161797. lajstromszámú szabadalom • Ablak előnyösen vízelvezetéssel sines járművekhez

3 161797 4 hiánya különösen az ablak nyitása során hátrá­nyos. Ez a hiányosság könnyen meghibásodás­hoz vezethet, mivel a vasúti ablakot az utazás­ban résztvevő egyének közül bárki, tehát olyan is, aki nem rendelkezik technikai képzettséggel, nyitja illetve zárja. Az utóbb leírt ablaktípus hátránya továbbá az, hogy az ablak felsőrészének az ablak alsó részéhez való felhelyezésénél szükséges erő ki­fejtésére rugó alakban kiképzett járulékos épí­tőelemeket kell felhasználni. Ez természetesen kedvezőtlenül befolyásolja a zavartalan műkö­dést, valamint az ablak előállítási költségeit is növeli. Hátrányt jelent az is, hogy az ablak vi­szonylag széles ablakkeretet igényel, mivel a két nyitott ablak esetén egymás mellett fekvő ahlakrészek járulékosan még az ablakkeretben kialakított vezetőhornyot is igényelnek. Ezen kívül hátrányt jelent az ablakkeretből kiálló vezetőhorony, mert a jármű ápolásánál és tisz­tításánál nehézséget jelent, hogy ezek sarkában a piszok gyorsan öszzegyűlik. Hátrányos az is, hogy nyitott ablaknál a nedves ablak felsőrész befelé csepeg le, ami azt jelenti, hogy a mosó­illetve esővíz a kocsi belsejébe kerül. A találmány célja olyan ablak kialakítása sí­nes járművek részére, amely a felsorolt hátrá­nyokat kiküszöböli. A találmány feladata tehát egy lenyíló ablak kialakítása, előnyösen vízelvezetővel sínes jár­művek részére, amely ablaknál ablakkiegyensú­lyozó berendezés huzaljaival kapcsolt ablak fel­sőrész teljes nyitási illetve zárási mozgása so­rán kényszerpályán van vezetve és amelynél zárt ablak esettén a szükséges záróerő biztosított, anélkül, hogy a mindenképpen szükséges ablak­kiegyensúlyozó berendezésen kívül további já­rulékos rugóelemeket alkalmazni kellene. A találmány kitűzött célját azzal éri el, hogy az ablakkeret függőleges oldalaiba egy-egy, az ablak alsórész felső határvonalából kiinduló, lényegében az ablak síkjához párhuzamosan fu­tó és felső végével az ablak síkjában fekvő ve­zetőhorony van kiképezve, amely az ablak fel­sőrész alsó határvonalának magasságában az ab­laksíkhoz fordított oldalán lefelé ferdén futó és felfelé megközelítően derékszögben a vezetőho­ronyhoz határolt felbővülése van, továbbá, hogy a működtető karok az ablak felsőrész alsó határoló profilján elfordulóan ágyazott tengelye végén vannak rögzítve és minden működtető kar a tengelytől meghatározott távolságban két egymás mellett fekvő, a vezetőhoronnyal veze­tett vezetőgörgőkkel van ellátva és hogy az ab­lak felsőrész oldalsó határvonalainál egyébként egy további, a vezetőhoronnyal vezetett vezető­görgő van elrendezve és hogy továbbá az ablak­kiegyensúlyozó szerkezet huzala mindenkor a működtető kart megközelítő és az ablakhoz leg­közelebb eső, zárt ablaknál a felső megközelí­tően derékszögben a vézetőhoronyhoz viszonyí­tottan futó, a vezetőhorony kibővítésébe tá­maszkodó vezetőgörgőhöz van csatlakoztatva. A találmány szerint a működtető kar mind­két vezetőgörgője külső pontjának távolsága a 5 felbővülés magasságában megfelel a vezetőho­rony legnagyobb szélességének és a működtető kar szabad végei ismert módon kézifogantyúval vannak ellátva vagy mankolórúddal vannak kapcsolva. A találmány egy előnyös kiviteli alakja sze­rint a működtető kar tengelyén elrendezett, az ablakhoz legközelebb fekvő és zárt ablaknál a felső megközelítően derékszögben a vezetőho­ronyhoz futó felbővülés határialára támaszkodó vezetőgörgőjéhez az ablakkeret belsejében bü­työk van elrendezve, amelyhez az ablakkiegyen­súlyozó szerkezet huzalja van kapcsolva. A találmány szerint továbbá az ablakkeret felső részén, az ablak felsőrészt zárt ablak ese­tében kifelé tömítőléchez nyomó rugózott veze­tőgörgők vannak elrendezve. Végezetül a találmány szerint az ablakkeret a kocsi belseje felé az ablaknyílás irányába ki­nyúló peremmel van ellátva és az ablakkeret alsó részén legalább egy kifelé vezető lefolyó­nyílás van kiképezve. Előnyt jelent a találmány szerinti megoldás­nál, hogy a felső ablak leeresztésnél végig ve­zetve van és így annak üzemeltetése nem okoz nehézséget. Elmarad találmányunknál az ablak felsőrészt az ablak alsórészre szorító szerkezet, mivel a kiegyensúlyozó szerkezet becsukott ab­laknál hatástalan. Előnyt jelent a viszonylag keskeny ablakkeret is, ami a vezetőhorony ta­lálmány szerinti vezetéséből és a működtető kar elhelyezéséből adódik. További előny, hogy az ablakkeret belső ol­dala sík, ami a tisztítást könnyíti meg. Végezetül pedig az eddig ismert összes hasonló ablak hátrányai is kiküszöböltek, mivel a mosó­illetve esővíz nem kerül nyitott ablaknál a ko­csi belsejébe, hanem a találmány szerint a le­csepegő vizet kivezetjük. A találmányt részletesen kiviteli példán, rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti ablak elölné­zete, a 2. ábra az 1. ábrán ábrázolt ablak A—A vo­nalmenti metszete oldalnézetben, a 3. ábra a 2. ábrán ábrázolt metszet B rész­lete, a 4. ábra a 2. ábrán ábrázolt metszet B részle­tének felülnézete, az 5. ábra a 2. ábrán ábrázolt metszet C rész­lete, a 6. ábra a 2. ábrán ábrázolt metszet D rész­lete, a 7. ábra az 1. ábrának E irányú nézete, a 2. ábrán ábrázolt B részletnél. Az ábrák szerint 1 ablakkeretben szilárdan elhelyezett 2 ablak alsórész és elmozdítható 3 ablak felsőrész van kialakítva. A 2. ábra mu-20 25 30 35 40 45 50 55 60 1

Next

/
Thumbnails
Contents