161784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-fenil-4H-s-triazolo [4,3-a][1,4]-benzodiazepinek előállítására

161784 11 1,2 anyagot etanol-víz elegyből átkristályosítjuk és így tiszta l,3-dihidro-7-klór-5-(2,6-difluorfenil)-2H-l,4-'benzodiazepin-2-tionhoz jutunk, melynek olvadáspontja 222,5—224 °C. Analízis a CtsHgC^^S képlet alapján: Számított: C Cl Talált: 55,82%., H = 2,81%, 10,98%, F = 11,77%, N = 8,68%, S = 9,93%; C = 56,13%, H = 2,68%, Cl •** 11,13%, F = 11,69%, N = 8,40%, S = 9,84%. 3. Előkészületi reakció l,3-Dihidro-7-(trifluormetil)-5-fenil-2H-l,4--benzodiazepin-2-tion 89,7 g (0,294 mól) l,3-dihidro-7-trifluormetil-5-fenil-2H-l,4-benzodiazepin-2-on, 2300 ml száraz piridin és 72,4 g (0,323 mól) foszforpentaszulfid elegyét nitrogén-légkörben 30 percig keverés és visszafolyatás közben forraljuk, majd lehűtjük és vákuumban bentöményítjük. A maradékot jeges vízben szuszpendáljuk és a szuszpenziót metüénkloriddal extraháljuk. A kivonatot vízmentes káliumkarbonát felett szárítjuk és bepároljuk. A maradékot metilénklorid-etanol elegyből kristályosítjuk és így 43,2 g 228,5—229 °C (bomlás) olvadáspontú és 17,8 g 229—230 °C (bomlás) olvadáspontú (64,5%) 1,3--dihidro-7-(trifluormetil)-5-fenil-2H-l,4-benzodiazepin-2-tiont kapunk. A metilénklorid-etanol elegyből végzett átkristályosítás útján előállított analitikai minta olvadáspontja 223,5 °C (bomlás). Analízis a C16H11F3N2S képlet alapján: Számított: Talált: 1. példa: C = 60,00%, H = 3,46%, F = 17,79%, N = 8,75%, S = 10,01%; C 1= 59,85%, H i= 3,73%, F = 17,83%, N != 8,42%, S R= 10,26%. 8-Klór-l-metil-6-fenil-4H-s-triazolo[4,3-a][l,4]benzodiazepin A. 2-(2-Acetilhidrazino)-7-klór-5-fenil-3H-l ,4--benzodiazepin 2,0 g (0,0070 mól) 7-klór-l,3-dihidro-5-fenil-2H-l,4-benzodiazepin-2-tion, 1,55 g (0,021 mól) ecetsav-Jiidrazid és 70 ml abszolút etanol elegyét 24 órán át visszafolyatás közben forraljuk, miközben lassú ütemben nitrogénáramot vezetünk az elegyen keresztül. Ezután az elegyet bepárolva maradékot kapunk. A maradéknak metüénkloriddal készült szuszpenzióját szűrjük. A szűrletet bepároljuk és a maradékot etilacetátból kristályosítjuk. Így 0,65 g 2-(2-acetilhidrazino)-7-klór-5-fenil-3H-l ,4-benzodiazepint kapunk 196—197 °C (bomlás) olvadásponttal. A 199— 200 °C-on (bomlás) olvadó analitikai mintát úgy állítjuk elő, hogy az előbbi anyagból egy keveset metilénklorid-etilacetát elegyből átkristályosítunk. Az UV-spektrum (etanolban) ab-5 szorpciós maximumot {^max) mutat 262 («— = 26900) és 336 (* — 1950) ny-nál és inflexió van 210 (« = 28200) m/<-nál. Analízis a C17H15CIN4O képlet alapján: 10 Számított: C <= 62,48%, H = 4,63%, Cl e= 10,85%, N = lT-,15% Talált: C t= 62,20%, H = 4,63%, Cl = 11,13%, N = 16,99%. 15 A metilénkloridos szűrésből származó szilárd anyag kristályosításával 0,73 g anyagot kapunk, amely 2-(2-acetilhidrazino)-7-klór-5-f enil-3H-l ,4--benzodiazepin és 8-klór-l-metil-6-fenil-4H-s-triazolo[4,3-a][l,4]benzodiazepin keveréke. 20 B. 8-Klór-l-metil-6-fenil-4H-s-triazolo[4,3-a] [1,4] benzodiazepin Kevés 2-(2-acetilhidrazino)-7-klór-5-fenil-3H-25 -1,4-benzodiazepint néhány percig nitrogén légkörben 250 °C-on melegítünk. A lehűtött olvadéknak etilacetátból történő kristályosításával 8-klór-l-metil-6-fenil-4H-s-triazolo[4,3-a]{l,4]benzodiazepint kapunk 228—228,5 °C olvadás-30 ponttal. Az UV-spektrum (etanolban) abszorpciós maximumot fimax) mutat 222 («=40250) nv«-nál és inflexiós helyek vannak 245 (« = = 15350), 265 (* t= 6250) és 290 (« = 2850) nv*-nál. 35 Analízis a C17H13CIN4 képlet alapján: Számított: C=66,13%, H=4,24 %,C1F=11,48%„ N=18,15%; Talált: C=66,05%, H=4,13%, Cb=ll,34%, 40 N=18,00%. 2. példa: 8-Klór-l-metil-6-fenil-4H-s-triazolo[4,3-a][l,4]-45 benzodiazepin Az 1. példa A. pontjában megadott módon 50 g 7-klór-l,3-dihidro-5-fenil-2H-l,4-benzodiazepin-2-tiont 1760 ml abszolút etanolban 38,9 g 50 ecetsav-hidraziddal forralunk 24 órán keresztül. Ezután a reakcióelegyet lehűtjük és bepároljuk. Így maradékot kapunk, melyet vízzel kezelünk és a vizes szuszpenziót szűrjük. A szűrőn fennmaradt szilárd anyagot metilénklorid-55 ban oldjuk, az oldatot vízmentes káliumkarbonát felett szárítjuk, bepároljuk és a maradékot etilacetátból egyszer átkristályosítjuk. Az így kapott anyagot (két kristálygeneráció, az egyik 30,7 g 225—226,5 °C olvadásponttal, a másik 60 4,13 g 222—223 °C olvadásponttal) 250 °C-on tartott olajfürdőn nitrogén-légkörben megolvasztjuk, majd lehűtjük és etilacetátból kristályosítjuk. Így 25,5 g (47,7%) 227,5—228,5 °C olvadáspontú S-klór-l-metil-e-^feniMH-s-triazo-65 lo[4,3-a][l,4]benzodiazepint kapunk. 6