161809. lajstromszámú szabadalom • Eljárás allilalkohol előállítására

161809 13 14 gázoktól, elsősorban a propiléntől és az esetleg bennelevő alacsony forrpontú egyéb anyagoktól pl. akroleintől, propionaldehidtől, stb. A stabilizáló kolonna aljáról a 6 vezetéken át vesszük le a tényleges reakcióterméket. A folyékony reakciótermék lényegében allilacetátból és vízből áll, mely kismennyiségű ecetsavat is tartalmaz. A 6 vezetéken levett folyadékáramot egyesítjük a 12 vezetéken át érkező folyadékkal, mely lényegében vízből és ecetsavból áll. A 6 vezetéken át levett folyadékhoz annyi folyékony terméket nyomatunk a 12 vezetéken át, hogy a keletkező keverék 80 C

C hőmérsékleten homogén folyadékfázist alkosson. Az allilacetátból, vízből és ecetsavból álló homogén folyadék, mely kismennyiségű allilalkoholt is tartalmaz, annak következtében, hogy a desztiiiálásból a 14 és 15 vezetékeken keresztül a fejpárlatot visszaforgattuk a desztilláló Di oszlopba, a 13 vezetéken keresztül belép az A reaktorcsőbe. E reaktorcső 250 cm hosszú és 25 mm belső átmérőjű cső. A reaktorcsőben 1 liter tf-ú 0,5—1,2 mm szemcsenagyságú ioncserélő gyanta van elhelyezve. Az ioncserélő gyanta polisztirolszulfonsav alapú, mely H formában térhálösítva van 8% divinilbenzollal. A 13 vezetéken keresztül belépő keverék alulrólfelfelé áramlik a reaktorban. A 105 °C hőmérsékletű reaktorban, 2 at túlnyomáson végbemegy az allilacetát hidrolízise. A reakció termékét a reaktor tetejéhez csatlakozó 7 csővezetéken keresztül vesszük le. A reakcióterméket, mely allilalkoholból, allilacetátból, vízből és ecetsavból áíl, a desztilláló D2 oszlopban választjuk szét 83 °C-on forró fejpárlatra és a fenéktermékre. A fejpárlat egy terner azeotrop, mely allilacetátból, allilalkoholból és vízből áll és amelyet a 14 és 15 csővezetékeken keresztül visszavezetünk a desztilláló Di oszlopba. A desztilláló D2 oszlop fenékterméke allilalkoholból, vízből és ecetsavból áll. A fenékterméket a 8 csővezetéken keresztül betápláljuk a desztilláló D3 oszlopba. A desztilláló D3 oszlop fejpárlataként leveszünk egy 89 °C hőmérsékleten forró azeotropot, mely allilalkoholból és vízből áll. Az oszlop aljáról a 3 csővezetéken keresztül vizes ecetsav fenékterméket veszünk el, melyet részben visszaadunk a A reaktorba a 12 és 13 csővezetéken át, részben a 11 csővezetéken át az elpárologtató V készülékbe tápláljuk. levő minimális ecetsav eltávolítására. Így ezt az ecetsav veszteségi lehetőséget is kiküszöböljük. 500 órás kísérlet alatt összesen 46 kg propilént és 15 kg oxigént alakítottunk át. A desz-5 tilláló D3 oszlop fejpárlataként 58 kg allilalkoholt kaptunk vízmentes allilalkoholra számolva. Ez a mennyiség a 10 15 propilén +1/2 oxigén = allilalkohol átalakulási egyenlet szerint 90%-os kitermelésnek felel meg propilénre számolva. Szabadalmi igénypontok: 4. példa: A 3. példában leírt eljárással 500 órás mérlegelő üzemi kísérletet végeztünk. Ez idő alatt a közbenső termékből állandó analízist készítettünk a túlhevítő H készülék után levett gázminták alapján, hogy a közbenső termék vízecetsav arányát beállítsuk. Kismennyiségű víz hozzáadásával az elpárologtató V készülékben levő víz-ecetsav arányt úgy állítottuk be, hogy egy mól ecetsavra 7 + 2 mól víz jusson. Az ide beadagolandó vizet előzőleg, mint mosóvizet használtuk a széndioxid kimosásánál a gázban 1. Eljárás allilalkohol előállítására, azzal jellemezve, hogy propilént, oxigént és ecetsavat víz jelenlétében gázhalmazállapotban, 50—250 20 °C hőmérsékleten palládium-katalizátoron keresztülvezetve, a gázhalmazállapotú reakcióterméket kondenzáljuk, a kondenzált terméket, mely lényegében allilacetátból, ecetsavból és vízből áll, cseppfolyós halmazállapotban 50— 25 150 °C hőmérsékleten részben vagy egészen savas katalizátorral kezeljük, az így képződött reakcióterméket a katalizátor eltávolítása után egy első desztillálásnál lényegében allilacetátból, allilalkoholból és vízből álló terner azeot-30 rop fejpárlatra és egy lényegében ecetsavból, allilalkoholból és vízből álló fenékpárlatra választjuk szét, az első desztilláció fejpárlatát részben vagy egészen savas katalizátoros kezelésre vezetjük vissza és az első desztilláció 35 fenékpárlatát újra desztilláljuk, ezzel szétválasztjuk egy lényegében allilalkohol és víz azeotrop elegyéből álló fejpárlatra és egy ecetsav és víz elegyéből álló fenékpárlatra, melyet viszszavezetünk a propilénnel oxigénnel és ecet-40 savval való átalakításához és adott esetben az allilalkoholból és vízből álló azeotrop elegyet ismert módon víztelenítjük. (Elsőbbsége: 1969. július 2.) 45 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a palládium-katalizátorhoz alkáliacetátokat vagy olyan alkáli-vegyületeket adunk, melyek a reakció körülményei között legalábbis részben alkáli-50 acetátokká alakulnak át. (Elsőbbsége: 1969. július 2.) 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a palládium-katalizátor literenként fémre számítsa va 1—10 g palládiumot és 1—100 g alkáliacetátot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1969. július 2.) 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jelle-60 mezve, hogy a propilén, oxigén és ecetsav reakciójánál keletkező gázhalmazállapotú reakcióterméket nyomás alaltt 50 °C alatti hőmérsékletre hűtjük le és a cseppfolyósodott termékeket a gázhalmazállapotutói elválasztjuk. 65 (Elsőbbsége: 1969. július 2.) 7