161768. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 1-fenetil-3-fenilszulfonil- karbamidok előállítására
3 161768 4 egy III általános képletű aminnal reagáltatjuk. A II általános képletű karbasminsav reakcióiképes származéka előnyösein annak a nitrogénatóimon • nem szubsztituált amidja, észtere vagy a megfelelő izodanát (például egy IIA általános kép- a létű vegyület — ebben a képletben Q hidrogénatomot és Z egy alkoxi- vagy egy aaninocsoportot jelent, vagy Q és Z együtt egy további nitrogén-fiáén, kötést alkotnak). Figyelembe kell azonban venni, ha a 'reakcióképes származék izo- 10 cianát (vagyis amikor Q és Z együtt egy további szén-nitrogén kötést alkotnak), és olyan vegyületet kell előállítani, amelyben Y vagy Y1 hidroxilcsopoirt, ezt a hidroxilcsoportot a reakció közben meg kell védeni, és csak azután lehet 15 szabaddá tenni. Védőcsoportként előnyösen olyanit használunk, amelyet enyhe körülmények között és különösen enyhe hidrogénező körülmények között le lehet hasítani, például benziloxilkiarbanilosoiportoit vagy benzü-csoportot. - 20 Előnyös a kairbaiminsavészter reakcióképes származékát egyenértéknyi mennyiségű vagy csekély feleslegű aminnal, például a J. Org. Chem. 23, 927 (1958)-ban leírt analóg eljárással átalakítani. 25 Éhnek az eljárásnak egy második végrehajtási módja szerint a IIIA általános képletű karbamimsav reakcióképes származékát egy IIB általános képletű szulfónamiddal vagy reakcióképes származékával reagáltatjuk. • 30 A karbaminsav reakcióképes származéka előnyösen a nittrogéniatomon nem szubsztituált amidja, észtere vagy a megfelelő izocianát (például egy HIB általános képletű vegyület — ebben a képletben Q1 hidrogénatoimoit vagy metil- 35 csoportot és Z alkoxt- vagy aminocsopoirtot- jelent, vagy Q1 és Z közösen egy további nitrogén-szén kötést alkotnak :—). Meg kell jegyezni, hogy ha a reakcióképes származék izocianát tvagyis ha Q1 és Z egy további nitrogénnszén 40 kötést alkot), és olyan vegyület előállítására törekszünk, amelyben Y vagy Y1 hidroxilcsoport, ezt a hidroxilcsoportot a reakció közben meg kell védeni, esetleg úgy, mint a fent leírt első módszerben, és ezután újból szabaddá tehetjük. 45 Ha a szulfonamid reakcióképes származékát használjuk, akkor az előnyösen égy alkiálisója, például 'nátriumsója. •'•-• A karbaminsav reakcióképes származékának egy aminovegyülettel (vagy reakcióképes szár- 50 miazékávial) femt leírt reakcióját előnyösen melegítéssel végezzük, például olvadékban vagy iners oldószerben, például benzolban vagy toluolban,' xiMban, dimetilforimamidiban vagy acetonitrilben való melegítéssel. A reakciót előnyö- 55 sen 80 és 180 C° között végezzük; legelőnyösebb a 80 C° és kb. 155 C° közötti hőmérséklet; általában azonban az oldószer (ha ilyet használunk) forrási hőmérisékletén hajtjuk végre a reakdót. , 60 A kondenzáció után az esetleges oldószert desztillációyal vagy szűréssel eltávolítjuk, és a tenméket alkalmas oldószerben, .például forró alkoholban; vagy éterben feloldjuk. Ezután a tisztításit szokásos módon végezzük, és- adott 65 esetben a terméket ismert módon átalakítjuk alkáli-, alkáli-földfém- vagy ammóniumisójává. Az eljárás második módozatát különösen előnyösen végezhetjük vagy az [A] reakcióegyenlet szerint egy szulfonamid nátriumsóját egy kanbamidíszármazébkail kondenzálva, vagy a [B] reakcióegyenlet szerint magát a szulfonamidot egy izocianáttal kondenzálva. b) Egy VIII általános képletű sav reakdóképes származékát egy IX általános képletű karibamiddál — ebben a képletben p értéke 1 vagy 2 — reagáltatjuk. A sav reakcióképes származéka célszerűen halogénidja, előnyösein kloridja. Ilyen módon ezt a reakdót előnyösen egy X általános képlétű savkloridnak egy.XI általános képletű karbamiddal vagy egy XII általános képletű savkloridnak egy XIII általános képletű hidroxikarbaimiddlal való reagáltatásával végezzük. A reakciót iners szerves oldószerben, például egy szénhidrogénben, végezhetjük, általában ennek forrási hőmérsékletén. c) Egy IA általános képletű vegyületet redukálunk. Ebben a képletben W* és W2 hidrogénvagy hailogénatömot vagy diazocsoportoit és R2 hidrogénatomot vagy egy hidragenolitikusan lehasítható csoportot jelenti, n értéke 0 vagy 1, és Ma R1 CH, R1 -N-CH , -N-CH-CH, L— CH vagy-N-CH-CH, CH !• képletű csoportot jelent — ezekben a képletékben R1 hidrogénatomot, metilasoportot vagy egy hidrogenolitikusan lehasítható csoportot és L metiléncsoportot vagy egy >CHBH vagy >C—B általános képletű csoportot jelent (B oxigén- vagy kénatom) — amikor is az IA általános képletű vegyület a kívánt I általános képletű vegyülettől legalább egy szerkezeti jellemzőben különbözik. Ez az eljárás sok olyan reakdót vagy eliminációt ölel fel, amelyek katalitikus hidrogénezéssel végezhetők, például egy I általános képletű vegyület katalitikus hidrogénezéssel állítható elő egy olyan IA általános képletű vegyületből, amelynek a képletében W1 a W 2 hidrogén- vagy halogénatomot jelentenek. A c) eljárást a következő Ci)—Cß) el jár ás változatok szemléltetik: Ci) Rgy XIV általános képletű vegyületet redulkáilunik. Ebben a képletben R1 hidrogénatomot, metilcsoportot vagy egy hidrogenolitikusan lehasítható csoportot, R2 hidrogénatomot vagy egy hidrogenolitikusan lehasítható csoportot jelent, amikor is az R1 és R 2 szubsztituensek közül legalább az egyiknek hidrogenolizissel, katalitikus hidrogénezéssel, előnyösen aktívszénre le-2
