számú készülék mindegyikének, például egy távközlési rendszer kapcsoló készülékeinek nem­aktivált állapotát egy binér „0", míg az akti-25 vált állapotot binér „.V" képviseli, .-és van egy második tárolómező, ^ímelyben a hinér ,,0", ille­tőleg „1" azt jelzi, hogy az első tárolómezőben levő előre meghatározott készülékcsoportban valamennyi-. készülék nem-aktivált állapotban 30 <víri; illetőleg hogy azok közül legalább egy aktiválva van. Az első tárolómezőnek a példa érteimében: B0 kezdőcíme van és 32 darab 16-bites szót tartalmaz,- amelyek 0-tól 31-dg van­nak Síámozva és tartalmaz egy indítószót, 35 amelynes szóindexe 32. A példa szerint a má­sodik tárft i omez ő kezdőcíme Bl és két 16-bites binér szót tartalmaz, amelyeknek ,0 és 1 az indexük. A xnásodik tárolómezőben levő szóban előforduló mindegyik rekesz megfelel az emlí-40 tett első tárolómező egy szavániak. Továbbá van a másodiik tárolómezőben ás egy indítőszó, amelynek száindtxe ,2. Az első és második tá­rolómező között tlőre meghatározott cíimkap­csolat van, amelyet a találmány szerint hasz-45 nálunk ki és amelye az alábbi módon lehet kiszámítani. Egy X a<onösítójel esetén, vagyis az első tárolómező egy -ekeszének indexéből az illető rekesznek az első i-s második tárolómező­ben megfelelő szó teljes chnét az alábbi módon 50 kapjuk meg? A0=iB0 + X-2« ,(,i) Al = B,l + X-;2~8 ,(2) 55 ahol A0 a teljes szócím az első tárolómező azon szaiva számára, amelyben az X azonojítójelnek megfelelő rekesz van, 60 Al a második tárolómezáben annak a szónak teljes címe, amelyben az első tárolómező X azo­nosító jelének megfelelő rekesz szavát .reprezen­táló rekesz van, B0 az első tárolóanező kezdőcíme, 65 Bil a második tárolómező kezdőcíme, t

Next

/
Thumbnails
Contents