161894. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mélyalapok, támasztó- és feszítőpillérek és hasonlók készítésére

7 161894 8 előre meghatározott számú ós méretű 4 csápgerenda elkészítése után a 2 tolószerkezetet is eltávolítjuk a kútból és ezt követően az 1 kútköpenynek a 4 csápgerendák magasságáig terjedő belső terét betonozzuk ki. Ez utóbbi munkát úgy kell elvégezni,'hogy a 4 csápgerendák és az 1 kűtköpenyen belüli betontömb egymással összefüggő vasbetonszerkezetet eredményezzen. A betontalp elkészítése után az 1 kútköpeny belső terét legalább részben a kitermelt földdel megtöltjük az alapozás stabilitásának fokozása végett. Az 1 kútköpenynek földdel való feltöltése után a kútköpeny felső részére támaszkodó 5 horganyzó fejet készítjük el, ugyancsak vasbetomból, s ehhez csatlakozik a 6 műtárgy, vagy gép, amelynek az alapozását szolgálja a találmány szerinti eljárás és berendezés. A csáptámasztórudas megoldást a 3—5. ábrák kapcsán ismertetjük. Mint látható, az ismert, szaggatott vonallal jelöli' hagyományos 7 szekrény a terepszinttől az alapozási síkig a terhelések felvételére méretezett szükséges méretű alaptalp vízszintes felületével azonos keresztmetszettel van kialakítva. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás és berendezés révén a számítások szerint szükséges összefüggő alapfelületnél lényegesen kisebb, célszerűen vasbeton 1 kútköpenyt sülylyesztünk le a 14 alapozási síkig. Az 1 kútköpenyiből a 11 kivágásokon át elkészítjük a 16 támasztórudakat, amelyekkel biztoisitj.uk

a 7 szekrény által meghatározott alapfelülettel egyenértékű teherátadást a 14 alapozási síkban fekvő talajrétegre. A 16 támasztónudak előregyártott vaslbetonlból, merev acélbetétes vasbetonból, acélból vagy fából készülnek, amelyek a kívánt irónyú pályán működő 15 szerkezettel hidraulikus besajtolással vagy ütő-vibráló előrehajtással bTjösátandók ki a 14 alapozási sík környezetében levő talajrétegig. A támasztórudiak elkészíthetők továbbá a kívánt irányú pályán működő fúróberendezéssel a kívánt talajrétegig kiialakított lyukban létrehozott 17 rúdként is, betonból, vasbetonból, a talajszerkezetnek megfelelően, aoél, vasbeton, azbesztcement, műanyag köpenycsőben, vagy köpenycső nélkül. A támasztórudakban elhelyezett 20 csöveken keresztül cementlé, vagy egyén kötőanyag Ibesajtolásával mód nyílik az altalaj megszilárdítására. A lesüllyesztett 1 kútköpeny a köpeny készítése idején a süllyesztés idejére acéllemezzel elzárható 11 kivágásokat alakítunk ki, amelyek ideiglenes elzárólapjai a 16, illetve 17 támasztórudak készítése előtt eltávolíthatók és újra felhasználhatók. A kívánt irányú pályán és az ezen működő, támasztórúd készítését szolgáló 15 szerkezet befeszítése és rögzítése céljából, 10 nyílásokat alakítunk kí az 1 kútköpeny készítésiékor. Az alapozás során a következőképpen járunk el. Amikor az 1 kútköpenyt a szükséges mélységre süllyesztettük, elkészítjük annak 12 fenékbetonját. Ezután a kútköpenyt a számítások sze-5 rint szükséges rétegvastagságú és súlyú 13 feltöltéssel, például föld, salak, stlb. feltöltéssel látjuk el, és ezzel, valamint adott esetben más módon is, például a környező talaj szilárdításával a kútköpenyt stabilizáljuk. Ezt követően 10 a 11 'kivágásokiból eltávolítjuk az ideiglenes elzáró lapokat, elhelyezzük a kívánt irányú támasztórúd készítéséhez szolgáló 15 szerkezetet, majd a 16 vagy 17 támasztórudiak elkészülte után a 15 szerkezetet a kútból eltávolítjuk és 15 elkészítjük a támasztórudakat rögzítő 18 beton, illetve vasbeton réteget. Ezután a szükséges vastagságú, anyagú és súlyú 9 feltöltést készítünk, majd elkészítjük a 6 műtárgyat közvetlenül alátámasztó 5 horgony-20 zó fejet. Az ismertetett példakénti megoldásból is kitűnik, hogy a leírás bevezetőjáben említett előnyök valóban bekövetkeznek, nevezetesen jól lehet érzékelni, hogy mennyivel kevesebb föl-25 det kell kitermelni a kútsüllyesztés során, hogy kisebb térfogatot kell betonból építeni a kútköpeny elkészítése közben és hogy a felszínen és mélyen a felszín alatt lényegesen kisebb, nevezetesen a 19 területtel csökkentett terület 30 az, amit az alapozás ligénybevesz. A találmány mindkét változata szerinti megoldás alkalmazása mellett is felmenüit számos olyan feladat, amelyeket a munkafolyamat alatt 35 el kell látni. Ilyen például a kútköpeny sülylyesztése közbeni víztelenítése. E felaidatok megoldása azonban éppúgy biztosítható, mint a hagyományos, ismert alapozási eljárások esetében. Így például a csápgerendatalpas változattal a 40 víztelenítés belső nyílt víztartáissal oldható meg. A csáptámasztóriudas megoldásnál magas talajvízszintnél a kútsüllyesztés vízalatti kotrással történik a talajvíz távoltartása nem szükséges. A példakénti kiviteli alakok ismertetése alap-45 ján nyilvánvalóvá válok a találmány mindkét változatának nagy gazdasági és műszaki jelentősége. Néhány példaként készített konkrét terv alapján a földkitermelési munka tekintetében 40— 50 60%, vasbeton építés vonatkozásában 30-^50% megtakarítás volt kimutatható az ismert alapozási módhoz képest a találmány szerinti megoldás javára. 55 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás mélyaiapok, támasztó- vagy feszítő-* pillérek és hasonlók készítésére, amelynél a 60 terhelést a talajnak átadó talpfelületnél lényegesen kisebb keresztmetszeti területű, célszerűen vasbeton kútköpenyt (1) süllyesztünk a talajba, annak a teherbíró rétegéig, azzal jellemezve, hogy a kútköpenyben kialakított nyílásokon át 65 csőszerű, célszerűen előregyártott vasbetonele-4