161950. lajstromszámú szabadalom • Legelői tehénfejő- és etetőberendezés

161950 6 terelőlapokkal rendelkező 6 fenéklapból áll. Az 5a tetőben felfelé .nyíló ajtók vannak kialakítva a táptakanmány bejuttatására, az 5b oldalfalak­ban pedig mindkét oldalon 7 adagolóinyílásök vannak kiképezve, amelyek, nyitása és zárása a N 5 8 adagolókar elfordításával történik; az adago­lás adott mennyiségben való végrehajtására adágoilószerkezetek szolgálnak. A 3 vákuumvezetékbe mindkét oldalon négy­négy 4a csonk van beépítve, airnelyek a 4 csa- 10 pakkal nyithatók-zárihatók; a csonk és csap tehát a jelen esetiben egy egységet alkot. A fejő­gépek a 4a csonkokra csatlakoztathatók. A táptakanmány-'tartót egészében 5 hivatko- 15 zási számmal jelöltük; ez az 5a tetőből, az 5b oldalfalakból, valaimiint a 8a ferde terelőlapok­kal rendelkező 6 fenéklapbál áll. A táptakaiv many a 6 fenéklapban kialakított 6fo nyílásokon át kerül az alábbiakban még részletesen ismer- 20 tetésre kerülő adaigolószerkezethez, majd onnan az állatok elé. Az 5 táptakarmány-tartó fa­anyagú, célszerűen leimezburkolattal lehet el­látva. Az 5a tetőiben felfelé nyíló — külön nem áb~ 25 rázolt — ajtók vannak kialakítva a táptakar­mány bejuttatására, az 5fo oldalfalakban pedig mindkét oldalion a 7 adagolónyílások vannak ki­képezve, .amelyeken keresztül a takarmány ada­golása adagolószerkezet segítségével történik. 30 Az adagolószerkezet — a jelen kiviteli példánál mindegyik oldalihoz egy-egy adagolószerkezetet alkalmaztunk — a 8 adagolófcaríból, az azzal összekapcsolt 9 tengelyből, a tengelyre ékelt az egyoldalon kialakított négy etetőállásmak meg- 35 felelően négy 9a fogaskerékből, négy a meg­felelő fogaskerekekhez csatlakozó 9b fogasléc­ből, valamint négy, a megfelelő fogaslécihez csat­lakoztatott mozgatható 7 rekeszből áll, amely utóbbiak alul-tfedüil teljesen nyitottak, felső ré- 40 szűkön pedig hátrafelé nyúló 7b zárólemezzel vannak ellátva. A 8 kar elfordításával a 9a fo­gaskerekek félfordulattal elfordulnak, előre­mozgatják a 9b fogasléceket és ezzel a 7a reke­szeiket, amelyek kiindulási helyzetükben nyitott 45 felső felületrészükkel a 6b nyílásokkal esnek egybe, tehát tele vannak — egy adagnak meg­felelő, például 1 kg mennyiségű — táptakair­mánnyal. Az előramozgatás eredményeként a 7a rekeszek hátsó falai a takarmany-Hadagot kitol- 50 ják és az az alsó nyitott felületen át az állatok elé hullhat. A 8 kar ellentétes értelmű működ­tetésével a 7a rekeszek befelé mozognak, mi­közben a 7b zárólemezek a 6b nyílásokat sza­baddá teszik, és a 7a rekeszek ismét megtelnek 55 egy adag taikairmánnyal. Járulékosan alkalmazhatunk, a 6b nyílások felett csak szaggatottan, vázlatosan jelölt, kívül­ről mozgatható 13 keverő-, illetve terelőszerve- 60 ket, például kívülről kezelhető tengelyre szerelt 13 lapátokat, amelyekkel, ha az 5 táptakar­mány-tartólban már kevés a taikarmányanyag és a nyomása csökken, a táptafcarmánynak a 7a_ ,rekeszbe továbbítása elősegíthető. Alkalmazás- 65 ra kerülhet továbbá a 7a rekeszek felső nyitott oldalán olyan 7c zarólap, amellyel ezt a nyílást résziben vagy egészben el lehet zárni, ily módon a szokásosnál kisebb adagot lehet kisebb tej­hozaimú és takarimányigényű állatok elé juttat­ni; ezt a járulékos 7c záirólaipot csak vázlatosan, szaggatott vonallal jelöltük be. Megjegyezzük, hogy a 3. ábra baloldali részén a 7a rekeszek kitolt, a jobboldali ábrarészen pedig behúzott állapotban vannak szemléltetve. A berendezés hátsó részén a 10 tartó van elrendezve, amely a — nem ábrázolt — kannák és fejőgépek felvételére szolgál; ez a tartó ter­mészetesen zárt kialakítású is lehet, amivel a higiéniai követelmények tökéletesebben kielégít­hetők. A 7 adagolónyílásokiból a takarmány az 5 táp­takarmány-tartó két oldalára végigfutó 11 vá­lyúkba kerül, amelyek a 12 etetőáHomásotobaii kivágásokkal vannak ellátva. A találmány szerinti legelői fejő- és etető­berendezés üzemeltetése a következőképpen tör­ténik : az erőgéppel a berendezést a legeltetés he­lyére vontatjuk, miután az 5 táptakarmány­-tartót feltöltöttük és lezártuk. A 10 tartóból kirakjuk a fejőgépeket és a kamrákat, és az erőgép kardántengelyét a 2 vákuumszivattyú 2a működtető tengelyére csatlakoztatjuk, majd az erőgép megindításával a vákuumszivattyút működésibe hozzuk. Ezt megelőzően a fejő- és etetőberendezést villanypásztorral vesszük körül, mert egyébként az állatok túl nagy tömegiben — az etetést megszokva — tolonganának köz­vetlenül a berendezés körül. A villanypásztor megnyitásával négy-négy te­henet engedünk a berendezésihez, amelyek el­foglalják a helyüket a 12 etetőállásokiban. A 8 adagolókar elfordításával előre meghatározott mennyiségű táptakarimányt juttatunk a 11 vá­lyúba a 7 adagolónyílásokon keresztül, majd a fejőgépeket a 3 vákuumvezeték 4a csonkjaira csatlakoztatjuk. Tőgymosás után a fejőigépek kelyheit a tehe­nek tőgyein elhelyezzük, egyidejűleg megnyitva a 4 csapokat, és ezzel a fejést megkezdjük. A fejés során szükség szerint ismételten táptiakar­imányt adagolunk. A fejés befejeztével elzárjuk a 4 vákuumcsapolkat, és a fejőkelybek leszedése után a megfejt tehenek elterelésével, illetve újabb teheneknek a berendezésihez bocsátásával a fent leírt műveletek ismétlődnek. Végül a tej­jel megtöltött kannákat a 10 tartóba helyezzük, és a berendezést a telepre vontatjuk, ahol a kötelező tisztítási és karbantartási műveletek végrehajtása után az 5 táptakarmány-tartót is­mét feltöltjük és a legelőre — a tehenek tar­tózkodási helyére — visszajuttatjuk. A találmány természetesen nem korlátozódik a leírt kiviteli példára, hanem az igénypontok által meghatározott oltalmi körön belül számos változatban megvalósítható. Így például a táp­takarmánytartó bármilyen erre alkalmas anyag-3

Next

/
Thumbnails
Contents