161776. lajstromszámú szabadalom • Berendezés földalatti, például bányabeli fúrt lyukak vizsgálatára
161776 7 8 áramkört. A regisztráló kiiktatása esetén a mérőszonda közvetlenül összekapcsolható a mutatós mérőműszerrel. Ebben az esetben a mérés közvetlen észlelés, — a műszerskálán való leolvasás —, útján történik. A C jelű egység a szonda, amelyben 13 impedancia illesztő áramkört, 14 nagyfeszültséget előállító áramkört, 15 detektort, 16 árnyékolást, és 17 sugárforrást jelent. A kisfeszültségű stabilizált áram egy blocking oszcillátort működtet, amelynek kimenete egyenirányítás, szűrés és stabilizálás után a detektor üzemeltetéséhez szükséges gyújtószikramentes nagyfeszültséget szolgáltatja. A detektor jelei nagy ellenálláson jönnek létre, ezért egy impedancia illesztő fokozat közbeiktatásával kell gondoskodni a kisimpedanciájú kábelre történő jelátvitelről. A szonda minden áramköre gyújtószikramentes kialakítású. A radiokarottázs-berendezés negyedik egysége nem képezi találmányunkat, — a működés ismertetéséhez szükséges mértékben azonban megemlítjük. Ez az egység a visszajátszó. A memóriát behelyezve a vissza játszóba, a kiolvasó az információkat egy digitál-analóg átalakítóba táplálja, amelynek kimenete analóg feszültséggörbe. E görbét papírszalagos regisztráló műszerrel rajzoltatjuk fel. A kiolvasó másik csatornája a távolságjeleket dolgozza fel, és a szondatovábbító szerkezet segítségével előállított marker-jeleknek megfelelően a távolságjeleket is felrajzolja a papírszalagra. Ha a regisztrátum kielégítő minőségű, úgy a memória tartalmát törölhetjük, és a letörölt memóriát új szelvényezésnél használhatjuk fel. Miután a komplett berendezésnek ez az egysége sohasem kerül föld alá, — a visszajátszás mindenkor külszíni munkahelyiségben történik —, hálózati árammal működik: áramköréi nem gyújtószikramentesek. A 2. ábrán bemutatott ellenállás elrendezés az elektromos kisülés lehetőségének megszüntetését, illetve csökkentését célozza, a nagyfeszültségű szonda-áramkörökben. Az áramkör 38. pontja a stabilizáló kör bemenetét, a 39 pont a stabilizáló kör kimenetét, és a 37 elem pedig a koronastabilizátort ábrázolja. A szikramentesítő elemek, illetve a 18 19 ellenállások a stabilizáló kör 38 bemenete és a 37 koronastabilizátor között, a 20 és 21 ellenállások a stabilizáló kör 39 kimenete és a 37 koronastabilizátor között vannak elrendezve. A 3. ábra mutatja a magnetofonmotor szabályozó áramkörét. A magnetofon szabályozó áramkörében levő 40 tranzisztor bázisa és a motor szabályozójelet előállító 42 tekercse között, 22, 23, 24 valamint a 40 hiba jelerősítő taranzisztor emittere és a 41 szabályozó tranzisztor bázisa között 25, 26, 27 három, vagy több, sorosan kapcsolt ellenállás, a 40 hibajelerősítő tranzisztor bázisa és emittere között 28, 29, 30 három, vagy több, párhuzamosan kapcsolt ellenállása van. A 4. ábra a szondahajtóművet és ezzel együtt a szondahordozó állványt ábrázolja. Amint látható, a 31 állvány a gyakorlatban előforduló, tetszőleges keresztmetszeti alakú és méretű bányavágatban rögzíthető. Az állványon egy minden irányba és magasságba állítható 32 hajtómű foglal helyet, amely mind kézzel, mind elektromotorral üzemeltethető. A hajtómű egy, a 34 szondatartó rudat továbbító 33 hornyos hajtókerékkel és egy szintén hornyos, 35 ellentartó kerékkel kapcsolatos. Az ellentartó hornyos kerék a 36 távolságjelet adó szerkezetet működteti. Az 5. ábra a különböző típusú sugárforrások cserélhetőségét és megfordíthatóságát kívánja ábrázolni. Amint az ábra alapján megállapítható, a C szondatestre erősíthető bármelyik végével a 44 jelű burkolat. A 44 burkolat vázlatos metszete látható az 5. ábrán. A metszet szerint a 45 árnyékoló test 2:t térszögben öleli körül a 43 sugárforrást. A 44 burkolat 180°-kal való elfordításával tehát a 43 sugárforrásból kilépő sugárzás teljes egészsét, vagy a sugárzás nagyobb energiájú, (áthatolóképességű) komponensét bocsáthatjuk rá a fúrólyuk oldalfalát képező anyagra, (kőzetre). A fentiekben vázolt megoldás lehetővé teszi, 'hogy a mindenkori feladat jellegétől függően 30 43 sugárforrásként alkalmazhatunk fi, y, vagy neutronsugárzást emittáló radioizotópot, ugyanis minden egyes sugárforrás el van látva a már említett 45 árnyékolótesttel és egy 44 burkolattal. 35 A fenti példakénti kiviteli alak, amely az első igénypontunkban meghatározott oltalmi kört nem csökkenti, alkalmas annak érzékeltetésére, hogy a találmányunk szerinti berendezés nemcsak felszínről mélyített fúrások, 40 hanem földalatti bányavágatokban mélyített, igen kis átmérőjű és bármilyen irányban, akár függőleges irányban haladó, robbanásveszélyes fúrások radiometriai szelvényezésére, tehát nemcsak a homok-, érc-, és ásványbányászat-45 ban, hanem a szénbányászatban előforduló különböző feladatok megoldására is alkalmas, — amire a mai napig egyetlen radiokarottázs-berendezés sem volt képes, eltekintve attól, hogy az érzékelő, valamint a sugárforrások cseréjé-50 vei olyan szelvénygörbe rendszer készíthető, amely az átfúrt rétegek bányaművelési szempontból elsődleges fontosságú paramétereinek, (a kőzetminöséggel arányos térfogatsűrűségnek, a porozitásnak, a nedvességtartalomnak, a ter-55 mészetes y-aktivitás mértékének) folyamatos és egészen pontos meghatározását biztosítja. Lehetővé teszi a — különösen a kisvastagságú —, széntelepek esetleges metánkiáramlásának megállapítását, valamint a neutron sugárforrás al-60 kalmazásával felaktivált kőzetek fontosabb ké-» miai összetevőinek meghatározását is. A fenti célokat kielégítő, találmányunk szerinti radiokarottázs-berendezés a szűk bányavágatokban biztonságosan és könnyen szállítható, és néhány 65 perc alatt könnyen összeállítható. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4