161837. lajstromszámú szabadalom • Vezérlő rendszer villamos áramkörhöz

9 161837 10 a szabad áramhordozók megfelelő gyorsítását az alkalmazott villamostér vagy fesziiltságutján, hogy lehetővé tegye a villamos átütéssel vagy vezetéssel kapcsolatban az ütközési ionizációt. Ugy gondoljuk, hogy ilyen minimális számú rugalmatlan ütközés lehetősége az áramhordozók számára már eredetileg is jelen lehet az amorf szerkezetben és hogy az áramvezető állapot nagy­ban függ a helyi "organizációtól", mind az amorf, mind a kristályos állapotban. Amint azt fentebb ki­fejtettük, a kristályos szerkezetben az áramhor­dozóknak viszonylag hosszú átlagos szabad úthossz állhat rendelkezésre. A termikus átütés létrejöhet a félvezető anyag, vagy legalább részei vagy utjai Joule hevítésének következményeként, amelyet az alkalmazott villa­mos tér vagy feszültség okoz, mivel a félvezető anyagnak nem-lineáris negativ-ellenállás-ténye­zője van a hőmérséklet függvényében, valamint a minimális hővezetési tényezője miatt a félvezető anyag emiitett legalább egyes részeinek vagy útjai­nak ellenállása rohamosan csökken a hevités folya­matán. Ebben a tekintetben ugy gondoljuk, hogy az ellenállási érték ilyen csökkenése növeli az ára­mot és rohamosan heviti Joule hevítéssel a fél­vezető anyagemiitett legalább részeit, vagy útjait, miáltal az áramhordozókat termikusan felszaba­dítja és emittálja, majd azokat az alkalmazott vil­lamos tér vagy feszültség felgyorsítja az átlagos szabad uthosszban, és így lehetővé válik az áram­hordozók rohamos lavina-szerű felszabadítása, sokszorozódása és vezetése és ennélfogva jön létre átütés, vezetés és főképpen amorf állapotban az elektronpályák tulfedése, - miután a helyi "orga­nizáció" különböző al-sávokat tud létrehozni a sáv­rendszerben. Ugy gondoljuk, hogy az átütésnél az elektródák között az ilymódon megindított áram (villamos vagy termikus, vagy mindkettő) azt okozza, hogy az elektródok közötti félvezető anyagnak legalábbis részei, vagy utjai Joule hő által lényegében azon­nal felhevülnek és hogy az ilyen megnövekedett hő­mérsékleten, és a villamos tér vagy feszültség hatására további áramhordozók lavina-szerűen szabadulnak fel, sokszorozódnak és vezetnek, hogy ezáltal nagy áramsűrűséget, kis ellenállást és vezető állapotot hoznak létre, amely megmarad erősen csökkent ráadott feszültségnél is. Lehet, hogy1 az áramhordozók megnövekedett mozgékony­sága a nagyobb hőmérsékleten és nagyobb villamos térerősségeknél annak következménye, hogy a sza­bad áramhordozók, mivel magasabb energianl­vókra gerjednek, alacsonyabb effektív tömegű és ennélfogva nagyobb mozgékonyságú sávokat népesí­tenek be, mint kisebb hőmérsékleteknél és gyen­gébb térerősségeknél. Az alagút effektus valószí­nűsége a kisebb effektiv tömegeknél és nagyobb mozgékonyságoknál megnövekszik. Az is lehet, hogy tértöltés képződhet annak a lehetőségnek a következtében, hogy az áramhordozóknak külön­böző effektiv tömegük és mozgékonyságuk lehet, és ennélfogva inhomogén villamos tér keletkezhe­tett, amely folyamatosan emelhet regeneráló mó­don áramhordozókat az egyik mozgékonysági fokról a másikra. Amint az eszköz áramsürüségei csök­kennek, ugy csökkennek az áramhordozók mozgé­konyságai is és ezért növekszik elfogásuk való­színűsége, és növekszik a többlet áramhordozók rekombinációjának hatásossága is. Az is lehetsé­ges, hogy a vezetési állapotban az áramhordozók­nak több az energiájuk, mint a környezetüknek és "forrónak" tekinthetők. Nem világos, hogy a jelen­levő kisebbségi áramhordozóknak mely pontonlehet befolyásuk a vezetési folyamatra, de megvan a lehetőség arra nézve, hogy beléphetnek és túl­súlyba kerülhetnek, azaz meghatározott kritikus szinteken többségi vagy irányító áramhordozókká válnak. Továbbá az a véleményünk, hogy az áramhor­dozók rendelkezésére álló, átlagos szabad úthossz megnövekedésének mértéke az amorf-szerü fél­vezetőanyagban és a megnövekedett áramhordozó­mozgékonyság a hőmérséklet és térerő megnöve­kedésénekmértékétől függ és lehetséges az is, hogy az amorf jellegű félvezető anyagok említett leg­alább egyes részei, vagy utjai villamosan aktivá­lódnak és felhevülnek legalább egy olyan kritikus átmeneti hőmérsékletre, mint amilyen az üveg át­meneti hőmérséklete, ahol a lágyulás kezdődik, így az áramhordozóknak rendelkezésére álló meg­növekedett átlagos szabad úthossza következtében, az alkalmazott feszültség által létrehozott és fel­szabadított áramhordozók lavina módjára rohamo­san szabadulnak fel, sokszorozódnak és vezetnek az alkalmazott villamos tér vagy feszültség hatá­sára, azért, hogy kis ellenállást vagy vezető álla­potot hozzanak létre és tartsanak fenn. A kis ellenállású vagy vezető állapotban a nem­memória tipusu 14, 19 eszközökön át a feszültség­esést a 3. ábra lényegében egyenes 37 görbéje mu­tatja. Itt a feszültség-változás és az áramerősség­változás aránya lényegében állandó és egy minimá­lis áramfenntartó érték felett az áram egy lénye­gében állandó feszültségnél folyik. Ezt a 37 görbe alsó részével szomszédos egyenes rész szemlél­teti. A feszültség lényegében változatlan az áram növelésénél és csökkentésénél, egy minimális áramfenntartó érték felett, amint azt a 37 görbe mutatja. Ezzel kapcsolatban ugy gondoljuk, hogy az elektródok közti 32 szaggatott vonal menti vezető szálak vagy fonalak vagy utak keresztmetszete növekszik, vagy csökken, amint az áramerősség növekszik vagy csökken, és igyjön létre az állandó feszültségállapot. Ha azonban az alkalmazott egyenáramú feszültség értékét az áramerősség értékének az emiitett minimális áramfenntartó érték alatt fekvő értékre csökkentés céljából csök­kentik, akkorakis ellenállású vezető állapot lénye­gében a 38 görbét követi és azonnal visszaváltozik, ami a nagy ellenállású, áramzáró állapotba való átkapcsolást okoz. A visszaváltozás és a kapcsolás a 38 görbe mentén folytatódhat. Ez akkor fordul elő, ha váltakozóáramot alkalmazunk. A vissza­változtatás lehet azonnali, amint azt a 38' szagga­tott vonal mutatja, ami rendszerint akkor lordul elő, ha egyenáramot alkalmazunk. Az áramérték­nek a minimális fenntartó áramérték alá való csök­kenése mindkét esetben azonnal maga után vonja a kis ellenállású vezető állapot átváltozását nagy ellenállású áramzáró állapottá. Az eszköz áram-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents