161934. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szalag irányváltozásos vezetésére

3 161934 4 zott irányváltoztatásnak megfelelő egyenes alkotójú görbe felületrésszel ellátott olyan irányító testei vannak, amelyek az áramíó gázt vagy folyadékot a szalag és a görbe felület közé vezető szervvel, pl. nyomás alatti tartálylyal vagy vezetékkel közlekedő nyílással vannak ellátva. Ez az áramíó gáz vagy folyadék azonos lehet a szalagot körülvevő közeggel, pl. az edényben lévő gázzal, vagy folyadékkal (elektrolittel). A görbe felületrész lehet hengerfelület és akkor az irányítótestek többek között a szokásos módon, kígyózó mozgást eredményező helyzetben, pl. két sorban váltakozva lehetnek elrendezve, de más felületek is kialakíthatók. így elképzelhető 180°nál kisebb irányváltozás esetén akár pl. negyedkör-, vagy akár parabolaszelvényű felület alkalmazása is. Különösen jó helykihasználású a találmány értelmében az az irányítótest, amelynek görbe felületrésze önmagában már szalagvezetésre is ismert spirálfelület, vagy kettősbekezdésű spirálfelület és amelynél az irányítótestek sorba vannak kapcsolva. Bármelyik megoldásnál a nem forgó, fix felület és a szalag között üzemközben áramló, 'rendkívül kis súrlódású gázrétegek, vagy legalábbis kis kohéziójú, amellett a szilárd testeknél amúgyis kisebb súrlódású folyadékréteget alkalmazunk, amely a szalagnak a húzóerőből és az irányváltoztatásból származó nyomását van hivatva felvenni. Ahhoz, hogy ez a réteg ezt a nyomást fel tudja venni-, a görbe felület és a szalag közé bizonyos túlnyomással kell vezertmiüinik, amit számítással meghatározhatunk. Találmányunkat az alábbiak során néhány példaképpen! kiviteli alakjával kapcsolatosan az ábrákra való hivatkozással magyarázzuk meg részletesebben. Az i. ábra egy hengerfelületes kiviteli alak keresztmetszete, a 2. ábra ugyanennek tengelymetszete, a 3. ábra pedig több hengerfelületes azonos kiviteli alak elrendezési vázlata, a 4. ábra egy spirálfelületes kiviteli alak keresztmetszete, az 5. ábra pedig egy kettősbekezdésű spirálfelületes kiviteli alak keresztmetszete, a 6. ábra ugyanennek A—A metszete és a 7. ábra eloxáló berendezéskénti kiviteli alak elrendezési vázlata hosszmetszetben. Az 1. és 2. ábrán a hengeres 1 görbefelület a 2 nyílással van ellátva, amelyen keresztül a 6 nyomás alatti belső térségből a folyadék kiáramlik és az 1 gö^befelület és a 3 szalag között a 4a, 4b, 4c és 4d irányokban terjed szét. Magát a 3 szalagot a reá ható erő tartja kifeszítve, illetve mozgatja az öa nyíl irányában, miközben a 4a, 4b, 4c és 4d irányokban áramló folyadékréteg közte és a fix (nem forgó) 1 görbe felület között a súrlódást a minimálisra csökikenti. A 3. ábrán az la, le és le görbe felületek az együk soriban, míg az lllb, ld 'görbe felületek a másik sorban, váltakozó állásban vannak elrendezve, hogy a 3 szalag kígyószerű mozgatását lehetővé tegyék. A 4. ábrán látható módon az 1 görbe felület ezúttal egy spirálfelület, -amelynek mentén 5ib nyíl irányában halad a 7 dobról a 8 dobra a 3 szalag. Az 1 görbe, felületen hosszirányú 2 rés van kialakítva, amelyen keresztül réteget alkotva áramlik a 6 nyomás alatti belső térségből kifelé a folyadék, valamint a spirál 1 görbe test végénél a 11a, 11b és 11c, lld irányokban és a súrlódást itt a 3 szalag és a spirál 1 görbe felület között csökkenti a minimumra. Az 5. ábrában bemutatott kiviteli alak hasonlatos a 4. ábra szerintihez, azzal a különbséggel, hogy az 1 görbe felület itt kettősbekezdésű spirálban van kialakítva és ennek megfelelően a 3 szalag a 7 dobról a 8 dob felé 5b nyíl irányában úgy mozog, hogy közben az la görbe felület mentén a spirál egyik bekezdéséből a belső térbe kikerülve, majd innen továbbhalad az lb görbe felület mentén a spirál második bekezdésén. Mivel a spirálfelületeket sorba lehet kapcsolni, ezek a megoldások különösen jó helykihasználásúak. A 6. ábra az 5. ábra A—A metszete kinagyítva és részletezve. Az edény közös alsó részéből a 9 nyíl irányába jut a 6 nyomás alatti vezetékbe, ahol biztosítja, hogy a 3 fólia egyik oldalán a 2 nyíláson keresztül, azzal érintkezve nagyobb nyomás legyen. A 3 fólia alól a 4a, 4b nyilak mentén a folyadék a 10 külső térbe áramlik. A 7. ábra a találmánynak alumínium fólia felületi eloxáló berendezéseként példa szerinti megoldását mutatja. A fólia az 5 nyíl. irányába egyenletes sebességgel, pl. 2 m/perc, vagy 5 m/perc mozog, úgy, hogy az la, lb, stb. hengereknek az irányát változtatja. Az 5 nyíl irányába való mozgás az la, lb, stb. hengerek fólia felöli felületén kialakított folyadékpárna teszi lehetővé azzal, hogy a súrlódást minimálisra csökkenti. A példa szerinti berendezésnél a folyadékpárna úgy alakul ki, hogy a 12 kádban lévő 13 elektrolitot a 21 nyíl irányában a 16 szivattyú ä 15 csövön keresztül szívja és a 17 nyomócsövön át a 18 felső tartályba juttatja. A 13 elektrolit ezután a kialakult nyomáskülönbség hatására — amely a példa szerinti megoldás esetében 1 m vízoszlop nyomásnál nem nagyobb — a 20a, 20b, stb. hajlékony csöveken keresztül a 22 nyíl irányában az la, lb, stb. hengerekkel kapcsolatos 6 nyomás alatti belső térségekbe jutnak. A' 3 fólia folyamatos továbbítása mellett annak egyik oldala a 14a, 14b, 14c, stb. elektródákkal szemben halad el, miközben a felülete eloxálódik. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés szalag irányváltozásos vezetésére, azzal jellemezve, hogy olyan alkotóval rendelkező görbe felület (1) szalagvezető (irányító) testei vannak, amelyek áramló gázt, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60