161831. lajstromszámú szabadalom • Nagyszilárdságú sodrott acélszalag-fonat

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG 1pr^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. VI. 03. (DE—669) Közzététel napja: 1972. V. 28. Megjelent: 1974. III. 30. 161831 Nemzetközi osztályozás: B 65 g 15/48; D 07 b 1/06 Feltalálók: Veinémer József technikus, Kaderják Gyula gépészmérnök, Miskolc Tulajdonos: „December 4" Drótművek, Miskolc Nagyszilárdságú sodrott acélszalag-fonat A találmány nagyszilárdságú sodrott acélszalag-fonat, amely elemiszálakból fontpászmákból álló, legalább két egymás mellett elhelyezkedő kötélágból járulékos kötőelemek segítségével lapos szalaggá van összefogva, és amelynél az egymással szomszédos kötélágak sodrási értelme egymással ellentétes. A hagyományos lapos acélszalag-fonatokat lágyvas dróttal, vagy valamilyen sodrott pászmával összevarrva készitik. A varrás lehet egyszeres, vagy kétszeres a szalag-fonat rendeltetésének, illetve szilárdsági igényeinek vagy méreteinek megfelelően. Az ilyen - hagyományosnak tekinthető - lapos acélszalag-fonatok kézi utón történő varrással készülnek, melynek következtében az összevarrt fonat minősége távolról sem állandó, a szalag hosszirányára megközelítőleg merőleges varród fonalak különböző módon vannak megfeszítve. Többek között ennek is tulajdonitható, hogy az elkészült szalagfonat szélességi és vastagsági méretei egyaránt ingadozóak, melynek következtében a rendeltetési helyére beépített szalagfonatok káros lengéseknek, nyúlásoknak és elcssvarodásoknak vannak kitéve és ezek az üzembiztonságot rontják. E lapos acélszalag-fonatokat többnyire bányákban alkalmazzák, elsősorban a függőleges aknákba beépített felvonószerkezetekhez, például a felvonókasok fölfüggesztésére, mozgatására, és ellensúlyozására. A tapasztalat szerint rendkívül előnytelen, hogy a szalagfonategyes pászmái a varrófonalak mentén szinte pontszerűen kis felületen fekszenek föl, és ezért a fonat nagy igénybevételei esetén a megen-5 gedettnél lényegesen nagyobb lokális felületi nyomások keletkeznek, ami az elemiszálak idő előtti tönkremenetelét idézheti elő. E nagymértékű lokális igénybevételek ugyanis — minthogy dinamikus hatással párosulnak és amellett ismétlődő jelle-10 güek - az elemiszálak kifáradási határának nemkívánatos lecsökkenéséhez vezetnek. Az un. "kétszer varrott" szalagfonatoknál ezen túlmenően további hátrányt jelent, hogy a varródrótok keresztezési helyein a szalagfonat vastag-15 sági mérete nagyobb, mint a széleken, a varrás kettőzött jelenléte pedig nagymértékben korlátozza a fonat flexibilitását. A keresztirányú kihasasodás jelensége emelletta keresztmetszeten belül egyenlőtlen igénybevételeloszlást is maga után vonja, 20 ami közvetve ugyancsak károsan befolyásolja a szalagfonat statikus szakitóerejét és kifáradási határát egyaránt. Alapos acélszalag-fonatok előállításának részleges gépesítésére számos kísérlet történt már 25 világszerte, de a probléma ma sem megoldott és végeredményben az ilyen acélszalag-fonitok gyártása még mindig nem tudja a kézi utón végzett varrás müveletét nélkülözni. Ez a kézzel, vagy részben kézzel végzett fonatelőállitás azonban rend-30 kívül gazdaságtalan és időtrablő. Általában tiz-161831