161966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kristálymáz üzemszerű előállítására
161966 Willert, F.: Technologie der Keramik, VEB Verlag Der Kunst, 1955., 3ßi3. old.; Norton^ F. H.: Fine Ceramics, Mc.Graw-Hill, New-York, 1970. 194. old.) A kristályiképző anyagok a cink, titán, kadmkum, vanáddaim, molibdén, wolfram, bizmut, antimon, króm, urán és mangán fémek vegyületei, ill. oxidjai, amelyek igen változatos kristályalakzatokat produkálnak (Sichätzer, i. m., 37Í2. old.; Lehnhäuser, i. m., 62. old.) Az eddigi ismereteik szerint kristálymázakat előállítottak ólomtaitalmú- nyerísmázakból, vailamint ólom, bór, ill. alkáli tartalmú frittelt mázakból. A felsorolt anyagok felhasználásával előállított kdktálymázaik Seger^képlet szerinti savaránya minden esetben 1 felett volt (Schätzer, i. m., 372. old.; Lehnhäuser, i. m., 62. old.; Norton, i. m., 191. old.). A mázak készítésénél a kristályiképző anyagokat részben befrittelték a mázba. Több példa van azonban arra is, hogy a túltelítettség eléréséihez a kristálykópző anyagokat utólag adagolták; az adagolás a mázba való bevitel mellett arra is szolgált, hogy ün. kristálycsiraképzésit idézzen elő; ezt helyenkénti oltásokkal vitték véghez (Láebseher, i. m., 385. old.; Lehnhäuser, i. m., 62. old.; Budnikow, P. P.: Technologie der Keramischen Erzeugnisse, VEB Verlag Technik, Berlin, 1953., 581. és 612. old.). Az alapmázon való oltás ecsettel vagy szórással történhet. A csiraképzésre használt oltóanyag kristályosodásra erősen hajlamos fémoxid és kovasav keverékéből áll. Az oltóanyagra a kristályosodásra alkalmas fémoxid nagymérvű túltelítettsége jellemző. A kristálymázak felviteli módja lehet hagyományos. Az eddigi ismeretek szerint a mázvastagságaiak a szokásos vastagság többszörösének kell lennie, mert a kristályiképződés csak vastagabb rétegben mehet végre. Még a külön elhelyezett csirák alkalmazása esetében is vastagon felvitt alapmázalkat alkalmaznak. Ez arra az esetre is vontkozik, amikor a csirákat az alapmázra szórópisztollyal viszik fel. A kristálymázak megegyeznek albban, hogy azon a hőmérsékleten, amelyen a fcristályképződés nagy sebességgel végbemegy, az olvadék viszkozitása erősen lecsökken. Ennek következtében a vastagon felvitt mázak — ha a felület nem vízszintes, vagy nem eléggé lapos — lefolynak és magukkal sodorják a felvitt csirát. Emiatt a kraatálymázak előállítására főleg a vízszintes felületeket haísználták fel, mert ilymódon a viszkozitás csökkenése következtében fellépő Iecsurgási veszély, amely a kristályképződést gátolná, elkerülhető. Vógeredményiben a kristálymázak üzemszerű használata főleg burkolólapokria korlátozódott. Ennek következtében eddig a kristálymázak alkalmazási területe, egyes kivételes egyedi darabokat leszámítva, a porózus cserép volt (Schätzer, i. m., 37(2. old.; Lehnhäuser, i. m., 62. old.; Budnikow, i. m., 612. old.). A krisftályimázak előállításánál igen jelentős szerepe van az égetésnek. Az eddigi nézetek (kivétel nélkül megegyeznek ablban, hogy az égetési hőmérsékletet követő lehűlésnek igen 5 lassan kell végbemennie. Az eddigi felfogás szerint az 1000 °C feletti tartományban a kemienioe hülése óránként legfeljebb 20—30 0Cnot tehet ki (Budnikow, i. m., 612. old.; Lehnhäuser, i. m., 61. old.). 10 A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amellyel a legszebb dekorálása módok egyike, a kristálymáz, a kerámia, ill. a porcelán iparban bánmilyen felületen üzemszerűleg bizton-15 ságosan és reprodukáilhatóan előállítható. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a kriistálymáz előállítása a véletlenek szerepének teljes kiküszöbölése mellett repnodiukálha-20 tóvá válik, ha a savarányt az eddig alkalmazott I-nél nagyobb érték helyett l^nél kisebbre állítjuk be, a kiistalycsirak bevitele helyett ZnO-t viszünk a mázba olymértökiben, hogy ennek a Seger-képlet szerinti mólarénya 0,6-25 nál nagyobb legyen és az égetés hőmérsékletét az eddigi lassú kemence-hőmérséklet változtatás helyett az 1000 °C és az 1340 °C égetési csúcshőmérséklet közötti hőköziben gyorsan emeljük és gyorsan csökkentjük. Emellett 30 a hajszálrepedések keletkezésének kiküszöbölésére az 1000 °C alatti természetes hülésű tartományban a kemencét a 760—.800 °C-os hőmérséklet elérésekor 50—ilOO °C-kal felmelegítjük. 35 A találmány szerinti olyan mázat állítunk össze, amelyben a savarány 1 alatt van, vagyis 40 50 RO—1 és Si02 =5 0,i693 ahol R jelentése Zn, Mn, Ni, vagy Na és RO ezek oxidját jelenti. Ezekhez az alacsony savarányú mázakhoz használt (Sz 1 jelű) fritt Se-45 ger-képlete: 0,068 N»20 0,432 ZnO 1,000 RO; 1,76' Si02 A máz készítéséhez használt fritt tisztulási hőfoka 1400 °C. A frittet nedves őrléssel 60 mikronnál kisebb szemcseméretre őröljük. Az 55 összeőrölt mázkotmponenseket nedvesen homogenizáljuk, majd 100 mikronos szitán öntjük át. A máz felvitele a zsengéit kemény porcelán testre hagyományos úton történhet, a szokásos mázvastaigság alkalmazása mellett. Szó-60 ró/pisztolyos felvitel esetén a lazább máz-íelület keletkezését a mázvástagságlban figyelemfoe kell venni. Az Sz 1 fritt felhasználásáívial a fenti mó-65 don előállított kristályimáz Seger-képlete pl.: 2
