161881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás allilalkohol előállítására
3 161881 4 mázunk, ez az allilalkohololdat felhígulása miatt kevésbé gazdaságos, mint ha az előnyben részesített 1:2 és .1:5 közötti alüiacetát/víz arányok között dolgozunk. A reakció megvalósításainak hőfokhatárai nem 5 szűkek. A hidrolízis ibizonyois meghatározott mértékének eléréséhez szükséges melegítési idő a hőmérséklet növekedtével csökken, ezért nem ajánlatos 150 °C-on aluli hőfokot alkalmazni; a omagasabb hőfokok felé a reakció hőmérséklete 1° szániára a mellékitemmékképződés szab határt. Gélszerű, ha a reakoiáhőmérséklet 350 °C-nál alacsonyafolb, az előnyös hőfoktartomány 170-itől 250 °C-ig terjed. A reakciót lényegében folyadJékfázisfban való- 15 sítjuk meg, ezért a reakcioelegynek a kívánt reakcióhőmérsékiet megfelelő telítettségi gőznyomásával legalább azonos nyomást kell alkalmaznunk. Célszerű, ha a minimális nyomás nem ikiseibb 5 atünnél. A nyomiás elviben felfelé 20 korlátlanul növelhető. Az eljárás alkalmazható szakaszosan is, de előnyös folyamatosan alkalmazni. Ha folyamatosan alkalmazzuk, az autoklávot teljesen vagy 25 részlegesen .tölthetjük meg folyadékkal. Ha nincsenek jelen közömbös gázok, és az autokláv részlegesen van megtöltve, akkor az üzemelési nyomás azonos az elegy telítettségi nyomásával. Természetesen a reaktontér folyadékkal való 30 teljes kitöltésével és nagyobb nyomások alkalmazásával is dolgozhatunk. A reakcióelegy feldolgozása ismert módszerekkel, pl. desztillációval végezhető. A reaktorból az elegy kivehető folyékony állapotban, 35 vagy adott esethen jelenlevő gőztériből gőznemű állapodban. Ha a reaktor kolonna alakú, akkor az elegy — legalábbis részlegesen — frakcionálódhat. Az igényelt eljárásnál melléktermékként csekély mennyiségben képződik propionaldehid, akrolein és dialliléter. Az allilalkohol gyanitaszerű polimerizátumok gyártásánál, vagy oldószerként használatos. Továbbá pl. a gliceringyártás vagy a propilénglikolgyártás közbenső terméke. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait az alábbi példák szemléltetik. 1. példa: A reakcióedény nemesacélból készült 2 literes autokláv, amely szabályozható elektromos fűtéssel, pulzáló keverővel és manométerrel van ellátva. Különböző mennyiségi arányokban adagoltunk be allilacetátot és vizet, egy-egy tétel összmiennyisége kb. 1. kg volt. A hidrolízis mértékét, mint a hőfok és a melegítés időtartama függvényét, a reakciótermék eoetsavtartalmának titrálása alapján határoztuk meg, a képződött melléktermékek mennyiségi meghatározását gázkromatográfiás módszerrel végeztük. A kísérleti körülményeket és a kísérleti eredményeket az alábbi táblázat szemlélteti. A képződött melléktermékek mennyiségi meghatározását mindig csak az egyes kísérletsorozatok legmagasabb hőmérsékleten végzett kísérleténél végeztük el, mert ezeknél volt maximális a melléktermékképződés. A közölt melegítési időtartamokba a felfűtési időt nem számítottuk be. A táblázatban szereplő nyomás-adatok a reakcióelegy a megadott reakició-hőmérsékletre vonatkozó telítettségi nyomásának felelnek meg. Táblázat Beadagolt elegy allüacetáVivíz mólarány Hőmérséklet °C Hevítési idő Nyomás atü Ecetsaiv titr. eredm. súlyl% Víz titr. eredm. súly% AUilacetát súly% Allilalkohol súly% Propionaldéhid súly% Dialliléter súly% Akrolein stb. súly% AUilacetát átalakulása %-foan, a sav titr. eredm. alapján AUilacetát átalakulása %-Jbam, gázkromatogr. alapján Melléktenn. az allilalkohol súly%-*ában Hidrolízistermék .3 1:3,7 1;2,5 1 :1,5 1:3,7 200 210 220 250 190 170 200 210 220 250 200 210 220 250 300 340 1" 1" 1" 1" 5* 5" 1" 1" 1" 1" 1" 1" il" 1" 1" 1" 20 22 27 45 16 11 20 22 28 46 19 22 26 43 90 144 22,4 23,5 24,1 24,8 21,4 17,5 19A 22,7 24,1 24,7 18 19 (22,6 24,9 26,7 29,4 33.8 19,1 21,7 0,2 33,7 20,2 21,6 0,2 34.9 30,2 17,0 0,2 0,3 0,07 0,1 0,04 0,01 0,05 25,1 27,0 21,9 0,2 0,3 0,1 15,6 39,0 19,3 0,2 0,4 0,63 32,9 18,6 21,1 0,3 1,0 0,6 31,8 18,9 13,1 0,i6 0,9 5,6 62,3 65,3 67,0 68,9 66,7 48,5 46,3 55 58,2 59,8 38,1 40,2 47,6 52,7 74 Sl,5 66,8 65 49,6 58,8 47,6 68,2 65 2,6 1,6 1,2 2,8 6,3 9,0 54,3