161787. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az E2-prosztaglandin vagy F2alfa-prosztaglandin trisz-(hidroximetil)-aminometán-sójának kristályos alakban való előállítására

161787 8 tékben függ attól, hogy milyen poláros szer­ves vegyülettel való kombinációban alkalmaz­zak az illető kevésbbé poláros szerves vegyü­letet. A kevésbbé poláros szerves vegyület hoz­záadása során fellépő zavarodás bekövetkezése mutatja azt a minimális mennyiséget, amelyet ebből a kevésbbé poláros szerves vegyületből a só leválasztása céljából alkalmazni kell. Rendszerint szükséges azonban e kevésbbé po­láros szerves vegyület e minimális mennyiség­nél nagyobb mennyiségben való hozzáadása; az adott esetben előnyös összmennyiség a szak­mában járatos szakember által könnyen meg­határozható. Ha azonban ennél a szükséges mennyiségnél nagyobb mennyiségi arányban alkalmazzuk a kevésbbé poláros szerves folya­dékot, akkor a jól kristályosodó só helyett rendszerint olajos termék alakjában válik le a só, a kívánt kristályos termék helyett. A találmány szerinti eljárás utóbb ismerte­tett előnyös kiviteli alakját általában jó ered­ménnyel folytathatjuk le, ha az egész eljárást 20 °C és 30 D C közötti hőmérsékleten végez­zük, sok esetben azonban előnyös, ha az eljá­rás 2. lépése során az elegyet 30 °C alatti, előnyösen 0 °C körüli, sőt olykor mintegy —20 °C-ig menő hőmérsékletre hűtjük le, majd a lehűtött elegyet lassan hagyjuk 20—30 °C-ig felmelegedni. Ha ezt legalább egy alkalommal — olykor két vagy több alkalommal is — így foytatjuk le, akkor meggyorsíthatjuk a kristá­lyosodást. Ha a kristályképződés már befejeződött, a le­vált sót ugyanúgy különítjük el, mossuk és szá­rítjuk, amint ezt fentebb, az eljárás általános ismertetése során leírtuk. Ha a PGE2 trisz-(hidroximenti)-aminometán­sóját át kívánjuk kristályosítani, ezt előnyösen olymódon végezzük, hogy az említett sót a fen­tebb említett poláros szerves folyadék éppen szükséges minimális mennyiségében (előnyö­sen az éppen szükséges mennyiségű dímetil­szulfoxidban) oldjuk, majd ehhez az oldathoz a fentebb említett kevésbbé poláros szerves fo­lyadékok valamelyikének, előnyösen az aceto­nitrilnek oly mennyiségét adjuk, amely ele­gendő a só —20 D C és 40 °C közötti hőmér­sékleten, szabadon ömleszthető kristályok alak­jában történő kicsapására. Az így kapott kris­tályokat azután a fentebb említett módon el­különítjük, mossuk és megszárítjuk. Előnyös továbbá — bár nem feltétlenül szük­séges — ha az összes fent említett műveletet (mind az elsőnek ismertetett eljárás, mind pe­dig az utóbb leírt előnyös foganatosítási mód esetében) az oxigén kizárásával folytatjuk le, tehát ha levegő helyett valamely közömbös gázlégkörben, pl. nitrogén- vagy argon-lég­körben dolgozunk. Ha az előzőkben leírt módon előállított trisz­-(hidroximetil)-aminometán-sóból ismét fel akarjuk szabadítani a PGE2, ill. PGFact vegyü­letet, akkor ezt olymódon végezhetjük, hogy a sót vízben (1 g sóra számított 10 ml vízben) oldjuk, a kapott oldat pH-értékét 6 és 7 kö­zöttire állítjuk, majd az így kapott oldatot etilacetáttal ismételten extraháljuk. Az etil­acetátos kivonatokat azután egyesítjük, vízzel, 5 majd telített, vizes nátriumkloridoldattal mos­suk, szárítjuk és bepároljuk; maradékként a szabad PGE2 , ill. PGFaot vegyületet kapjuk. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivi­teli módjait közelebbről az alábbi példák szem-10 léltetik: 1. példa: 15 A PGF^la trisz-(hidroximetil)-aminometán-só­jának előállítása szabadon ömleszthető kris­tályok alakjában 1,645 g trisz-(hidroximetil)-aminometánt 60 20 °C hőmérsékleten 3,0 ml vízben oldunk és ezt az oldatot élénk keverés közben hozzáadjuk 5,00 g PGF^a 700 ml acetonitrillel készített és éppen a forráspontig melegített oldatához. A vizes amin-oldatot tartalmazó edényt három-25 szór utánaöblítjük, mindenkor 0,66 ml vízzel, és ezeket az öblítőfolyadékokat szintén hozzá­adjuk az acetonitriles oldathoz, ugyancsak élénk keverés közben. Az így kapott elegyet azután az edény hideg vízbe való merítése út-30 ján kb. 55 °C hőmérsékletre hűtjük, majd szo­bahőmérsékleten lehűlni hagyjuk kb. 25 DI C-ig. A zavarosodási ponton (kb. 50 °C-nál) az üvegedény falát a folyadékfelszín alatt egy üvegbottal élénken kaparjuk. Ezután az ele-35 gyet további 12 óra hosszat 25 °C hőmérsék­leten tartjuk, majd a levált kristályokat nit­rogén-légkörben történő szűréssel elkülönítjük, a szűrőn 50 ml acetonitrillel mossuk, majd megszárítjuk; ez utóbbi műveletet olymódon 40 végezzük, hogy a szűrőn levő szilárd terméken keresztül 50 °C hőmérsékletű nitrogéngázára­mot vezetünk 1 óra hosszat. Végül a szárítást szárítószekrényben 70 °C hőmérsékleten történő 2 órai melegítéssel tesszük teljessé; ilymódon 45 5,965 g mennyiségben kapjuk a PGF^a trisz­-(hidroximetil)-aminometán-sóját, 100—101 °C-on olvadó, szabadon ömleszthető kristályok alakjában. 50 Ha az 1. példában leírt módon dolgozunk, de az edény falának üvegbottal történő kapa­rása helyett a termék néhány kristályával olt­juk be az elegyet, ugyanilyen minőségben és ugyanilyen olvadásponttal kapjuk a kívánt 55 trisz-(hidroximetil)-aminometán-sót. 2. példa: 60 A PGE2 trisz(hidroximetil)-aminometán-sójá­nak előállítása szabadon ömleszthető kristá­lyok alakjában Az 1. példában leírt módon járunk el, de az 65 ott említett PGF^ helyett ugyanilyen mennyi-4

Next

/
Thumbnails
Contents