161918. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élő szervezetre káros hulladékok bitumenbe történő ágyazására

161918 láspontú, 25 °C hőmérsékleten 174 1/ilO mm penetrégiójú és a Fraas-iféie töréspontja —26 °C. A bitumen 200 °C-on mért vizskozitása 23 cP, nyilttéri lobbanáspontja pedig 326 °C. A nagylaboratóriuma berendezésnél az. elnyeletés közben az elnyelő zóna habfeltétjének fejhőmérséklete 105 °C, fenékhőmérséklete 250 °C, az elnyelető zónia abszo;riherének hőmérséklete pedig 250 ±5 °C. A berendezés szakaszos működése mellett a zagy betáplálási sebessége 0,7 lit/fh, a bitumen töltet mennyisége pedig 12 kg. Az elnyeletés időtartama 8 óra, s ennek eredményeként a képződött termék száraz hulladékanyag koncentrációja 35 s%. A szárazanyag-tartalom eloszlása a bitumenben tökéletesen egyenletes, a koncentrációja a bitumen minden részében 35 s%, a beágyazott szemcsék szabadszemmel nem láthatók. A kapott termék gyűrűs-golyós lágyuláspontja 140 °C feletti, 25 °C-on mént penetrációja 1 l/ilO mm alatti, a 2000 °C-on mért viszkozitása 4.104

cP, a műveletnél alkalmazott 250 °C-os lefejtési hőmérséklet mellett a berendezésiből minden nehézség nélkül eltávolítható volt. A termék lobbanáspontja 270 °C. A képződött párlat 98% vizes fázáslból és 2%, olajos fázisból áll. A vizes fázisban 0,029 s% száraz hulladék található. Az elnyelető zóna abszoríberének alján a folyamat közben benyomott inert gáz mennyisége bitumentöltet egységi mennyiségére számítva 70 lit/kg-óra. 2. példa: Az előző példáiban ismertetett összetétellel rendelkező radioaktív iszap bitumenbe történő beágyazását folyamatos üzemű berendezésünkben is megvalósítottuk. így lényegesen nagyobb kapacitás biztosátlható. Az alkalmazott bitumen azonos minőségű volt. A kísérleti körülmények szintén megegyeztek a szakaszos üzemű berendezésnél alkalmazottakkal. ' A folyamatos üzemű berendezést 30 kg bitumennel töltöttük meg. A zagy betáplálási sebessége 0,84—2,5—4,2 l/h volt. Ennek megfelelően a bitumen betáplálási ill. elvételi sebessége 1 és 5 kg/h között változott. Beinduláskor 5,5 l/h zagy betáplálási sebességgel kb. 2 óra alatt elértük az optimálisnak talált 20—25;%r©s telítettséget a bituimeniben. Ekkor tértünk rá a folyamatos üzemeltetésre, mely az 1 és 3 l/h bitumienbetáplálási sebesség esetén teljesen egyenletes terméket szolgáltatott. 5 l/h esetén némi kiülepedés tapasztalható, mely azonban nagyolbb gázsebesség alkalmazásával megszüntethető. A termék jellemzői és az izotápeloszlás az 1. példánál ismertetettekkel azonos volt. 30 3. példa: 10 15 20 25 A példa szerinti radioaktív iszap feldolgozása után a ^ár-os izotópeloszlást az alábbinak találtuk: * a bitumenben a kondenzátum/ban a távozó gázban összesen 90,84% 0,11% 0,05% 100,00%, Az aktív reaktortöltet 3 különböző szakaszából vett minták közel azonos aktivitás eloszlása igazolja, hogy eljárásunkkal a bitumenibe a sótartalom egyenletesen, szinte a szerkezetbe beépülve helyezkedik el. A háttérrel korrigált ki-, sérteti eredmények: I. doboz II. doboz III. doboz 34,4 imp/sec 34,2 áimp/sec 34,7 iimp/sec A radioaktív izotópot tartalmazó bitumennel végzett kioldási vizsgálatok arra az eredményre mutattak, hogy 20 s% sótartalomig az első 30 nap alatt kioldás cslak a felületről történt és az sem haladta meg a 0,25%-át az eredetileg elnyelt sótartalomnak. 20 s% sótartalmon felül a kioldási értékek viszont előnytelenül növekedtek. Ezért eljárásunkban nem kívántunk 25 s% sótelítettség fölé menni és a biztonsági követelmények fokozására a kész telített és kihűlt bi-. tumen tömböket még további védőburkolattal látjuk el. Például a hideg bitumentömböt újabb friss bitumen védőrétteggel vonjuk be. Az eljárást és a berendezést felhasználtuk igen híg szennyezett oldatok szárazanyagtartalimának kivonására is. A model-oldat közönséges 35 vezetéki víz volt, melyet 0,02 mg/liter radioaktív 24

Na-al szennyeztünk. A szennyezést NaCl formájában adtuk a vízihez. A beágyazásra alkalmazott bitumen nagylengyeli származású, 70 °C gyűrűs-^golyós lágyulás-40 pontú, 25 °C hőmérsékleten 22 l/ilO mm penetrációjú és Fmaass-iféle töréspontja —4 °C volt. A bitumen 200 °C-on mért viszkozitása 80,0 cP, nyilttéri lobbanáspontja 334 °C. 45 A reaktor hőmérséklete 150—200 °C között, a feltét hőmérséklete 100 °C volt. A betáplált oldat mennyisége 5 l/h, a bitumentöltet mennyisége 30 kg. Az alacsony sókonoentrációra való tekintettel 50 ezt a műveletet célszerű szakaszos üzemben megvalósítani, mert így is egy töltet több hétig használható. Aktivitásmérés segítségével megállapítottuk, hogy a tisztított víz csupán 10~4

mg/liter aktív 55 anyagot tartalmazott. Figyelembe véve a víz keménységét okozó sótartalmat is, mely szintén radioaktívvá vált, a fenti szennyezés oly csekély, hogy az egyszeri művelettel nyert desztillátum már nyugodtan folyóvízibe engedhető. 60 Találmányunk szerinti eljárás fő előnye, hogy nagy víztartalmú radioaktív iszapok bitumenbe történő ágyazását egyetlen lépésben valósítjuk meg. Az iszap víztartalmának eltávolítása, a szárazanyagnak a bitumenibe való finom eloszla-65 tása, valamint „beágyazása" a találmányunk 3