161851. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés több együttműködő számítógép szinkronizálására
3 161851 4 A továbbiakban a találmány tárgyát rajz alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakjának tömbvázlatát mutatja, három számítógépből álló rendszer esetén. A 2. ábra az 1. ábrán szemléltetett A késleltető áramkör kiviteli alakját mutatja részletesen, míg a 3—5. ábrák a találmány szerinti kapcsolási elrendezés működését szemléltető jelalak ábrák. Az 1. ábrán Dl, D2 és D3 számi tógépek PIB vezeték útján össze vannak kötve egymással. Az 1. ábrán csak a találmány tárgyának magyarázatálhoz szükséges részleteket ábrázoltuk. Feltételezzük, hogy ezek a részletek a három számítógépben azonos módon vannak kialakítva. Minden egyes számítógép CLO óragenerátora úgy van elrendezve, hogy bináris CLR számlálót léptet, amely számláló például sorbakapcsolt tizenkét bistabil multivilbrátorból áll, azaz a számlálónak tizenkét számjegyihelye van, amelyeket az 1. ábrán 0—11 számok jelölnek, ahol az 0 jelű száimjegyhely a legkisebb helyértékű számjegyet jelöli. A szinkronizáló kapcsolási elrendezés röviden a következő módon írható le. A számítógépekben levő óragenerátorok a megfelelő számlálókat léptetik. Feltételezzük, hogy a D3 számítógépben levő számláló léptetése történik a leggyorsabban. Ilyen módon ez a számláló fogja először például azt a számlálóállást elérni, amelyet az jellemez, hogy a 7 számjegyhelyen levő multivibrator 1-ről 0-értékre billen, úgyhogy a nyolc legkisebb helyértékű szám jegyhelyen 0-értékek lesznek. Ezen multivibrator átbillennése következtében az El vezetékre szinkronizáló jel megy. Az El vezetéknek a D3, illetőleg D2 számítógépekben E3, illetőleg E2 vezetékek felelnek meg. Ezt a szinkronizáló jelet a közös PIB vezetékien és az FI, F2 és F3 vezetékeken át valamennyi számítógépbe bevezetjük. Az a folytaimat, amelyet bejövő szinkronizáló jel vált ki, azonos valamennyi számítógépiben, éppen ezért csak a Dl számítógépben lefolyó folyamatot fogjuk részletesebben ismertetni. A bejövő szinkronizáló jelet a Dl számítógépbe Fi vezetéken és C áramkörön át, amely a számítógépből kimenő jelek útját lezárja, bistabil FF multivibrator beíró bemenetére vezetjük. Ez a multivibrator az első szinkronizáló jel beérkezése után egy bizonyos ideig reteszeli a következő szinkronizáló jelek útját, amint ezt a továbbiakban magyarázni fogjuk. Valamennyi számítógép szinkronizáló jelet ad, ha számlálóik akár a léptetés következtében, akár pedig a szinkronizálás által a fent említett meghatározott számlálási állást elérik, de a reteszelés következtében a szinkronizáló jelek közül csak az első az, amely a számítógépek szinkronizálását az FF multivilbrátornak l-re való beállítása útján befolyásolni tudja. Egy egyszerűbb megoldás szerint, 'amelyet B kapcsoló a állásával jeleztünk, a multivlbrétoroak l-re való beállítása G impulzusgenerátort aktivál és ez egy impulzust állít elő. Ezt az impulzust egyrészt az FF multivibrátorra vezetjük vissza, amely az impulzus következtében 0 állapotba billen vissza és ezen állapotban zárva marad az impulzus időtartamának megfelelő időre, másrészt ezt az impulzust a CLR számláló vezérlő bemenetére vezetjük. Ilyen módon a nyolc legkisebb helyértékű számjegyhelyen, vagyis az 0—7 szám jegyihelyeken Önérték lesz, úgyhogy a számláló ugyanolyan számlálási állásban lesz, mint az abban a számítógépben levő számláló, amely a szinkronizáló jelet adta. Bizonyos esetekiben előfordulhat, hogy nem kívánatos, hogy a bejövő szinkronizáló jel bármely időben a számlálóra juthasson, minthogy a szinkronizálás ebben az esetben a számlálónak az óragenerátor által való léptetésével egyidejűleg történhetne. Ezen két billentés egyidejűsége következtében ugyanis a számlálóban nem kívánatos billenési folyamatok jelentkezhetnek, aminek äz a következménye, hogy a számláló léptetése nincs egyértelműen definiálva. Például azáltal, hogy a G impulzusgenerátor helyett A késleltető áramkört iktatunk az FF multivibrator kimenete és a CLR számláló vazérlő bemenete közé, elérjük, hogy szinkronizálás nem történhet azon idő alatt, amikor a számláló léptetés alatt áll. Ezt a megoldást a B kapcsoló a és b állása közül a b állás jelöli. A szinkronizáló jelet, amelyet valamelyik számláló a 7 számjegyheiyének 1-értékről 0-értékre való változásakor lead vagy a szinkronizáló jelet adó számítógép kimenő vezetékében levő C áramköriben, vagy pedig a vevő számítógép bejövő vezetékének C áramkörélben impulzussá alakítjuk át. A 2. ábra az 1. ábra szerinti A késleltető áramkör felépítését mutatja. A 24 bemenet az 1. ábra szerinti FF multivibrator 1-értékű kimenetével van összekötve, míg a 25 bemenetre a CLO óragenerátor léptető impulzusait vezetjük. A léptető impulzust 21 ÉS-kapu két bemenete közül az egyikre vezetjük, míg a másik bemenetre a multivibrator l^erteku kimenetén levő jelet vezetjük. Ezen ÉS-kapu segítségével mindenkor egy.Jéptető impulzust kivárunk, mielőtt az FF multivibrator jelét az SS1 monostalbil multivibrator ibemenetére vezetnénk. Az SS1 monostabil multivibrator által formált impulzusnak hossza két ti és t2 időtartamra osztottnak tekinthető, ahol ti az a maximális időtartam, amely a nyok legkisebb helyértékű számjegyhely átbillentésére... szükséges a CLR számlálóban, míg t2 az az időtartam, amelynek folyamán az FF multivibrator a további befövő szinkronizáló impulzusok útját reteszeli, vagyis az az időtartam, amely szükséges a számláló szinkronizálására. Az SS1 monostabil multivibrátorról jövő impulzust 23 ÉS-kapu két bemenetének egyikére vezetjük. Az óragenerátor léplető impulzusával pedig egy további SS2 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 • 2
