161978. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hírközlő jelek, különösen PCM-jelek vételére és továbbítására időosztásos, különösen PCM-időosztásos távközlő hálózat időosztásos közvetítőállomásaiban
5 161978 6 Ézit a találmány szerint azáltal érjük el, hogy a közvetítőállomások érkező vezetékein terjedő jeleket tk = n-T —tf — tv időtartammal késleltetjük, ahol T az időkeret időtartama, n egynél nagyobb egészszám, tf az illető érkező vezeték átviteli útján a jelek futási ideje, tv pedig a szóbanforgó közvetítőállomás érkező és kimenő vezetékein az idő, amelynek értéke zérus és T között van. Az n értéke az adott átviteli út tf futási idejétől függ. Például, ha tf = 0,5 T, akkor n = 1, és a szükséges késleltetési idő tk = 0,5 T—tv, ha pedig tf = 3,1 T, akkor n —4 és tk = 0,9 T—tv. Az érkező vezetékeken terjedő jelek késleltetését tehát az átviteli út saját termesztés késleltetésének (futási idejének) figyelembevételével kell beállítani. Az 1. ábrán feltüntetett • távközlő hálózat tanulmányozását követően a 2a. és 2b. ábrákon látható jelalakábrák segítségével a találmány szerinti eljárást részleteiben kívánjuk ismertetni. A 2a. ábra szerint az A közveti tőállomásból kimenő Aabl és Aab2 vezetékekhez rendelt időkereteket szinkronizáltuk. Itt jegyezzük meg, hogy egyébként valamenynyi közvetítőállomásban a kimenő vezetékekhez rendelt időkeretek ugyanígy szinkronizáltak. Ahogy már fentebb említettük, az A közvetítőállomáshoz érkező Aanl és Aan2 vezetékeken terjedő impulzussorozat időkeretét a többi közvetítőállomáshoz érkező vezetékhez rendelt időkerettel úgyszintén szinkronizáltuk. Ennek során az egyes közvetítőállomásokból kimenő Aabl, Aab2, Babi, Bab2, Cabl, illetőleg Cab2 vezetékekhez rendelt időkeretek meghatározott tv késleltetési idővel vannak késleltetve az egyes közvetítőállomásokhoz érkező Aanl, Aan2, Banl, Ban2, Canl, illetőleg Can2 vezetékeken terjedő impulzussorozat időkeretéhez képest. A hivatkozott tv késleltetési időt az egyes közvetítőállomásokhoz érkező vezetékekbe iktatott Vab, Vba, Vac, Vca, Vbc, illetőleg Vcb késleltető elemek határozzák meg, erre a célra szükség esetén külön késleltető elemek is alkalmazhatók. , A 2a. ábrára visszatérve megjegyezzük, hogy az A köz vetítőállomáshoz érkező Aanl vezetéken a T időkereten belüli hírközlő jelek, nevezetesen elsősorban PCM-jelek valamely időrés gyetlen impulzusa által jellemzett, az egymást követő időkereteken belül mindenkor ugyanazon időhelyzettel rendelkező időközökben lépnek fel. Az 1. ábrán látható távközlő hálózatból kiindulva ezeket a hírközlő jeleket az ábrázolt esetben a B közvetítőállomásról a már hivatkozott Aanl érkező vezetéken át vehetjük. Ezenkívül az A közvetítőállomást a B közvetítőállomással az Aabl kimenő vezeték köti össze. Ezen Aabl kimenő vezetéken levő impulzusok időkeretén belül a hírközlő jelek átviteléhez és az A és B közvetítőállomás között a hírközlő jelek átvitele számára olyan időréseket használunk, amelyek az Aanl érkező vezetéken használt időréseket az időkeretek között fenn-5 álló tv késleltetési időnek egészszámú sokszorosával, célszerűen kétszeresével követik. Így az Aalbl kimenő vezetéken használt időrés i2tv időtartammal az Aanl érkező vezetéken használt időrés mögött jelentkezik. Mivel ez a 10 beállítás általánosan az Aanl és Aabl vezetékeken használt összes időrésre vonatkozik, ezáltal az összeköttetés számára mindenkor használt időrések egyszerű azonosítása lehetséges. A 2a. ábra szerint a hírközlő jelek átvite-15 lére az A és . C közvetítőállomást összekötő Aab2 és Aán2 vezetéken olyan időréseket haszhasználunk, amelyek a mindenkori időkereten belül fázisban egybeesnek. Emellett az Aan2 érkező vezetéken használt időrések a minden-20 kori érkező és kimenő időkeret közötti tv késleltetési idővel követnék az Aab2 kimenő vezetéken használt időréseket, ha azonos időkeretkezdettel számolnánk. Ha sikerül a hírközlő jelek átvitelére egy összeköttetés felépítési irány-25 ban a tárgyalt 2tv időtartamon belül egy szabad időrést találni, akkor a 2a. ábrán jelölt viszonyok állnak fenn. Ebben az esetben az illető összeköttetés számára felhasználandó tárolási összidő, azaz az időköz, amely idő alatt 30 mindkét átviteli irányban az illető összeköttetésre vonatkozó hírközlő jelek átmeneti tárolása szükséges, összesen 2tv értékű lesz. Eközben az illető közbenső tároló — mint az a 2a. ábrából minden további nélkül látható — ezen 2tv 35 időköz alatt ugyanazon összeköttetés számára mindkét átviteli irányban kihasználható. Közbenső tárolóként tárolópárokat használunk, amelyek a hírközlő jeleket összesen 2tv idővel késleltetik. A tárolópár egyik tárolója a hírközlő 40 jeleket meghatározott, maximálisan a 2tv időtartamot elérő értékkel késlelteti, míg a másik tároló késleltetési ideje ezt 2tv értékre kiegészítő nagyságú. A 2a. ábrára vonatkozóan még megjegezzük, hogy itt éppen azt az esetet szem-45 léltetjük, amelynél a hírközlő jelek vételére és továbbítására valamely átviteli irányban a mindenkori időkereten belül mindig ugyanazt az időrést használjuk. 50 Ha egy közvetítőállomáshoz érkező vezetéken a mindenkori időkereten belül egy időrésben vett hírközlő jelek továbbítására az említett 2tv időtartamon belül nem találunk szabad időrést a 2b. ábrán látható viszonyok alakulnak 55 ki. Ezen viszonyok mellett az említett vett hírközlő jeleket tm időtartamig átmenetileg tárolni kell, míg azok egy szabad időrésen keresztül az illető átviteli irányba kimenő Aab2 vezetéken továbbíthatóak lesznek. Hasonló módon az el-60 lenkező összeköttetés felépítési irányból érkező Aan2 vezetéken levő hírközlő jeleket tn időtartamig késleltetni kell, míg azokat egy a megfelelő irányba kimenő Aabl vezetéken használt időrésen továbbíthatjuk. Matematikailag igazol-65 ható, hogy a tm+tn tárolási összidő a T idő-3
