161957. lajstromszámú szabadalom • Önszabályozó perisztaltikus szivattyú

161957 6 Sőt a beteg váratlanul megmozdulása következitéiben a tű vagy a véniában levő kälteter megközelítheti az érfialat, és megváltoztathatja a berendezésiben a nyomásesésit. Ilyen körülmények között, ha a térfogatsebesség nem csekken nagyon gyorsan, a tű vagy .a katéter vége megköpüíyözheti az érfalat, teljesen megakasztva az áramlást és megsértve a falat. Bár a szivattyú mechanikus része elméletileg .bármilyen szerkezetű lehet, gyakorlatilag legalkalmasabb egy sztátor 'nélküli fongósziivattyú. Az ilyen szivattyúk közül előnyös az 1. ábrán vázolt háromgörgős szivattyú.. Ez a szivattyú különösen előnyös abban az esetben, ha egy beteg élete forog kockán, mert a csöve sokkal lassabban használódik el, mint sztátoros szivattyúk esetében, és a vért továbbvezető cső részleges vagy teljes eldugulása esetén nyomáshatáralóként működik (a folyadék visszafolyhat az eldugult rugalmas csövön át saját nyomása révén legalább egy görgő körül ahelyett, hogy összeszorulna két összenyomibatatlain gépelem között; ilyenkor a szivattyú kevesebbet vagy semimit sem teljesít, de nem fenyeget a cső eldurranásának veszélye). Bár a szivattyú minden helyzetben képes szabályosan működői, célszerű a szivattyúcsövet a vízszintestől eltérő (előnyösen függőleges) síkban elhelyezni oly módon, hogy a középső része magasabb szinten legyen a folyadék kilépési helyénél; ezáltal visszatartható a vezetékbe véletlenül bejutott légibuborék, feltéve, hogy a szivattyúzott folyadék sebessége kisebb a buborék felszállási sebességénél. Ez az eset különösen henuolízisinél, amikor a vér áramlási sebessége kicsi (I6,I5—7 om/sec 1 cm körüli belső átmérőjű csőben). Egy jellegzetes előnyös esetben, nevezetesen egy vérszivattyúnál a szivattyúcső nincs teljesen elzáiráctva a szivattyú nyomoszerveiinel, bütyköknél vagy görgőiknél (legalábbis a forgórész olyan helyzetében, amely megfelel a cső minimális megnyúlásának normális működés köziben sztátor nélküli szivattyúnál). A csőnek a feszülését a szivattyú paraméterei határozzák meg: a forgási sebesség, a teljesítmény, a szállítónyomás, a cső relatív vastagsága és rugalmassága és a görgők átmérője. A feszülés meghatározása nem jár semmi nehézséggel, elégséges például a feszülést fokozatosan változtatni mindaddig, amíg a kívánt eredményt elérjük. A szivattyú egyik kiviteli alakjában a görgők nem hengeresek, hanem az összelapított cső oldalsó görbületének megfelelő helyen kisebb az átmérőjük, miint középen. (Nevezetesen kettős csonkakúp vagy két végükön kónikus henger alakúak lelhetnék. Az ilyen alak megkönnyíti a cső feszülésének szabályozását, és fokozza a cső ellenálló képességét ismételt hajlítással szemben. Ez az alak megfelel a sztátoros szivattyúkban is, különösen a cső teljes elzáródásának elkerülésére. Egy találmány szerinti sztátor nélküli feszített csöves szAvattyúnak további előnye, hogy maximális szállíitányomása beállítható csekély ingadozással a térfogatsebességi tartományának nagy részében (lásd a 4. ábrát és a 2. példát). A találmány szerinti szivattyúhoz tartozó cső 5 bánmilyen rugalmas anyagból lehet, amely eléggé ellenáll az ismételt hajlításnak; különösen alkalmasak erre a célra a szokványos perisztaltikus szivattyúkban használatos elasztomerek. Sziiliibongumii általában .megfelel biológiai folya-10 dékok számára, és kiváló a rugalmas alaktairtóssága. Azonkívül a Ailálmány szerinti csőnek vékonyabb falúnak kell lennie, mint a szokásos szivattyúkban, miért hajlania kell a belső nyomás változásaiinak hatására. Ez a vastagség-15 csökkenés növeli a cső élettartamát, ami további előny különösen testen kívüli keringetés esetében. A találmány szerinti perisztaltikus szivattyúinak számos előnye van a centrifugái szivattyúk-20 ikal szemben (változó teljesítmény állandó fordulatszámnál), azok és a volumetrikus szivatytyúk hátrányai nélkül (dekantáció és az alakos elemek elromosolása). Ennélfogva ezek nyújtják a legnagyobb biztonságot mind a szívás, mind a 25 szállítónyomás, mind pedig ia levegő véletlen beszívása szempontjából. A következő példák szemléltetik a találmány megvalósítását. 30 1. példa: Arteriovenózus sipolyos és állandó hemolízises kezelésre szoruló Ibeteg vérének keringetésé-35 re szolgáló, az 1. ábrán vázolt szivattyúinak a következő jellegzetes tulajdonságai vannak: kettős csonkakúp alakú görgők, köziépen 6 mm átmérővel, 4,5° csúicsszaggel, egymástól 120' szögtávolságna egy 60 mm sugarú köríven; 40 '9Xil2 mim átmérőjű sziiiikonguimi cso, Shorekeménységie 55, nyúlása 1,2 kg terhelésre 10%; a csőhossz nyugalomban 355 mm, működés köziben 393—404 mm (a görgők szöghelyzetétől függően). 45 A szivattyú a vért 1,6 mim belső átmérőjű punkciós tűn át szívja az érből, és alkalmas csőosatlakQzásokkal ellátott hemiodializátorba iiryomija. A vér az énbe .ugyanolyan tűn át jut 50 vissza. A gyakorlatban a percenkénti fordulatszám 25, ami megfelel 7i5^ös érverésnek. A beteg alatt 70 om-es helyzetiben és a cső közepes éllaposo-55 dása esetén a vér térfogatsebessége kb. 300 ml/ /min. 2. példa: 60 Az 1. példában leírt szivattyún a következő módosításokat hajtjuk végre: A görgőknek a középső része 12 mm bossz-65 ban hengeres 5 mm átmérővel, és 5 mim hosszú