161959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 10, 11-dihidro- PGA2 - származékok előállítására

3 161959 4 figurációjú szintetikus termékek ipari előállítá­sára, amelyek a természetes eredetű származé­koknál stabilabb és hosszabb ideig tartó hatást fejtenek ki, és a természetes eredetű vegyüle­teknél kedvezőbb hatást fejtenek ki elsősorban a sima izmokra, a vérnyomásra, a vérlemezkék aggregálódására, valamint a zsírok mobilizáció­jának gátlása területén. Vizsgálataink szerint az (F) általános képletű vegyületek és gyógyászatilag .alkalmazható sóik a kívánt kedvező tulajdonságokkal rendelkez­nek. Az (F) általános képletű vegyületek és sóik a prosztaglandin A2-nél (PGA2') lényegesen erő­sebb, a prosztaglandin Et hatásához hasonló mértékű vérnyomáscsökkentő hatást fejtenek ki, ugyanakkor kisebb mértékű kontrakciós hatást gyakorolnak a sima izmakra, és gátolják a nor­adrenalin lipolitikus hatását. Az új vegyületek ennek megfelelően abban különböznek az ismert prosztaglandin Aa-től, hogy a sima izmokra nem fejtenek ki káros hatást, és — a lipolitikus hatású prosztaglan­din A2-től eltérően — zsírlebontást gátló hatás­sal rendelkeznek. Nem volt előre látható, hogy az új vegyü­letek az említett kedvező biológiai tulajdonsá­gokkal rendelkeznek, ugyanis a dihidro-prosz­taglandin Ai a prosztaglandin Ai-nél gyengébb Vérnyomáscsökkentő hatással rendelkezik (J. Pike et al.: Nobel Symposium on Prostaglandins 1966). Az (F) általános képletű vegyületeket és gyó­gyászatilag alkalmazható sóikat a magas vér­nyomás, érelmeszesedés és vérkeringési rend­ellenességek kezelésére használhatjuk fel. Az új hatóanyagokat orálisan, parenterálisan vagy rektálisan adhatjuk be injiciálható vagy szájon át fogyasztható oldatok vagy szuszpen­ziók, tabletták, drazsék, rágótabletták, granulá­tumok szublinguális tabletták vagy kúpok for­májában. A gyógyászati készítményeket önmagában is­mert módon állítjuk elő. Az (F) általános képletű vegyületeket az 1. reakcióvállaton ismertetett szintézissel állítható juk elő. Az (f) általános képletű vegyületek előállítása során valamely (II) általános képletű alkil-3-alkenil-ciklopentanon-2-karboxilátot — ahol alc rövidszénláncú alkil-csoportot jelent, és m jelentése a fent megadott — bázikus reagens jelenlétében (III) általános képletű alkil-halogén-alkenoáttal reagáltatunk — ahol Hal klóratomot vagy brómatomot és alci rövid­szénláncú alkil-csoportot jelent, n jelentése a fent megadott. A kapott (IV) általános képletű alkil-karbalkoxi-prosztádienoátot — ahol alc, alci, m és n jelentése a fent megadott — alkáli­fémalkoholáttal reagáltatjuk, majd a kapott (V) általános képletű vegyületet — ahol alc, alci, m és n jelentése a fent megadott — lúgos reagenssel elszappanosítjuk. Az így kapott (VI) általános képletű vegyületet — ahol m és n jelentése a fent megadott — melegítés hatására (VII) általános képletű prosztadiénsawá alakít­juk — ahol m és n jelentése a fent megadott —, és a kapott savat savas közegben hidrolízis­nek vetjük aá. Az utóbbi reakcióban R helyén hidrogénatomot tartalmazó (F) általános kép­s letű vegyületeket kapunk, amelyeket kívánt esetben ismert módon a megfelelő észterekké vagy sókká alakíthatunk. A (II) és (III) általános képletű vegyületek kondenzációjában bázikus reagensként előnyö-10 sen alkálifém-alkoholátot, pl. nátriüm-metilátot, nátrium-etilátot vagy kálium-terc.butilátot al­kalmazunk. A (IV) általános képletű vegyületek előállí­tása során valójában a (II) általános képletű 15 vegyületek alkálifémekkel képezett enolátjait reagáltatjuk a (III) általános képletű vegyü­letekkel. A két reakciót egyetlen lépésben is végrehajthatjuk úgy, hogy a reagenseket köz­vetlenül elegyítjük, eljárhatunk azonban úgy is, 20 hogy az első lépésben a (II) általános képletű vegyületet alkálifém-alkoholáttal reagáltatjuk, majd az így kapott alkálifém-enolát vegyületet reagáltatjuk a következő lépésben a (III) általá­nos képletű halogénvegyülettel. Mindkét eset-25 ben a reakciót előnyösen vízmentes szerves ol­dószerben, pl. benzolban, toluolban, éterben vagy hasonló anyagban hajtjuk végre. A (IV) általános képletű vegyületeket az alc csoportnak megfelelő alkoholát-iont tartalmazó 30 alkálifém-alkohoiátokkal reagáltatjuk. Ha alc helyén etil-csoportot tartalmazó (IV) általános képletű vegyületekből indulunk ki, reagensként pl. nátriumetilátot használunk, míg ha a (IV) általános képletű kiindulási anyagok alc he-33 lyén metil-csoportot tartalmaznak, a vegyülete­ket nátrium-metiláttal reagáltatjuk. Az (V) általános képletű vegyületek elszap­panosításit előnyösen 50 °C-nál alacsonyabb hő-40 mérsékleten végezzük. Lúgos reagensként al­kálifémhidroxidokat, pl. nátriumhidroxidot, vagy vizes káliumhidroxid-oldatot használha­tunk fel. A (VI) általános képletű vegyületek hőkez&-45 lését előnyösen úgy végezzük, hogy a vegyü­leteket vízmentes szerves oldószer jelenlétében 50—120 °C-on tartjuk. Szerves oldószerként előnyösen benzolt alkal­mazunk. 50 A (VII) általános képletű prosztadiénsavak hidrolízisét szerves oldószerben, pl. etanolban végezzük. Savas reagensként előnyösen oxál­savat használunk fel. s5 Az R helyén hidrogénatomot tartalmazó (F) általános képletű prosztánsavakat a következő­képpen alakíthatjuk a megfelelő észterekké: Az egyik eljárásváltozat szerint a megfelelő alkoholt a szabad savval reagáltatjuk. A reak-60 ciót sav, pl. kénsav vagy p-toluolszulfonsav je­lenlétében hajtjuk végre. Észterképző szerként diazoalkán-vegyületeket is felhasználhatunk. A reakciót szerves oldó­szerben, pí. metilénkloridban, kloroformban 65 vagy diklóretánban hajtjuk végre. 2

Next

/
Thumbnails
Contents