161980. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tesetek szigetelő anyaggal történő bevonására

161980 A fóliára glimmsüléssel leválasztott polimerizációs rétegek különösen alkalmasak villamos kondenzátorokban való alkalmazásra. A polimerizálandó réteghez alátétként fémfóliát, fémmel bevont műanyagfóliát vagy olyan vékony fóiát alkalmazunk, amelyet segédhordozón állítattak elő, illetve még ezen helyezkedik el a polimerizáláskor és amelyet polimerizáció után a segédhordozóról lehúzunk. A fémmel bevont műanyagfólia anyagaként és a fémmek bevont vékony fólia anyagaként polikarbanátot, polietiléntereftalátot és acetilcellulózét alkalmazhatunk. Ezen fóliák rétegvastagsága kb. 2—8 <,". A fóliák előnyösen alumíniummal Vannak gőzölve és a felvitt alumíniumréteg felületi vezetőképessége 0,3 S. A fólia két széle közül az egyik kb. 1 mm szélességben bevonatlanul marad. A glimmkisüléssel történő bevonás után két fóliát tekercselünk egy kondenzátorrá oly módon, hogy a két bevont réteg fekszik egymáson és mindig egy bevont szél és egy szabad szél fekszik egymáson. Homlok érintkező rétegek ráfujásával vagy a homlokfelületre vezető ezüstpaszta felhordásával a kondenzátorokat érintkeztetjük. A lényegében kapacitív módon működő vagy kapacitív módon hatásos polimerizációs rétegek a két egymáson fekvő filmből állnak, melyek együttesen kb. 0,1—0,4 p vastagok. A parallel kapacitás, amelyet a kettős műanyagfólia alkot, 10 $i együttes vastagsága esetén csupán 3%-a a kapacitásnak, amely a polimerizációs rétegekből származik. A kondenzátor dielektromos tulajdonságait ezért a járulékos kapacitás alig befolyásolja. Különösen magas térkapacitás érhető el azáltal, hogy a bevonandó testre váltakozva fém és szigetelő polimerizációs rétegeket viszünk fel. Az egymáson fekvő fémrétegeket felváltva a homlokfelületen állítjuk elő úgy, a homlokér intikeztetés lehetségessé válik. Ilyen elrendezésnél légzárványok nem keletkezhetnek és különlegesen nagy kapacitásállandó érhető el. A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán, a rajz alapján ismertetjük. 1 tartályban megfelelő, pl. 0,1 és 3 Torr közötti nyomáson monomerek vannak elhelyezve, amelyekből a glimm kisüléssel polimerizációs rétegeket kell előállítani. 2 és 3 tekercsekről fémmel bevont 4,5 műanyagfóliát tekerünk le és vezetjük a 6 és 7 glimm elektródák felületén. A fóliák közvetlenül a glimm-elektródák felületén fekszenek. Az elektródákra kapcsolt váltófeszültség hatására a térben glimmkisülés következik be a két elektróda között. Fémmel bevont műanyagfóliák bevonásánál 100 kHz-től 1 MHz frekvenciát alkalmazunk azért, hogy az elektródafelület és a fémesítés között fekvő és a műanyagfólia által előidézett kapacitást legyőzzük. Fémfóliák bevonására elegendő 50 Hz—500 kHz frekvencia. (A közvetlenül az elektródafelületre felfekvő fólián polimerizációs rétegek képződnek a tartályban levő monomerekből. A polimerizációs rétegek amellett a fóliiák szemlbenfekvő oldalain képződnek. A fémmel bevont 4j5 műanyagfóliái úgy vezetjük a reakciótéren át a két elektróda között, hogy a fémmel bevont felületek egymással szemben fekszenek és a műanyagfelüle-5 tek a két elektródafelületen felfekvő csúsznak. A polimerizációs rétegek ekkor a fémesített felületen alakulnak ki. Tekintettel arra, hogy az elektróda felületeket a fölöttük vezetett fémmel bevont műanyagfólia letakarja, az elekt-10 róda felületen nem képződhet polimerizációs réteg és a glimmkészülék hosszú időn keresztül működőképes. A polimerizációs rétegek felvitele után a műanyagfóliát 8, 9 orsókra tekercseljük fel. A 8, 9 orsókat 11, 12 tengelyek, 13 hajtómű 15 révén 10 motor hajtja. A fémmel bevont műanyagfóliát a rápolimerizált szigetelőréteggel, közvetlenül a polimerizálás után, villamos kondenzátorokká lehet feltekercselni, aholis a polimerizációs rétegek egymáson fekszenek. A be-20 rendezés összes része, tehát az orsók és az elektródák, a tartályban foglalnak helyet. Az elektródák egymással szembenfekvő felületei a kiviteli példáktól eltérően nemcsak síkfelülettel alakíthatók ki. Az elektródák pl. elő-25 nyösen görgőkként is ki lehetnek alakítva, amelyeket a fóliák bizonyos középponti szöghöz tartozó íven körülfognak. Ily módon a fóliára kifejtett mechanikus; igénybevétel csökken. A glimmkisüléssel szükséges feszültség ebben az 30 esetben csúszóérintkezők révén kerül továbbításra. Alkalmasak azonban domborított felületű elektródák is. Az elektródák hűtött kivitelben is készülhetnek, aminek következtében a glimmkisülés állandó hőmérsékleten történik és a 35 bevonandó- test is mindig azonos hőmérsékletű. A 2. ábrán a találmány egy további kivitele látható. Különösen amikor fémmel bevont műanyagot vagy vékony fóliát kell glimm polarizáció révén szigetelőréteggel bevonni, a kelet-40 kező felmelegedés a fóliára káros lehet. Ennek kiküszöbölésére a bevonandó 4, 5 fóliát több egymás után glimmkisülési szakaszon vezetjük keresztül, melyek 6, 7, 6', 7' és 6", 7" elektródákból állnak. Az egyes elektródák között a 45 fóliák .nincsenek termikusan igénybevéve és 14, 15, 14', 15' görgőkön keresztül vezethetők. A görgők kialakíthatók hűtött kivitelben is. A glimmkisülés közben az 1 tartályban a polimerizálandó monomerek konstans parciális 50 nyomása uralkodik. A találmány szerint megközelítően pórusmentes szigetelőréteg állítható elő állandó vastagsággal, még 0,5 «" vastagság alatt is, jó di-55 elektromos tulajdonságokkal. Fémmel bevont műanyagfóliák alkalmazásával regenerálóHo kondenzátorok készíthetők nagy volumenkapaeitással. Az ilyen módon előállított 1 i"F-os kon* denzátor veszteségtéhyezője 1 kHz-nél —50 — 60 —+125 °C hőmérséklettartományban 1 • 10-2 alatt van. A találmány szerinti eljárással szigetelőfilmek állíthatók elő állandó vastagsággal egészen 500 65 A-től, kis pórusszámnál. A glimm-kisüléssel elő-3