161889. lajstromszámú szabadalom • Szegélyén kiálló hurkokkal ellátott szalag, eljárás annak előállítására és tűs szövőgép az eljárás foganatosítására

161889 11 12 natkozásában jelentkezhet, de ez a két tényező együttesen is változtatható. A területnagyság változtatásának elsődleges célja a hurkok csúszó mozgásának a megkönnyítése, míg az alak megváltoztatásaival azt érjük el, hogy a hurkoknak különleges alakot biztosítunk, például annak érdekében, hogy a szalagnak sajátos dekoratív külső megjelenést, vágy valamilyen speciális műszaki hatást biztosítsunk. Ezek a területnagyság- és/vagy alakváitoztatások folytonosak vagy nem-folytonosak lehetnek. A továbbiakban olyan kivitelá változatot írunk le, amelynél a keresztmetszet alakját folytonosan változtatjuk olyan szalag előállításának az érdekében, amely egy villámzár két tagja közül az együket alkotja, és amelynek kapcsolóelemeit '— horogelemeit — a találmány szerint előállított kiálló burkok képezik. Szegélytfonalként olyan fonalat használunk, amely legalább részben defonnállihaitó anyagból, például nylonból áll. A következő példáiban abból indulunk ki, hogy ez a fonal homogén elemi szálból, vagy homogén elemi fonalból áll. A szalag szegélyének gyártása az előbb leírt módon történik, amelynek során a szövetszélen kiálló hurkokat hozunk létre. Miután a hurkokat kialakítottuk, az azokat alkotó elemi szál keresztmetszetét deformáljuk annak érdekében, hogy a hurokosúosponitokon ezt a keresztmetszetet kiszélesítsük, mimellett ezeket a kiszélesítéseket olyan orientációval alakítjuk ki, hogy a szalag szegélyének hosszirányával párhuzamosak legyenek. Ezt a kialakítást tünteti fel a 12. és 13. ábra, ahol feltüntettük a 66 elemi szál 65 kör alakú keresztmetszetét, amely elemi szál a szegélyfonalat alkotja, és a 67 és 68 kiszélesítéseket, amelyek a 70 kiálló hurkok 69 csúcspontjain vannak kiképezve, a 16 szegély 71 hosszirányú tengelyével párhuzamos irányiban. Számos megoldás alkalmazható ezeknek a kiszélesítéseknek deformáció útján történő létrehozására. Előnyösen alkalmazható például erre a célra egy szabad tű, amelynek szára legalább hosszának egy szakaszán ferde levágással van kialakítva. Ezt mutatja a 13. és'14. ábra, ahol a 31 szabad tű szára keresztmetszetben látható — ezt a 'keresztmetszetet 75 hivatkozási számmal jelöltük — amely szár meg van nyújtva a 16 szegélyrész irányában kifelé, és ezt a keresztmetszetet két 76 és 77 oldalsó felület határolja, amelyek a 78 lekerekített él mentén találkoznak, ameiy utóbbi a ferde felület csúcspontját alkotja. Ily módon ferde felületekkel ellátott szabad tű alkalmazása azzal az előnnyel jár, hogy csökkentthető annak a tartóelemnek ív-irádiusza, amelyen a hurkok kialakítása történik, és így növekszenek azok a feszültségek, amelyeknek az elemi szál anyaiga ki van téve a 67 és 68 kiszélesítések létrehozása érdekéhen szétnyomott helyen, olyan mértékig, hogy ezek a feszültségek ennek az anyagnak a rugalmassági határát .túllépik. Azok a feszültségek, amelyeknek az elemi szál anyaga ki van téve, oly imódon növelhetők, hogy egy szabad tűt alkalmazunk, amely tű szárainak a keresztmetszete pontról pontra változik, aimkrt eat a 15. ábra érzékelteti. Ezen az ábrán • látható, hogy kiins dúlva a szabad tű fejrészétől, amelyről tételezzük fel, hogy az ábrán baloldalt helyezkedik el, a 36 szárnak először A körkeresztmetszete van, majd el van lapítva, és a lényegében négyszögletes B keresztmetszetbe megy át; ezt ferde 10 felületekkel formáljuk tovább, amint a C keresztmetszet mutatja, amely hasonlóit a 14. ábrán feltüntetett 75 'keresztmetszetihez, azonban he magassága nagyobb, mint a B keresztmetszet ha magassága, aminek eredményeként a szárnak 15 a ferde felületekkel alakított részén a 79 kihiasasodás jelentkezik. Ebből a kiihiasasodásból a D keresztmetszet ho magassága visszatér a ho = hs értékre, amellyel a B keresztmetszet rendelkezett. A szár ezután fokozatosan véko-20 nyalbbá válik, ezzel keresztmetszetének területe fokozatosan csökken, és az F körkeresztmetszet 80 csúcsában végződik. Ez a példa, amely egy lehetőséget érzékeltet a kinyúló hurkok deformációjának a biztosítására, amely ahhoz szüksé-25 ges, hogy alkalmassá tegye a szalagot valamely villámzár egyik tagjaiként való funkcionálásra, mutatja, hogy a szabad tű szárának különféle alakjai lehetnek, előnyösen, hogy~ annak keresztmetszete mind a keresztmetszeti területét, 30 mind az alakját tekintve változhat. A szalag találmány szerinti, fent leírt kiviteli példájában, amely kiviteli alak alkalmas arra, hogy valamely villámzár egyik tagját alkossa, 35 feltételeztük, hogy a szegélyfonial valamilyen deformálható anyagú homogén elemi szálból készült. Másfajta szálak is alkalmazhatók azonban, előnyösen olyan szokásos 82 textilfonal (16. ábra), amely körös-körül deformálható 83 40 anyagréteggel van borítva, amely mintegy köpenyt alkot a fonal körül; vagy olyan szokásos 82 textilfonallal (17. ábra), amely részben van réteggel ellátva, azaz keresztmetszetének csak egy részén, mégpedig a deformálhiaitó anyagú 83 45 hosszirányú réteggel, A 82 szál, amely tehát a szegélytfonal magrészét alkotja, helyettesíthető nemcsak textil, hanem más anyagú szálelemimei is, például fémainyagú korddal vagy fómanyagú elemi szállal. A szegélytfonal keresztmetszete a 50 kör alakitól el is térhet. Ez a 17. ábrából is nyilvánvaló, ahol a fonal keresztmetszetének a 84 kontúrja ovális, alkalmazható azonban lapos szegélyfonal is, amelynek keresztmetszete lényegében négyszögletes kontúrvonallal van ha-55 tárolva, amennyiben ennek a szálnak a — textil-, fém- vagy más anyagból álló — 85 magja maga is lapos (18. ábra), vagy ha csak a 86 deformálható anyagrétegnek van lényegében négyszögletes kontúrvonala, amellett, hogy a 85 60 mag 'kör alakú (19. ábra). A deformálható anyagiréteg, amennyiben a teljes kerületet beborítja (amint a 16. ábrán láthat), vagy részlegesen fedi (17. ábra), folytonos lehet, azaz a szegélyifonai teljes hossza mentén végigterjedhet, 65 de khet nem folytonos is, azaz csak azokon a 6