161804. lajstromszámú szabadalom • Eljárás herbicid hatású új karbamid-származékok előállítására
161804 zékká alakítunk és az'így kapott karbaminsavszármazékot valamely (III) általános képletű aminnal átalakítjuk. Halogénszénsavészterekként előnyösen klórszénsav-fenilésztert és klórtioszénsav-fenilész- 5 tért alkalmazunk és ilymódon jó kitermeléssel például a következő karbaminsav-származékokat kapjuk közbeeső termékekként: N-{3-trifluormetil-l,2,4-oxadiazolil(5)]karba-minsav-fenilészter, 10 N^[3-trifluormetil-l,2,4-tiadiazolil(5)]karbamin-sav-fenilészter, N-{3-triklórmetil-l,2,4-oxadiazolil(5)]karba-minsav-fenilészter, N-[3-triklórmetil-l,2,4-tiadiazolil(5)] karba- 15 -minsav-fenilészter, N-[3-diklórmetil-l ,2-4-tiadiazolil(5)] karba-minsav-fenilészter, valamint a megfelelő N-{3-trihalogénmetil-l,2,4-oxa- és tiadiazolil(5)] karbamoilkloridok és az 20 N-[3-dihalogénmetil-l ,2,4-tiadiazolil(5)] karba-moil-kloridok. Savmegkötő szerekként előnyösen tercier aminokat, így trialkilaminokat, piridinbázisokat, stb., továbbá szervetlen bázisokat, így al- 25 kálifém- és alkáliföldfémhidroxidokat és karbonátokat alkalmazunk. A reakcióhőmérsékletek mindenkor 0 és 150° között vannak. Az így kapott karbaminsav-származékoknak (III) általános képletű primer vagy szekunder 30 aminnal való átalakítása —40 és 150°, előnyösen 0 és 100° között megy végbe. Az olyan (I) általános képletű új karbamidszármazékokat, amelyben R3 hidrogénatomot jelent, a találmány egy változata szerint úgy 35 állíthatjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű amint R/.NCO képletű izocianáttal reagáltatunk. A leírt eljárásváltozatokat a reakcióban résztvevő anyagokkal szemben közömbös oldó- 40 vagy hígitószerek jelenlétében hajtjuk végre. Erre a célra például a következő anyagok jönnek tekintetbe: alifás és aromás szénhidrogének és halogénezett szénhidrogének, különösen benzol, toluol, xilol, kloroform, klórbenzol, éte- 45 rek és éterszerű vegyületek, például dioxán, tetrahidrofurán, N,N-dialkilamidok, mint dimetilformamid, dietilformamid, ketonok, mint például aceton, metiletilketon, ciklohexanon, nitrilek, mint acetonitril, stb. 50 Az (I) általános képletű új karbamid-származékokat továbbá úgy is előállíthatjuk, hogy valamely (II) általános képletű amint a Hal-C-N^f 55 O képletű karbamoilhalogeniddel — e képletben R3 valamely rövidszénláncú alkilgyököt képvisel és R4 jelentése az (I) általános képletnél megadottakkal egyezik — savmegkötőszerek je- 60 lenlétében reagáltatunk. A (II) általános képletű aminők részben ismertek vagy ismert eljárások szerint előállíthatók. Azokat a (II) képletű aminokat, amelyekben X oxigént jelent, úgy állíthatjuk elő, 65 hogy triklór- vagy trifluoracetamidint a) brómciánnal reagáltatunk vagy b) triklóracetanhidridet a megfelelő 3-trihalogénmetil-5-triklór-metil-l,2,4-oxadiazollá alakítunk és ezt követően a triklórmetil-csoportot egy NH2R2 képletű aminnal az NHR2 -csoportra cseréljük ki. Ennél az átalakulásnál kondenzálószerek, így például tercier aminők, N,N-dialkilformamid, szervetlen bázisok, stb. szükségesek. Oldóvagy hígítószerekként ennél a reakciónál az előzőekben megadott oldó- és hígítószereken kívül alkanolok, például metanol, etanol, izopropanol is alkalmazhatók. Az (I) általános képletű új karbamid-származékok kitűnő herbicid tulajdonságokkal rendelkeznek és különböző haszonnövényekben a fűfajta, valamint széleslevelű gyomok irtására alkalmasak. Ezek a hatóanyagok nehezen irtható és mély gyökérzetű, egy- és többéves gyomnövények növekedését is gátolni tudják vagy a gyomnövényeket el is pusztíthatják. Így az (I) általános képletű új karbamid-származékok kis koncentrációkban egyes gyomféleségek, például a székfűfélék (Matricaria spp.), galajfélék (Galium aparine), pasztinák (Pastinaca sativa), paréjfajták, például Amaranthus spp., mustárfélék (Sinapis spp.), füvek, mint Echinochloa spp., vadóc (Lolium spp.), kölesfélék (Panicum spp.), szelektív irtására a gabona-, kukorica-, szója-, cirok-, pamut-, kapásnövények-, takarmánynövények kultúráiban egyaránt használhatók. Az (I) képletű karbamid-származékok mind a növények kikelése előtt (preemergens kezelés), mind pedig a növények kikelése után (postemergens kezelés) alkalmazhatók. Nagy koncentrációkban, azaz 5 kg hatóanyag/hektár mennyiségben, az új vegyületek a növényzet teljes kirtására és a nem kívánt növekedés megakadályozására szolgálhatnak. A találmány szerinti hatóanyagok herbicid hatását a következő kísérletek alapján határozzuk meg. 1. A növények kikelése előtti herbicid hatás a) A hatóanyagokat 100 mg hatóanyag/liter föld koncentrációban összekeverjük termőfölddel. Ebbe a földbe a következő kísérleti növényeket vetjük bele (cserepekben): Zab (Avena sativa), olaszperje (Lolium multiflorum), muhar (setaria italica), mustár (Sinapis alba), bükköny (Vicia sativa), paradicsom (Solanum lysopersicum). Ezt követően ezeket a cserepeket 22—25°-on és 50—70% légnedvesség mellett melegházban tartjuk. A kísérletet 20 nap elteltével értékeljük ki. Az értékelést a 9-^es index szerint végeztük: 1 = növények elpusztultak, 2—4 = károsodás közbeeső lépcsői (50% felett), 5 = 50%-os károsodás, 6—8 = gyenge károsodás közbeeső lépcsői (50% alatt), a = nem károsodott növények = kontrolinövények. 2
