161799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biológiailag aktív, szubsztituált amidinek előállítására
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAI LEÍRÁS I Bejelentés napja: 1970. XII. 30. (WE—427) Nagy-Britanniai elsőbbsége: 1970. I. 02. (323/70) Közzététel napja: 1972. V. 28. Megjelent: 1974. II. 28. 161799 Nemzetközi osztályozás, C 07 c 129/12; C 07 c 127/16; C 07 c 123/00 %> isim:?!"« n Feltaláló: Walls Leslie Percy vegyész, Bromley, Kent, Nagy-Britannia Tulajdonos: The Wellcome Foundation Limited cég, London, Nagy-Britannia Eljárás biológiailag aktív, szubsztituált amidinek előállítására A találmány tárgya eljárás l-amidino-3-(helyettesített fenil)-karbamid-származékok és savaddiciós sóik előállítására. Ismeretes (156.442 ljstrsz-ú magyar szabadalmi leírás), hogy az (I) általános képletű amidino-karbamidok és savaddiciós sóik — ahol R1 és R 2 halogénatomot vagy nitril-csoportot jelent, mimellett legalább az egyik csoport halogénatomot képvisel — különféle protozoás élősködők, elsősorban a malária kórokozója, továbbá egerek P. vinckei fertőzése és csirkék P. gallinaceum-fertőzése ellen hatékonyak. Az (I) általános képletű vegyületek közül különösen erős hatással rendelkezik az 1-amidino-3-(3,4-düklórfenil)-lkarbaimid, az l-amidino-<3-(3--klór-4-cianofenil)-karbamid és az 1-amidino-3-(4-klór-3-cianofenil)-karbamid, valamint a felsorolt vegyületek savaddiciós sói, pl. sósavval, kénsawal, p-toluolszulfonsawal, p-klórbenzolszulfonsawal, maleinsavval, borkősavval, etánszulfonsaivival és metánszulfonsavval képezett sói. Az (I) általános képletű vegyületeket az ismert eljárás szerint úgy állítjuk elő, hogy a (II) általános képletű fenilkarbaminsav reakcióképes származékait — ahol R1 és R 2 jelentése a fent megadott — guanidinnel reagáltatják. Reakcióképes fenilkarbaminsav-származékként a megfelelő izocianát-származékokat, karbamid-, uretán- vagy helyettesített amid-, pl. N,N-dialkil-N'-aril-karbamid-vegyületeket alkalmaznak. Az izocianát-származékokat (azaz belső 5 anhidriket) magában a reakcióközegben állítják elő a megfelelő azidból. Az ismert eljárásnak azonban igen sok hátránya van. Az eljárás legnagyobb hátránya, hogy az (I) általános képletű vegyületek csak 10 igen kis — egyes esetekben 3%-os — hozammal állíthatók elő, és a hozam a reakciókörülmények nagymértékű változtatásával sem növelhető 40% fölé. A kis hozam oka elsősorban az, hogy a reakcióközegként felhasznált apro-15 tikus oldószerekben a guanidin igen kis mértékben oldódik. Ha reakcióképes fenilkarbaminsav-származékként karbamid- vagy uretán vegyületet alkalmaznak, az (I) általános képletű vegyület csak a karbamid- vagy uretán-20 vegyület és guanidin elegyének több órán át 100 °C-nál magasabb hőmérsékleten végzett ömlesztésével állítható elő. További hátrányt jelent, hogy az (I) általános képletű vegyületek elkülönítése nehézkes. Az amidinokarbamid-25 vegyületet és savaddiciós sóit sok esetben csak etánszulfonsavas extrakcióval lehet elválasztani a reakció során képződött melléktermé' kéktől. Meglepő módon azt találtuk, hogy az (I) ál-30 talános képletű amidinokarbamid-származéko-161799
