161739. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ioncserélő gyantaként használható vagy azzá alakítható oldhatatlan keresztkötéses polimergyanta előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. XII. 10. (RO—690) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1969. XII. 11. (884,325) Közzététel napja: 1972. IV. 28. Megjelent: 1974. VI. 30. 161739 Nemzetközi oszt. C 08 f 19/10 C 08 f 19/00 Feltalálók: CLEMENS David Henry vegyész, Willow Grove, HAMANN Herman Christian vegyész, Melrose Park Tulajdonos: ROHM and HAAS COMPANY, Philadelphia, Pennsylvania, Amerikai Egyesült Államok. Eljárás ioncserélő gyantaként használható vagy azzá alakítható oldhatatlan keresztkötéses polimergyanta előállítására A találmány tárgya eljárás erősen bázikus anioncserélő gyanták előállítására. Az ioncserélő gyanták váza fő tömegében szűrőiből vagy más megfelelő aromás monovinil jellegű szénhidrogénből épül fel, amely kisebb mennyiségű alifás 5 polifunkciós (legalább trifunkciós) trimetakriláttal, mint trimetilolpropán-trknetakriláttal, pentaeritrit-trimetakriláttal, pentaeritrit-tetrametakriláttal vagy hasonló vegyületekkel térhálósítva van. A műgyantákat sztirol vagy más aro- 10 más vinil-vegyület és a térhálósító monomer szuszpenzaós polimerizációjávai készítjük, a kész gyantáikat ezt követően klórmetilezzük és aminolízisnek vetjük alá a kívánt funkciós csoportok bevezetése céljából. 15 Az 1 151124 sz. német szabadalmi leírásból ismeretessé váltak már olyan térhálós ágensek, amelyeknek három akrilát-csoportjuk van. Ezek a vegyületek azonban az ioncserélő gyanták erő- 20 sen bázikus körülményei között hidrolitikusan könnyen megbomlana'k, vagyis labilisak. Azt találtuk, hogy a találmány szerinti térhálós ágensek alkalmazása esetében ez a hátrány kiküszöbölhető. 25 A találmány szerint előállítható műgyanták közelebbről egy tercier amin és egy oldhatatlan, aromás monovinil-szénhidrogén, továbbá egy alifás polifunkciós, legalább 3 metakrilátosoportot tartalmazó fenti térhálósító szer reak- 30 dójával készülnek és az így kapott kopolimer —CnH^/jX halogénalkil-csoportokat tartalmaz — ahol X szuibsztituens klór- vagy brómatom, —CnH2n alkilén-csoport, amelyben n = 1^4 közötti egész szám. A műgyanták ennek folytán oldhatatlanok, főtömegükben aromás jellegű, térhálósított vinilkopoiimerből állnak, amelyek szubsztituensként az alábbi általános képletű R,l + -Cn

Hn -N-R, R3

. ¥csoportot tartalmaznak, ahol n = 1—4 közötti egész szám, Rí, R2 és Rí szénhidrogéngyök, Y szubsztituens egy anion, mint klorid-, szulfát- vagy hidroxilion. Az előnyös kiviteli eljárás szerint a fenti típusú műgyanták könnyen előállíthatók az alábbi lépések alkalmazásával: Először monovinil-esoportot tartalmazó szénhidrogén kopolimert készítünk sztirol vagy vinilnaftalin monovinil-szénhidrogén és egy trifunkciós metakrilát, mint trimetilolpropán-trimetakrilát kopolimerizációjával. Az oldhatatlan kopolimerbe először halogénalkil-csoportokat vezetünk be akként, hogy a finom részecskékből álló oldhatatlan kopolimert ejy halogénalkilező szer-161739