161817. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lyukaknak képlékeny anyagokban való kialakítására

3 161817 4 alakítani kívánt lyukaknak megfelelően van durvítva, illetve mintázattal van ellátva. A 2 zárólapban levő 3 lyuk arra szolgál, hogy az üreges test betonba nyomása folyamán az üreges testben maradt levegő ezen keresztül eltávozhasson, vagy hogy az üreges test belsejében atmoszférikusnál kisebb légnyomást hozzunk létre. A 2 zárólapon 4 cső nyúlik keresztül, melynek alsó vége az 1 üreges test alsó végével közel egy síkban van. A 4 cső alján 5 szelep van elhelyezve, melyet 6 rugó a cső alsó nyílásához szorít és a szelep megakadályozza, hogy az üreges test betonba nyomásakor a csőbe beton juthasson. A 2 ábrán két lyukformáló fej látható, amelyek egymástól meghatározott távolságban egy közös 7 tartóra vannak erősítve. A 7 tartón 8 rázókészülék is van. A 7 tartó 9 rezgés ellen védő tartószerelvényeken keresztül vezető kerethez csatlakozik, ezen függ. A 3. ábra több ilyen közös 7 tartót mutat, amelyek mindegyikén két lyukformáló fej van. A tartók 9 rezgés ellen védő tartószerelvények révén 10 vezető keretre vannak erősítve. A vezető keret helyzete hosszirányban a pályatest felső felületére fekvő 11 tapintó és oldalirányban a beton pályatest oldalfelületeit érzékelő 12 tapintók révén állítható be a kívánt helyzetibe. A 13 tapintók is a beton pályatest felső felületére feküdnek fel és a pontos helyzet beállítására szolgálnak. Ha ez szükséges, akkor a látható módon a 12 tapintók megkettőzésével lehet megakadályozni a vezető keret oldalirányú lengő, himbálódzó mozgását. A behatolás mértéke és mélysége 14 rúd révén szabályozható, amely a 15 tartóra van erősítve és dugattyúszerűén mozgatható. A 15 tartó a beton pályatest fölött hosszirányban eltolható. A berendezés üzemeltetésekor a 15 tartót a pályatesthez, illetve betonelemhez viszonyítva megközelítően a kívánt helyzetbe állítjuk. A pályatestbe, illetve betonlemezbe kívánunk lyukakat készíteni. A 11 tapintó segítségével a 10 vezető keretet olyan helyzetbe hozzuk, hogy a készíteni kívánt lyukaik közül egy se kerüljön a vasalás céljára használt acélrudakkal kereszteződő helyzetbe. A 13 tapintók érzékelik a beton pályatest felső felületét és ezek révén a vezető keretet a felülettel párhuzamos síkba hozzuk. A 12 tapintók az oldalfelületeket érzékelik és ezek révén a vezető keret oldalirányú helyzetét pontosan beállítjuk, a vezető keret oldalszéleit a beton pályatest oldalfelületeivel vonalba hozzuk. A 14 rúd, illetve rudak révén a 10 vezető keretet süllyeztjük és ezáltal az 1 üreges test alsó végét a nedves betonból való pályatestbe nyomjuk. A benyomást elősegíti a 8 rázókészülék is. A rázókészülék kimenő energiáját a kellő helyre koncentráljuk azáltal, hogy a közös 7 tartót a vezető keret többi résziétől 9 rezgés ellen védő tartószerelvény, illetve tartőszerelvények révén elszigeteljük. Amikor az 1 üreges testek betonba hatolnak, a 4 csövek alsó végén levő 5 szelepek a csövek alsó nyílásaira feküdnek, ezeket lezárják és megakadályozzák, hogy beton jusson be a 4 csövekbe. A 2 zárólap alsó 3 felülete és az 1 üreges testbe behatoló betonmag felső felülete közé beszorult levegő az üreges testek betonba nyomódásakor a 3 lyukakon keresztül tud eltávozni. A 3 lyukakra atmoszféránál kisebb nyomású légvezetéket kapcsolva 10 ez a levegőt az üreges testben levő térből kiszívja és előmozdítja az 1 üreges testben levő betonanyag felemelkedését. Amikor az üreges testek teljes behatolási mélységét elértük, a 8 rázókészülékeket leállítjuk és a 14 rudak mozis gását ellenkező irányú mozgásra váltjuk át. Az üreges testben levő betonanyag magok ekkor a pályatestből kiszakadnak és e magokat a fölöttük és alattuk levő különböző légnyomások az 1 üreges testekben tartják. 20 Amikor visszahúzáskor a 10 vezetőkeret és ezzel együtt az 1 üreges testek elérik felső véghelyzetüket, a betonmagokat a rázókészülékek újbóli bekapcsolása révén távolítjuk el az 1 üreges testekből. A magoknak beton pályatestbe 25 való visszaesését megfelelő eszközök révén akadályozzuk meg. A következő lyukak kialakítása előtt a 4 csöveket nagynyomású levegővel átfúvatjuk, kitisztítjuk, majd ezután az 5 szelepeket a 6 rugók 30 révén záró helyzetükbe visszahúzzuk. Az 1 üreges testekben levő betonmagok fölötti és alatti levegő eltérő nyomását úgy állíthatjuk elő, hogy a 3 lyukhoz atmoszférikusnál 35 kisebb nyomású levegőt szállító, azaz részleges vákuumot keltő vezetéket csatlakoztatunk, ugyanakkor a 4 csövön keresztül atmoszférikusnál nagyobb nyomású levegőt nyomunk be. Lehetséges az is, hogy a 3 lyukat képező csőbe 40 egy a rajzokon nem ábrázolt egyutas szelepet helyezünk, amely a levegőnek 1 üreges testből való kiáramlását lehetővé teszi, azonban a levegőnek fordított irányú áramlását megakadályozza. Így az 1 üreges test betonanyagba nyo-45 másakor a betonmag fölött beszorult levegő a 3 lyukon keresztül el tud távozni. Az 1 üreges testek betonmaggal együtt való visszahúzásánál, az üreges test felfelé mozgásának kezdeti szakaszában a betonmag fölött részleges vákuum 50 keletkezik és ezért a 3 lyukat alkotó csőben levő egyutas szelep zárva marad. Ezért egy külső vákuumforrás alkalmazása célszerű lehet, azonban nem mindig szükséges. 55 Hasonló módon alkalmazható az a megoldás, amelynél az atmoszférikusnál nagyobb nyomású levegőt juttatunk a 4 csőbe. Abban az esetben, ha az 5 szelep nyitva tartható, atmoszférikus nyomású levegő áramoltatható keresztül 60 a 4 csövön, amely a mag visszahúzása, kihúzása következtében visszamaradt teret betölti. Végül a 3 lyukat képező csőben levő egyutas szelep vagy a 3 lyuk csövében keltett részleges vákuum mellett további megoldási le-65 hetőség, hogy a betonmag fölötti térben állan-2