161870. lajstromszámú szabadalom • Eljárás marhahús termelésre hegyitarka állomány felhasználásával
3 161870 4 tartása azonban a borjú súlygyarapodása szempontjából hátrányos. A világon elterjedt egyhasznú hústípusú marháknál Hereford, Gharolais stb. a tenyésztők egy tulajdonság figyelembevételével végezték a tenyészkiválasztást, ez pe- 5 dig a jó hústermelés volt. Nem tekintették fontos feltételnek egy meghatározott tejmennyiség egyidejű termelését is, ami pedig a borjú súlygyarapodása szempontjából igen fontos, sőt annak feltétele. Így tehát ezek az egyhasznú hús- 10 típusú tehenek nem tudják biztosítani a borjak optimálás fejlődési energiájának kihasználásaihoz szükséges tejmennyiséget az első 6 hónapban. Ezért jó legelők mellett is a napi átlagos súlygyarapodás nem haladja meg a 800 g-ot. 15 A találmány célja a fenti hiányosságok kiküszöbölése és olyan marhahús termelési eljárás kidolgozása, amely révén a marhaállomány igen gazdaságosan és nagy mennyiségben termeli a 20 búst, de ugyanakkor a borjú súlygyarapodása szempontjából lényeges tejmennyiséget legalább a borjú 6 hónapos életkoráig is biztosítja. A ta-Jáímáiiy azon a felismerésen alapszik, , hogy « ienü célnak eleget telhetünk, ha a tulajdon- 25 kóppen kettős hasznosítású hegyitarka állománnyal végezzük a termelésit a találmány szerinti speciális állattartási eljárás mellett. A találmány lényege tehát az eljárás marhahús termelésre hegyiitarkia állomány felhasználásával, 30 amikoris a legelőit szakaszokra felosztva, ciklikusan, intenzíven öntözzük, műitrágyázzuk, legeltetjüik és téli felhasználás céljából tartósítjuk, az állatokat a nyári időszakiban a legelőn tejet termeltetve, téli időszakiban színszerű épü- 35 letekben előnyösen önkiszolgáló takarmányozással tartjuk, az apaállatoktól mesterséges termékenyítés céljából a spermát folyamatosan levesszük és célszerűen mélyhűtve tároljuk, majd termelési progiriam szerint szakaszosan, rövid 40 időszakokban nagy populációban termékenyítünk, majd a borjakat előnyösen minimálisan hat hónapig szoptatjuk. A találmány szerinti eljárással tehát a kettős hasznosítású hegyitarka típussal tesszük a hús- 45 termelést gazdaságossá. A teheneket kizárólag húshasznosításra tartjuk és nem tejtermelésre. A termelt tejet közvetve a borjún keresztül szintén hústermelésre hasznosítjuk. A találmány szerinti eljárásnál a beruházási igény csökké- 50 nése is fokozza az eljárás gazdaságosságát. A kettős hasznosítási hegyitarka fajita így pl. az ebbe a fajtába tartozó imagyartarka jellemzője a viszonylag szerény tejtermelőképesség, 55 3500 l/év, a jómiinőségű hús és a nagymértékű súlygyairapadási készség (1200—1500 glnap). A találmány szerinti eljárás révén a hegyitarka típusnál nyereségessé válik a nagyüzemi 60 tehenészeti ágazat, amely minidezideig általában ráfizetéses volt. A tehenészeti ágazat hozama a választott borjú súlyértékével (ami kb. 6—8 hónapos 280—350 kgnos kiváló minőségű borjú) lezárul, gazdasá;tí<«iibbá tesai A hizlaló és a nö- »15 vendek üsző ágazatot is. Teljesen kiiktatja a mesterséges borjúnevelő beruházási és üzemelési költségeit. 4-H6 hónappal lerövidíti a hizlalása időszakot, mivel 12 hónapos korra elérhető az 550 kg-os élősúlyú, piaoi igényeknek megfelelő kiváló minőségű hízóbikla. Az eddigi 30— 32 hónapos első ellesi életkor lecsökken 24 hónapra, ami növendéküsző ágazat jövedelmét igen hathatósan nőivel. A találmány szerinti eljárásnál a legelő és annak intenzív kihasználása igen nagy szerepeit játszik, mivel a búshasznosíitású hegyitarka fajta takarmányigénye a gyep. A legelőt szakaszokra felosztjiulk és ciklikusain, intenzíven öntözzük, műtrágyázzuk és legeltetjük, illetve téli -felhasználás céljából silózzuk. Ily módon a gyep, mint takarmánylházis kielégíti az igényeket. A gyep nyári időszakiban legeltetve, télen szenázs formájában széniának szárítva, 'lisztté őrölve vagy granulálva adja az állat biológiai létfeltételének legideálisalbb egységét. Így a szarvasmarha takarmányigénye alapjában két növényre: gyepre és kukoricára korlátozódijjk. Egy tehén, és szaporulatának egy évi takarmányszükséglete 340—,360 q gyeptermés, ami öntözött, jofob talajösszetételű területen 1 kh-n állítható '• elő, nem öntözött, gyengébb talajösszetételű területen 1,5 ktwi termelhető meg. A nitrogénműtrágyát általában nyári időszakban, míg az összes többi talajerő és ásványi nyomelem utánpótlást szolgáló műtrágyát általában ősszel szórjuk ki. Tekintettel arra, hogy a legelőt, vagyis a gyepterületet szakaszokra osztjuk fel, célszerűen a tehénállományt gulyacsoporitokria osztjuk. Legmegfelelőbb gulyacsoport az ötvenes tehénlétszám, amely létszámot az áttételes időszakában is megtartjuk. A nyári elhelyezés nyári szállás és az egységhez tartozó viUianypásztor rendszeriből áll, míg a téli átteleltebés színszerű épületekben történik. A találmány szerinti eljárásnál az apaállatoktól folyamatosan levesszük a spermát és mélyhűtve tároljuk. A termelési program szerint szakaszosan, rövid időszakokban, nagy populációban végezzük a termékenyítést. Ily módon kiküszöbölhető a hagyományos módszernek az a hátránya, hogy az egész éven át tartó elletés nem teszi lehetővé a piaci igényekhez történő rugalmas alkalmazkodást. A kettős hasznú hegyitarka tehén tejtermelését azáltal hasznosítjuk, hogy u borjakat minimálisan 6 hónapig szopná hagyjuk. Ezáltal közvetett módon a tehén tejtermelését is hústermeléssé transzformáljuk. A találmány .szerinti eljárással végzett kísérletek alapján megállapítható, hogy az eljáráshoz szükséges beruházási igény a hagyományos beruházási igénynek csupán 40%-a, -a gondozó személyek száma a hagyotmányosniaik 20%-«, és ugyanakkor az üzemi jövedelmezősiég mintegy háromszoros. t \
