161788. lajstromszámú szabadalom • Merevkapcsolóként kiképzett középütköző-kapcsoló vasúti jáművekhez

161788 röm elülső oldala, valamint a kapcsolóközép felé nyúló felületrészei lefelé ferdén hajlanak. Az ilyen merevkapcsolóként kialakított kö­zépütközőkapcsolónál fennáll azonban az a hát­rány, hogy a vezetőszarv felső határvonala, amely alacsonyabban, vagy legfeljebb a vonó­köröm alsó felületének magasságában fekvő módon van elrendezve, az ellenkapcsolóval tör­ténő összekapcsolódásakor lényegében csupán a vonókörmöt tudja megfogni, amikoris fennáll annak a veszélye, hogy a kapcsolófejek hossz­tengelyük körül oldalirányban elfordulnak és a vonóköröm az ellenkapcsoló vezetőszarvának felső határolásán létrejött felfekvéséből kieme­lődik. A levegő- és villamosvezetékek automa­tikus összekapcsolásával összefüggésben, amely vezetékek egy ilyenfajta középütköző-kapcsoló­hoz vannak csatlakoztatva, abból is további ve­szélyek adódnak, mint. amilyen a tömítetlenség és a vezetékcsatlakozások nagyfokú szennyező­dése. Vasúti járművek számára készített másik is­mert fajta középütkö'ző-kapcsolónál ezt figye­lembe véve, a vezetőszarvat az ütközőkörmön, annak közelítőleg vízszintes felületén levő elül­ső és oldalsó szegélyén egy-egy, azokhoz csat­lakozó, előre-, ill. kifelé lejtősödő vezetőfelü­lettel látták el, • melyeket egy lefelé és hátra­felé ferdén lefutó elülső éllel határoltak be, és amelyeknek alsó éléhez egy, legalábbis közelí­tőleg a vezetőszarv felületének magasságában található vízszintes felület csatlakozik. Ezen kö­zépütköző-kapcsolónál is az a helyzet, hogy a vezetőszarv vízszintes felületével az összekap­csolás alkalmával csupán az ellenkapcsoló vo­nókörmének alsó élén található vízszintes felü­letet tudja megfogni, anélkül, hogy az előzőek­ben ismertetett hiányosságot kiküszöbölné. Egy további ismert középütköző-kapcsolónál az ütközőköröm meghosszabbításában egy elő­refelé és oldalirányban előreálló vezetőszarvat alkalmaztak egy vízszintes felülettel, amelytől előrefelé és oldalirányban lejtő vezetőfelületek indulnak ki. A kapcsolófej alsó oldala itt el van látva továbbá egy vezetőfallal, amelyből a központosítás segítését szolgáló toldat áll ki, aholis annak vízszintesen futó felülete a ve­zetőszarvat alulról határoló felülethez képest egy bizonyos térközzel lejjebb fekvő módon van kialakítva, és a kapcsoló közepe felé ha­ladva a vezetőfal irányában futó, és lefelé irá­nyuló ferde vezetőfelületen túlnyúlik. A vonó­köröm alsó oldala hasonlóképpen el van látva a vezetőszarvhoz képest ellenkező értelemben hajló, az összekapcsolási folyamat során egy ellencsatlakozó vezetőfelületeivel együttműködő felületrészekkel, amelyek az alsó oldalon cson­kagula — azaz piramis — szerűen és ferdén le­felé hajló módon vannak leélezve. Ezen kiviteli módnál a kapcsolók záródása­kor vagy a vezetőszarv fekszik fel az ő felső felületével az ellenkapcsoló vonókörmének alsó felére, azt közrefogva, vagypedig a legalsó ál­lásban a vezetőszarv alsó határolása ütközik fel a vezetőfalból előreugró toldat vízszintesen futó felületére. A középütköző-kapcsolóknak egy további is­mert kiviteli módjánál az egymással összecsa-5 tolt kapcsolófejek ellenkező oldalra történő, azaz kölcsönös elfordulásának megakadályozása céljából a vezetőfelület a vonóköröm alatt, an­nak alsó széle közelében el van látva egy ferde felfutófelületekkel biró, jelentéktelen mérték-10 ben előreálló kiugrással, amely az ellenkap­csolófej vezetőszarvát, annak teljes szélességé­ben képes közrefogni, megragadni. Vasúti járművekhez való automatikus kapcso-15 lók egy további ismert kiviteli alakjánál az egymással összekapcsolódott kapcsolófejek köl­csönös elfordulásának kiküszöbölése céljából azon vezetőfelület alsó oldalán, amely a vonó­köröm alatt a kapcsolófejházból merőlegesen 20 kinyúlik, egy merőlegesen előreugró vezeték­toldat van elrendezve, amelynek felső oldalán egy ferdén előrefelé lejtősödő leélezéssel és eh­hez csatlakozóan egy ferdén előrefelé, de me­redekebben lejtő csúszófelülettel van ellátva, 25 amely a különböző magasságban egymáshoz kö­zelítő ilyenfajtájú kapcsolók beirányítását meg­könnyíti. Az ütközőkörmön lévő homlokfelüle­teken előrefelé és oldalirányban túlnyúló veze­tőszarv egy lényegileg vízszintes felülettel ren-30 delkezik, amelytől ferdén előrefelé és oldal­irányban hajló különböző alakú vezetőfelüle­tek indulnak ki. A vezetőszarv alsó oldala fer­de alapfelületet képez, amely az összecsatolt kapcsolófejeknél az ellenkapcsoló előreugró ve-35 zető-toldatának felső oldalán található lejtős részére támaszkodik fel. A vonóköröm alsó oldala egy lényegében víz­szintesen elhelyezkedő, a vezetőszerv vízszintes felületével egy síkban fekvő alsó felülettel van 40 ellátva, amelytől előrefelé, a kapcsolóközép­pont, valamint a kapcsolófej oldalsó behatáro­lása felé ferdén felfelé irányuló vezetőfelüle­tek indulnak ki és a vonókörmöt piramissze­rűen leélezik. Egy ugyanilyen fajtájú ellenkap-45 csolóval összekapcsolt kapcsoló üzemhelyzeté­ben a vezetőszarv felső felülete a vonóköröm alsó felületén fekszik fel, míg a vezetőszarv ferde alapfelületei az előreugró vezetőtoldat felső ferde felületére támaszkodnak, és ilyen 50 módon a kapcsolófejeket mereven megtartják. Valamennyi felsorolt, ismert kiviteli formá­nál fennáll azonban az a jelentős hátrány, hogy a vezetőszarvon, valamint a vonóköröm 55 alsó oldalán levő vezetőfelületek —, melyek el­térő alakúak és kialakításúak, különböző irány­ban futnak és különböző pontokban végződ­nek — a kapcsolófejeknek kölcsönös ékelődése esetén nem egy olyan meghatározott metszet-60 ben, ül. szakasznál irányítódnak össze, amely a jól záródó összekötés szempontjából kedvező, hanem a két kapcsolóköröm körvonalai a kap­csolási folyamat utolsó szakaszában különböző és meghatározatlan, a kapcsolódás szempontjá-65 ból gyakran kedvezőtlen szakaszoknál találkoz-2 \

Next

/
Thumbnails
Contents