161894. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mélyalapok, támasztó- és feszítőpillérek és hasonlók készítésére
SZABADALMI 161894 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS léi Bejelentés napja: 1971. I. 16. (KA—1279) Nemzetközi osztályozás: E 02 d 23/14; E 01 g 3/üU 'W Módosítási elsőbbsége: 1971. I. 22. í # feytlir * ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1972. III. 28. Megjelent: 1974. III. 30. X^ tulaidoU^^ Karvaj szky István főmérnök, Miskolc, Éles Sándor főosztályvezető, Miskolc, Nahalka Ferenc építésvezető, Miskolc, Taslár Tibor tervezőmérnök, Budapest Eljárás és berendezés mélyalapok, támasztó- és feszítőpillérek és hasonlók készítésére A találmány eljárás és berendezés mély alapok, támasztó, vagy feszítő pillérek és hasonlók készítésére. A különböző műtárgyak, gépek, kemencék, csarnokok pillérei és hasonlók alapozásánál, mint általában a talaj számára nagyojab terhelést jelentő alapozásoknál, a terhelést a teherbíró talajnak átadó alaplap felülete akkora, vagy közel akkora, mint annak a műtárgynak, például szekrénynek <vagy kútnak a keresztmetszeti területe, amely a terhelést közvetíti az alapozandó objektumról magára az alaptestre. Az említett keresztmetszetnek az alaptalp keresztmetszeti területével való azonossága statikai szempontból indokolt, és a közbenső, például szekrény- vagy kútrész keresztmetszete lényegesen kisebb lehetne a méretezés alapján, mint az a felület, amely a talajra támaszkodik. Ennek elérésére az ismert alapozási megoldásokkal készített alaptalp felülete azonos a közvetítő rész — szefcrény vagy kút — keresztmetszetével, mert az alapozás elkészítése során az alaptalpnak megfelelő méretű és keresztmetszeti alakú szekrényt, vagy kútköpenyt süllyesztenek le a talaj teherbíró rétegéig és ennek fenékrészén készítik el a vasbeton alaptalpat. Az ismert alapozási eljárásnál a lesüllyesztett szekrény, vagy kűtköpeny, vagy csak a földnyomás elleni védelmet szolgáltatja, vagy az 2 alapozás befejezése után maga is résziét képezi az alapnak. Ez utóbbi esetben a kútköpeny lesüllyesztését követően a kútköpeny alatt készítik el az alaplemezt s erre maga a kútköpeny köz-5 vetíti a terhelést. Mindkét alapozási mód — szekrény- vagy kútalapozás — esetén legalább a lesüllyesztett szekrény, illetve kútköpeny térfogatának megfelelő mennyiségű földet kell kitermelni. 10 Minthogy a kútköpeny keresztmetszete a méretezéssel indokolható keresztmetszethez képest lényegesen nagyobb, tulajdonképpen felesleges földkiemelést végeznek és nagyobb térfogatú vasbeton köpenyt kénytelenek készíteni tehát az 15 ismert alapozási megoldások során, mint ami statikai szempontból szükséges lenne. Az ismert alapozási módok további hátránya, hogy a felszínen egymás mellé épített ofo jektu-20 mok iközött általában nem fér el a lesüllyeszteni kívánt szekrény vagy kútköpeny. Emiatt az egyik, vagy sok esetben mindkét objektumot részben, vagy teljesen le kell 'bontaná, legalább az új alap elkészítése időtartamára. Az ilyen 25 beavatkozás természetesen nemcsak a bontás és újraépítés költségeinek felmerülését jelenti, hanem veszteségként kell figyelembe venni a bontással érintett objektumok üzemből való kiesésének pénzben kifejezett értékét is. Ilyen 30 esetek fordulnak elő például kohászati üzemek-161894
