161860. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi kivonatok készítésére

161860 meny hatására optimális 3,0—4,5 pH-tartományban, 45 °C alatt megfelelő kivonat készíthető. Kísérletileg azonban könnyen kimutatható, hogy ennek a mikrobiológiai enzimkomplexnek a hatása a kiindulási anyagtól nagy mértékben függ. Számos zöldség-, fűszer- és gyümölcsfajtát ugyanis a ROHAMENT P gyakorlatilag nem, vagy csak többé-kevésbé támad meg, illetve a kivonás azzal csak tökéletlenül végezhető. A 0,lP/o-on felüli adagolás az enzimkészítmény hatását ugyan erősíti, egyidejűleg azonban az intermedierként képződő oldható imakromolekuiáris pektinfrakioiok további nem kívánatos, gyors lebontását, valamint a sejtfal anyagának károsodását idézi elő. Ezenkívül az enzimkészítmények a kivonatban például festéktartalmuk miatt mellékhatásokat idézhetnek elő. Az ugyancsak kereskedelmi, MACEROZYME enzimkészítmény, mint ismeretes, mindenekelőtt poligal&kturoniázokiat, többek között endo-típusúakat tartalmaz, amelyek a pektinek oldását főleg statisztikus lebontási mechanizmus szerint katalizálják. Ennyiben ez az egy bizonyos rhizopus-fajból nyert enzimkomplex hatásában a ROHAMENT P pektinglüközidázaihoz hasonlít. Elvileg számos pektinoldó enzimkészítmény létezik, amelyek pektinglükozidáz-, illetve poligalakturonáz-tartalmuk következtében — főleg az endo-típusúak — növényféleségek kivonására alkalmasak. Az, hogy a stabil sejtszuszpenzió szükséges állapotát milyen gyorsan és milyen minőségi és mennyiségi eredménnyel érjük el, az az említett megfelelő biokatalizátorok aktivitásától és ebből kifolyólag a jelenlevő enzimektől és azok aktivitásától függ. Ezek a kísérő enzimeik mint például a pektmószterázok, proteinázok, hemicellulázok, foszfatázok, acilázok, stb. az eljárás során a szerkezet megpuhulását közvetve elősegítik, de a folyamatot nem szándékos pektin- és sejtfalkárosítás útján negatív irányban is befolyásolhatják. Ez a helyzet például az oligogalakturonidázok, cukrosító hatást kifejtő exo-típusú pektinoldó enzimek, cellulázok stb. esetében. Egy pektinoldó enzimkészítmény mint kivonó hatást kifejtő készítmény széleskörű alkalmazásának előfeltétele, hogy a protopektin dezagregálását a növényi szövetképződményekben gyakran előforduló inhibitorok ne gátolják vagy észrevehetően ne lassítsák. Végül, ha a kivonatokat élelmiszerekhez akarjuk felhasználni, akkor az egészségre ártalmas faktorokra is feltétlenül tekintettel kell lenni. A találmány célja eljárás kidolgozása növényi kivonatok előállítására, melynek lényege az eddigieknél jobb pektinoldó enzimkomplex illetve enzimkészítmény alkalmazása és amely amely a növényi kiindulási anyagok széles választékánál használható. A találmány feladata enzimkomplexek illetve enzimkészítmények kialakítása stabil sejtszuszpenziók készítéséhez, amelynek hatását növényi anyagok, főképpen pektináz- és poligalakturonáz-gátolóanyagok nem károsítják és amelyek toxikológiai szempontból ártalmatlanok. 5 Azt találtuk, hogy bizonyos növényi termékek, előnyösen az érett paradicsom homogenizátumai a bennük levő pektinoldó enzimkomplexek mobilizálása illetve aktiválása biztosításával közvetlenül vagy feldolgozott alakjuk-10 ban számos zöldség-, fűszer és gyümölcsfajtára jobb kivonatoló hatást fejtenek ki, mint a szokásos mikrobiológiai eredetű kereskedelmi készítmények. Azt találtuk, hogy mindenekelőtt érdemes 15 előállítani a frissen szedett, tárolt, mestersége^ sen érlelt vagy fagyasztott különböző fajtájú és eredetű paradicsomok homogenizátumait illetve készítményeit. A túlnyomórészt a szövethez kötött, döntő tulajdonságú pektinoldó en-20 zimet előnyösen nátrium-kloriddal mobilizáljuk, illetve aktivizáljuk, mivel ez a kivonatban egyidejűleg mint megfelelő és ártalmatlan ízkomponens is szerepel. Elvileg hasonló hatású más elektrolitok, mint például az etiléndiamintetra-25 ecetsav dinátrium sója, egyenként vagy kombinálva is használhatok. A pulpszerű és héjtartalmú paradicsom-homogenizátumok helyett hasonló eredménnyel alkalmazhatók az ezekből elkülönített aktív, folyékony fázisok is. A gya-30 korlatban jelentősége van még az aktív, tisztított enzimkomplexeknek is. Ezeket ismert eljárásokkal növényi termékekből, előnyösen paradicsomkivonatokból vagy ebből előállított sűrített termékekből például szerves oldószerrel 35 vagy ammóniumszulfáttal végzett kicsapás útján állítjuk elő. Ezeknek a vízoldható készítményeknek a legnagyobb előnyük semleges ízük, ami bizonyos kivonatok készítését — melyek adott körülmények között a paradicsom-40 ban levő zavaró anyagoktól mentesek — lehetővé teszik. Bebizonyosodott továbbá, hogy az érett paradicsomból előállított, adott esetben oldhatatlan 43 alkatrészeket tartalmazó folyékony készítmény közvetlen alkalmazása, a mikrobiológiai kivonatok használatánál általában szükséges ipari víz és ízesítő sav hozzáadását szükségtelenné teszi. A reakcióhoz szükséges vizes és savas 50 közeget a találmány szerinti eljárásban a tisztított enzimkomplexek említett alkalmazása nélkül, a paradicsomnak táplálkozásfiziológiailag értékes levével biztosítjuk. A kivonat készítéséhez legmegfelelőbb a 3,8—4,3 pH-tarto-55 mány és 40—55 °C hőmérséklet. A reakciókörülményeket azonban a kiindulási anyagra, illetve a kiindulási anyag és az aktív folyékony paradicsomkészítmény választott mennyiségi arányára való tekintettel úgy alakíthatjuk, 60 hogy a pH-érték 2,5—5,0. legyen. Azt találtuk továbbá, hogy a paradicsomból előállított aktív enzimkomplex és más, önmagában ismert, kivonó hatást kifejtő, vagy nehe-65 zen oldható kiindulási anyagoknál, pl. a vörös-2